Észbontó titkot rejt az új űrbéli felfedezés

Egy ritka, a Napnál mintegy kétszázszor forróbb, pillangó alakú csillagköd előtt értetlenül állnak a tudósok.

A Skorpió csillagkép mélyén található köd a Napunk végső sorsának egy pillanatát rejti. A tudósok által NGC 6302 néven ismert köd a Földtől mintegy 4 ezer fényévnyire lévő, hatalmas, izzó gázfolt – olvasható a The Sun honlapján.

A „szárnyas” köd talán angyalian néz ki, de egész létezése káosz. A Pillangó-köd tulajdonképpen azt a képet vázolja fel a tudósoknak, hogy mi fog történni a Napunkkal, amikor végül „elfogy az üzemanyaga és meghal” - írja a hirado.hu.

Ez azonban 10 milliárd éven belül nem fog bekövetkezni.

A köd szárnyai a csillag külső gázrétegének maradványai, melyek most egy „összeomlott fehér törpét” (a csillag evolúció utolsó fázisa, vagyis a pusztulása) vesznek körül. Az amerikai Washington Egyetem új kutatása szerint azonban valami „nincs rendben” a ritka köddel.

Miután megvizsgálták a Pillangó-ködről a Hubble-űrtávcső 2009-ben és 2020-ban készített két felvételét, a tudósok megállapították, hogy a szárnyak az évtized során megváltoztak.

A fekete-fehér képek egyértelművé tették a tudósok számára, hogy a különböző vonások az idő múlásával a fekete régiókból a fehérbe kerültek. A tudósok értetlenül állnak a kérdés előtt, hogy a köd hogyan képes továbbra is átalakulni még azután is, hogy elfogyott a hélium-üzemanyag belőle (ahogy egyszer elfogy majd a Nap üzemanyaga is).

„A Pillangó-köd szélsőségesnek mondható a központi csillagából való kilövellések tömege, sebessége és összetettsége miatt, melynek hőmérséklete több mint kétszázszor forróbb, mint a Napé, mérete mégis alig nagyobb, mint a Föld” – mondta Bruce Balick, az egyetem kutatását vezető professzor.

„Évek óta hasonlítgatom össze a Hubble-felvételeket, és még soha nem láttam ehhez hasonlót” – tett hozzá.

Körülbelül hat kilövellést talált – amelyek körülbelül 2300 évvel ezelőtt kezdődtek és 900 évvel ezelőtt értek véget –, és amelyek aszimmetrikus kiáramlások sorozatában nyomtak ki anyagot. A kutatócsoport gyanúja szerint ez okozta a köd alakváltozásait a 11 éves periódusban. „Ezen a ponton ezek mind csak felvetések” – tette hozzá Balick.

„Ez azt mutatja számunkra, hogy nem értjük teljesen a planetáris ködök kialakulásakor működő alakváltozási folyamatok teljes skáláját. A következő lépés az, hogy a James Webb-űrtávcső segítségével képet készítünk a ködközpontról, mivel a csillag infravörös fénye át tud hatolni a poron. Ez egy olyan teremtéstörténet, amely újra és újra megtörténik a világegyetemünkben” – zárta.