Egy új, merész terápiás megközelítés célja, hogy helyreállítsa az inzulintermelést az 1-es típusú diabéteszben. A kutatók szerint a módszer a cukorbetegség kezelését alapjaiban változtathatja meg, mert nemcsak pótolja a hiányzó sejteket, hanem az immunrendszert is „megtanítja” azok védelmére.
Egy nemzetközi csapat új, kétlépcsős terápiát fejleszt az 1-es típusú cukorbetegség kezelésére a Medical University of South Carolina kutatója, Leonardo Ferreira vezetésével. A projekt célja, hogy a szervezet újra képes legyen inzulint termelni anélkül, hogy a betegeknek tartós immunrendszert gyengítő gyógyszereket kellene szedniük. A Breakthrough T1D kutatási szervezet egymillió dollárral támogatja a projektet, a kutatók pedig olyan betegek gyógyulásában is bíznak, akik már évek óta együtt élnek a kórral - írja az origo.hu.
Cukorbetegség: mi történik a szervezetben?
Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség: az immunrendszer tévesen megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit. Ezek hiányában a szervezet nem tudja megfelelően szabályozni a vércukorszintet, ezért a betegeknek folyamatos ellenőrzésre és inzulinpótlásra van szükségük. Az Egyesült Államokban mintegy 1,5 millió ember él ezzel a betegséggel, amely hosszú távon súlyos szövődményekhez – idegkárosodáshoz, látásromláshoz, sőt akár kómához is – vezethet.
Két részből álló sejtes terápia
A kutatók megoldása két elemet kombinál. Az első lépésben laboratóriumban előállított, inzulint termelő béta-sejteket ültetnének be a betegek szervezetébe. A második lépésben genetikailag módosított immunsejteket alkalmaznak a kutatók. Ezek az úgynevezett szabályozó T-sejtek – Treg sejtek – speciális receptorokat kapnak, hogy segítsenek nekik felismerni a beültetett béta-sejteket. Amikor a módosított immunsejtek eljutnak a célponthoz, gyakorlatilag „testőrként” működnek: megakadályozzák, hogy az immunrendszer ismét megtámadja az inzulintermelő sejteket. Ez a módszer megoldhatja azokat a problémákat, amelyek jelenleg korlátozzák az ilyen típusú transzplantációkat.
Immunelnyomás nélkül
A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy elkerülhetővé teheti az immunrendszert gyengítő gyógyszerek alkalmazását, amelyek a transzplantációk után gyakran szükségesek, de hosszú távon komoly mellékhatásokkal járhatnak. A laborban létrehozott béta-sejtek ráadásul fagyaszthatók és tárolhatók, így a jövőben akár „polcról levehető” terápiává válhat a kezelés. A kutatók most azt vizsgálják, mennyire tartós a védelem: állatkísérletekben eddig körülbelül egy hónapig maradtak életben a beültetett sejtek.
- A következő lépés annak kiderítése, hogyan lehet ezt az időt jelentősen meghosszabbítani. Ha a módszer beválik, a jövőben a cukorbetegség kezelése alapjaiban változhat meg: a folyamatos inzulinpótlás helyett a szervezet saját inzulintermelése állhat helyre - számolt be a Science Daily.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
