Egyáltalán nem mindegy melyik napszakban edzel – Így hat a mentális egészségedre
Egyáltalán nem mindegy melyik napszakban edzel – Így hat a mentális egészségedre
 / Mozaik
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

A mozgás mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásairól már rengeteget hallottunk – de az, hogy mikor sportolsz, legalább ennyire számíthat. Ha jobban megérted, hogyan hat rád a mozgás a nap különböző szakaszaiban, könnyebben tudod úgy időzíteni, hogy az tényleg támogassa a hangulatodat.

Hirdetés

A mozgás mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásairól már rengeteget hallottunk – de az, hogy mikor sportolsz, legalább ennyire számíthat. Ha jobban megérted, hogyan hat rád a mozgás a nap különböző szakaszaiban, könnyebben tudod úgy időzíteni, hogy az tényleg támogassa a hangulatodat, csökkentse a szorongást, tisztábban gondolkodj, vagy akár jobban aludj - írja a bien.hu.

Miért számít az időzítés?

A mentális egészségedet sok minden befolyásolja: pszichológiai, társas és biológiai tényezők egyaránt. Ezek közül az egyik legfontosabb a cirkadián ritmus, vagyis a tested 24 órás belső „órája”. Ez az a rendszer, ami szabályozza, mikor vagy álmosabb vagy éberebb, de ennél többet is csinál: hatással van a hormontermelésre és azokra az idegi hírvivő anyagokra is, amelyek a hangulatodért, stressz-szintedért és általános közérzetedért felelősek.

Bár mindenkinek van ilyen „belső órája”, nem vagyunk egyformák: vannak korán kelő típusok és éjjeli baglyok. Ez pedig azt is befolyásolhatja, hogy rád mikor hat a legjobban a mozgás. 

Reggeli edzés

A szervezeted különösen érzékenyen reagál a fényre: ez segít felébredni és energikusabbá válni. Ha ezt összekötöd egy reggeli edzéssel, az egész napodra pozitív hatással lehet.

A mozgás hatására endorfinok (például béta-endorfinok) szabadulnak fel, amelyek segítenek csökkenteni a stresszt és javítják a hangulatot. Bár a kifejezetten reggeli edzéshez köthető hangulatjavító hatás még nem teljesen egyértelmű, több kutatás is ígéretes eredményeket mutat.

Hirdetés

Egy vizsgálat például túlsúlyos gyerekeknél kimutatta, hogy a reggeli mozgás pozitív változásokat hozott az agyuk fehérállományában, ami összefüggött a nagyobb boldogságérzettel.

  • A napfényben végzett mozgás növelheti a szerotoninszintet, ami kulcsszerepet játszik a hangulat szabályozásában
  • Az endorfinok természetes hangulatjavítóként működnek
  • Javulhat a figyelem, a memória és a döntéshozatal (idősebb korban is)
  • Hosszú távon segíthet az alvásminőség javításában
  • Nagyobb eséllyel tartod be a rutinod, mert még nem szólt közbe a nap káosza

Délutáni edzés

Egy stresszes nap után a mozgás igazi felüdülés lehet. Már egy gyors, 30 perces séta is segíthet csökkenteni a szorongást és a rosszkedvet, miközben egy kicsit átkeretezi a gondolataidat.

A délutáni edzés előnyei:

  • Jó közérzetért felelős hormonok szabadulnak fel (például dopamin és szerotonin), amelyek javítják a hangulatot
  • Idővel segíthet a kortizol (stresszhormon) szabályozásában
  • Egyes kutatások szerint csökkentheti a depressziós tünetek kockázatát, különösen idősebbeknél
  • Bipoláris zavar esetén a napközbeni aktivitás növekedése összefüggésbe hozható jobb hangulattal, energiaszinttel és alvással

Esti edzés

Az esti mozgás segíthet levezetni a napi feszültséget és akár az alvás minőségét is javíthatja. Viszont fontos, hogy hagyj időt a lecsendesedésre: legalább egy órát, de egyes szakértők szerint akár 3–4 órát is érdemes várni lefekvés előtt. 

Az esti edzés előnyei:

  • Csökkenti a stresszt és növeli a jóllét érzését
  • Javíthatja a mélyalvás arányát
  • Edzés után csökken a testhőmérséklet, ami segítheti az elalvást

Érdekesség, hogy az „éjjeli baglyok” különösen érzékenyek lehetnek az időzítésre: náluk a késő délutáni vagy esti edzés hozhatja a legnagyobb érzelmi előnyöket.

Hirdetés

Mit érdemes még tudni?

Szinte bármilyen mozgásforma jót tesz a mentális egészségnek, de különösen hasznos lehet: a csapatsport, a kerékpározás, az aerob edzés, a jóga és az erősítő edzés.

  • Az ideális mennyiség általában heti 3–5 alkalom, alkalmanként 30–60 perc.

És a jó hír: még az alkalmi mozgás is segíthet – például javíthatja a hangulatodat, csökkentheti a stresszt, és még a döntéshozatalodat is pozitívan befolyásolhatja. A rendszeres, azonos időpontban végzett edzés segíthet stabilizálni a cirkadián ritmusodat is. Ha ez a belső órád felborul, könnyebben leszel fáradt, nehezebben koncentrálsz, és hosszabb távon ez a kavarodás akár a hangulatzavarok kialakulásához is hozzájárulhat. Érdemes tehát figyelembe venni, hogy te melyik típusba tartozol. A korán kelőknek nem ideális az esti edzés, mert felboríthatja az alvásukat, az éjjeli baglyoknak viszont a reggeli és az esti mozgás is segíthet abban, hogy jobban összehangolják a belső órájukat a mindennapi ritmussal.

Forrás