Alvászavar: mutatjuk a legnagyobb hibát, amit szinte mindenki elkövet
Alvászavar: mutatjuk a legnagyobb hibát, amit szinte mindenki elkövet
 / Mozaik

Az alvással kapcsolatos problémák egyre több embert érintenek világszerte, mégis sokan alábecsülik a jelentőségüket. Az alvászavar komoly egészségügyi következményekkel is járhat, különösen, ha azokat még rossz szokások is súlyosbítják.

A kutatások szerint a felnőttek jelentős része tapasztal rendszeresen alvászavarra utaló tüneteket, és sok esetben ezek nem önállóan jelennek meg. Az alvászavar gyakran társul más betegségekkel, például depresszióval, krónikus fájdalommal vagy szív- és érrendszeri problémákkal, ami még összetettebbé teszi a helyzetet. Pedig sok esetben egy egyszerű rossz szokás elkerülése hosszú távon megoldhatja a problémát - írja az origo.hu.

Miért tekinthető önálló problémának az alvászavar?

Sokáig az volt az uralkodó nézet, hogy az alvászavar csupán más betegségek következménye. Ha valakinek például szorongása vagy krónikus betegsége volt, az alvási problémákat ennek „mellékhatásaként” kezelték. Az elmúlt két évtized kutatásai azonban alapjaiban változtatták meg ezt a szemléletet. Ma már egyértelmű, hogy az alvászavar önálló állapotként is fennállhat, sőt akár megelőzheti vagy súlyosbíthatja a társbetegségeket. Az is kiderült, hogy az alvás javítása sok esetben más egészségügyi problémákon is képes enyhíteni.

Milyen hatással van a szervezetre a tartós alváshiány?

Az alvászavar nem csupán fáradtságot okoz. Hosszú távon komoly élettani változásokkal járhat, amelyek befolyásolják az agyműködést, a hormonrendszert és a szív- és érrendszert is. A kutatások szerint növeli a depresszió, a szorongás, a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát, miközben rontja a koncentrációt és a mindennapi teljesítményt. Az alvás minősége nem mindenkinél egyformán romlik: például a nők, az idősebbek és az alacsonyabb társadalmi helyzetű csoportok különösen veszélyeztetettek.

Mi az a gyakori hiba, ami súlyosbíthatja az alvászavart?

Az egyik leggyakoribb és legkárosabb szokás, hogy az emberek ébren fekve próbálnak elaludni. Bár elsőre logikusnak tűnik, ez valójában csak ront a helyzeten.

Ha valaki hosszú ideig ébren fekszik az ágyban, az agya fokozatosan „megtanulja”, hogy az ágy nem az alvással, hanem az ébrenléttel és a feszültséggel kapcsolódik össze. Ez úgynevezett kognitív túlpörgéshez vezet, amely egyre nehezebbé teszi az elalvást.

A szakértők ezért azt javasolják, hogy ha valaki nem tud elaludni, inkább keljen fel, és végezzen valamilyen nyugodt tevékenységet, amely leköti figyelmét – például olvasást vagy légzőgyakorlatokat –, majd csak akkor térjen vissza az ágyba, amikor álmosnak érzi magát.

Milyen szakértői megoldások segíthetnek?

A kognitív viselkedésterápia alvászavarra (CBT-I) célzott technikákkal segít helyreállítani az egészséges alvási mintákat. Ez a megközelítés nemcsak a szokásokat, hanem az alvással kapcsolatos gondolkodást is átalakítja.

Ezzel szemben az altatók hosszú távon nem jelentenek ideális megoldást. Bár rövid távon segíthetnek, használatukhoz hozzászokás, mellékhatások és függőség is társulhat.

Az újabb gyógyszerek ugyan biztonságosabbnak tűnnek, de hosszú távú hatásaikról még kevés adat áll rendelkezésre. A legfontosabb üzenet az, hogy az alvászavar kezelhető – de ehhez nem elég „jobban próbálni aludni”. Tudatos változtatásokra és megfelelő módszerekre van szükség.

Mit tehetünk már ma alvásunk javításáért?

A legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb lépés az, ha nem erőltetjük az alvást. Az alvás nem kényszeríthető ki, viszont a körülmények és a szokások alakíthatók. Ha sikerül megszakítani azokat a mintákat, amelyek fenntartják az alvászavart, már rövid távon is érezhető javulás következhet be.

A tudomány mai állása szerint ez az egyik legfontosabb lépés a tartós megoldás felé – írja a  Science Alert.

Forrás