A lengyelországi Wrocław városában ásatásokat végző régészek 18. századi aranyérmékre bukkantak. A felfedezés a középkori városközponttól nyugatra fekvő történelmi Przedmieście Mikołajskie kerületben történt. A 12. és 13. században a város ezen része Nabitin és Stapin falvak egykori helyszíne volt.
Az ásatásokat végző szakemberek szerint a területet a poroszok alakították ki 1768-1783 között a Ravelin-bástya erődítményeihez kapcsolva, ahol a régészek tömegsírokat találtak. Ezek kapcsolatban állhatnak azzal, amikor a települést a poroszok annektálták, elcsatolták az osztrák örökösödési háború során - írja az origo.hu.
Ahogy arra a kutatók emlékeztetnek,
az osztrák örökösödési háború (németül Österreichischer Erbfolgekrieg) egy európai konfliktus volt, amely főként Közép-Európában, Ausztria-Hollandiában, Olaszországban, az Atlanti-óceánon és a Földközi-tengeren zajlott.
Mária Terézia császárnő 1742-ben a breslaui békeszerződésben engedte át a területek nagy részét Poroszországnak. A szerződés feltételei szerint az uralkodónő a sziléziai hercegségek többségét átadta Poroszországnak, kivéve a Tescheni hercegséget, az Opava folyótól délre fekvő Troppau és Krnov kerületeket, valamint a Nysa hercegség déli régióját, amelyeket az osztrák Szilézia tartományként jelöltek ki.
A sírok feltárása során aranyérmék kerültek elő, többek között:
- az Egyesült Holland Tartományok Köztársaságának 1748-as aranydukátja,
- I. Lotaringiai István Ferenc 1750-es aranydukátja, valamint felesége,
- Habsburg Mária Terézia 1750-es félarany szuverénje.
Mindhárom érme a wrocławi Városi Múzeumba került, hogy a nagyközönség is megtekinthesse egy kiállításon, írja a HeritageDaily online tudományos portál.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
