Mentális egészségügyi válságban Európa: a katolikus egyház a családok megerősítését sürgeti. Illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Andrew Medichini)
Mentális egészségügyi válságban Európa: a katolikus egyház a családok megerősítését sürgeti. Illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Andrew Medichini)
 / Kultúra

Egy új dokumentum szerint a magány elsődleges problémává vált a kontinensen, a mentális válság leküzdése érdekében pedig jelentős erőfeszítésekre lesz szükség. Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága több szakpolitikában szorgalmazza az átfogó szemlélet bevezetését.

Hirdetés

Az európai mentális egészségügyi válságra reflektáló tanulmányt tett közzé az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE). A minap közreadott dokumentum a keresztény tanítás és gondolkodás alapján etikai és társadalmi szempontokból elemzi a helyzetet és fogalmaz meg ajánlásokat az uniós közpolitikákra vonatkozóan.

A „Mentális egészség Európában – Felhívás a gondoskodásra” című dokumentum nyíltan kijelenti, hogy Európa egyre növekvő mentális egészségügyi válsággal néz szembe. Értékelése szerint a depresszió és a szorongás növekedését számos tényező idézi elő, mint például a magány, a trauma, az önveszélyes gondolatok, a munkahelyi bizonytalanság, az öregedés, a digitalizáció és a kényszerű migráció.

A tanulmány megjegyzi, hogy a koronavírus-világjárvány súlyosbította a válságot, ugyanakkor feltárta az európai mentális egészségügyi ellátórendszer gyengeségeit. A bizottság titkára szerint a mentális egészség helyreállítása érdekében többdimenziós megközelítést kell alkalmazni, amely nem csupán a biológiai és pszichológiai szükségleteket, hanem a „lelki támogatást” is figyelembe veszi. Friederike Ladenburger az ACI Prensa-nak adott interjújában hangsúlyozta, napjaink egyik legnagyobb mentális egészségügyi kockázatává vált a magány, ami mögött nem kizárólag a kapcsolatok mennyiségi szűkössége áll, hanem a minőség is elvész az emberi kapcsolatokból. Mint mondta, „értelmes, hiteles és tartós emberi kapcsolatokra” van szükségünk.

Ennek megfelelően a friss dokumentum kimondja, hogy a mentális jóllét nemcsak a klinikai kezelésektől függ, hanem az erős emberi kapcsolatoktól, a társadalmi integrációtól, a hovatartozás érzésétől és minden egyén méltóságának tiszteletben tartásától is.

Ladenburger bemutatta; a jelentés a keresztény antropológia három alapvető pillérén nyugszik, tehát úgy tekint az emberre, mint aki az Isten képmására teremtetett, az ebből fakadó méltóság magában foglalja a testet és a lelket egyaránt, valamint, hogy az ember alapvető kapcsolati és spirituális dimenzióval rendelkezik. „Jelentésünk egyik legfontosabb pontja az emberi személy közösségi aspektusa” – fűzte hozzá, jelezve, hogy az egyház közösségi eseményekkel segíthet a társadalmi elszigeteltség kezelésében.

A COMECE által közreadott tanulmány hangsúlyozza annak szükségességét is, hogy az Európai Unió olyan politikákat mozdítson elő, amelyek erősítik a családokat, mint a gondozás alapvető helyszíneit.

A családot „a társadalom alapvető sejtjeként” azonosítja, és ebben a szellemben figyelmeztet, hogy Európa „sürgető és drámai demográfiai változáson megy keresztül”, valamint szorgalmazza a fiatal családok nagyobb anyagi támogatását.

Mint a főtitkár fogalmazot: „Anyagi segítségre és családalapítási lehetőségre van szükségük”, valamint „munkahelyre és tisztességes lakhatásra”.

Friederike Ladenburger kifejezte aggodalmát a mesterséges intelligencia társadalomra gyakorolt hatása miatt, különösen a fiatalokkal kapcsolatban. Az európai szabályozás felgyorsítását szorgalmazta az egyének technológiai visszaélésektől, a digitális függőségtől és az online zaklatástól való védelme érdekében.

Emellett a COMECE olyan európai politikák kidolgozását sürgeti, amelyek magukban foglalják a lelki kíséretet a kórházakban és más veszélyeztetett környezetben, beleértve a reproduktív egészségügyet, a palliatív és az életvégi ellátást, valamint a migrációt is. A béranyasággal kapcsolatban a jelentés felvázolja a pszichológiai kockázatokat mind a várandós anya, mind a gyermek számára. A palliatív ellátással kapcsolatban az átfogó ellátást szorgalmazza, amely nem korlátozódik a klinikai aspektusra. „Minden emberrel méltósággal kell bánni, különösen a szenvedőkkel” – mutatott rá Ladenburger.

A püspöki bizottság hangsúlyozta a kórházi lelkészi szolgálatok fontosságát és minden egyén vallásgyakorláshoz való jogát, különösen szenvedés esetén, és megjegyezte, hogy a hatékony támogatás nemcsak „orvosi vagy klinikai, hanem lelki támogatást is magában foglal” - közölte a hirado.hu.

Forrás

Hirdetés