Egy II. fázisú klinikai vizsgálatban azt kutatták, milyen hatással lehet a C-vitamin napi szedése azokra, akiknél rákmegelőző vérképzőszervi rendellenességet vagy alacsony kockázatú vérrákot diagnosztizáltak. A vitamin nem lassította számottevően a kóros sejtek növekedését, a hosszabb utánkövetés során azonban kevesebb haláleset történt a C-vitamint szedők körében. A kutatók hangsúlyozzák: ez még nem bizonyítja, hogy a vitamin csökkenti a halálozás kockázatát.
Az Origo beszámolója szerint az EVITA nevű randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban összesen 109, Dániából és az Egyesült Államokból származó ember vett részt. A kutatás eredményeit a CANCER, az American Cancer Society lektorált tudományos folyóirata közölte.
A résztvevők közül 55-en naponta 1000 milligramm C-vitamint kaptak, míg 54-en placebót szedtek. A kezelés 12 hónapig tartott.
A vizsgálatba olyan embereket vontak be, akiknél fennállt a vérrák kialakulásának kockázata, vagy már alacsony kockázatú vérképzőszervi daganatos betegségük volt.
A kóros sejtek növekedésénél nem találtak számottevő különbséget
A kutatás elsődleges célja annak kiderítése volt, hogy a C-vitamin befolyásolhatja-e a rákmegelőző vagy daganatos sejtek növekedési ütemét.
Ebben a tekintetben a kutatók nem találtak számottevő különbséget a C-vitamint és a placebót szedő résztvevők között.
Más eredmények azonban felkeltették a szakemberek figyelmét. A C-vitamint szedőknél olyan változásokat figyeltek meg a gyulladásos jelátviteli folyamatokban, amelyek kedvezőbb kimenetellel hozhatók összefüggésbe.
A C-vitamint kapók körében emellett kevesebb esetben fordult elő vérszegénység, tüdőgyulladás, akut aszeptikus ízületi gyulladás és belső vérzés. Emésztőrendszeri panaszokat ugyanakkor gyakrabban tapasztaltak náluk.
Jelentős különbség mutatkozott a halálesetek számában
A vizsgálat egyik legfigyelemreméltóbb eredménye a hosszabb utánkövetés során rajzolódott ki. A résztvevőket medián 33,6 hónapig, vagyis csaknem három éven keresztül követték.
Ez idő alatt összesen 35 résztvevő halt meg. A placebót szedők csoportjában 24, míg a C-vitamint kapók között 11 haláleset történt.
A feltáró elemzés alapján tehát kedvezőbb túlélést figyeltek meg a C-vitamint szedő résztvevőknél. Az eredmény azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a C-vitamin csökkentette a halálozás kockázatát.
A kutatók szerint ehhez egy nagyobb, III. fázisú klinikai vizsgálatban is meg kell erősíteni a mostani eredményeket.
A kutatás hátterében a C-vitamin sejtek működésében betöltött szerepe áll. A vitamin fokozhatja az úgynevezett TET enzimek aktivitását. Ezek a fehérjék többek között annak szabályozásában játszanak szerepet, hogy bizonyos gének aktívak vagy inaktívak legyenek.
Egyes vérképzőszervi daganatos betegségekben csökkent TET-aktivitást figyeltek meg. Emiatt merült fel annak vizsgálata, hogy a C-vitamin pótlása jelenthet-e valamilyen előnyt azok számára, akiknél fennáll bizonyos vérrákok kialakulásának kockázata.
Peter A. Jones, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint az EVITA-vizsgálat megfelelő alapot teremt annak további kutatásához, hogy a C-vitamin segíthet-e bizonyos rákmegelőző vagy korai stádiumú vérképzőszervi daganatos betegségek esetében.
Kirsten Grønbæk, a tanulmány másik vezető szerzője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az eredmények biztatóak, nagyobb vizsgálatra van szükség az egyértelműbb következtetésekhez.
A kutatás tehát nem bizonyítja, hogy a C-vitamin megelőzi vagy gyógyítja a vérrákot. Arra sem ad alapot, hogy a betegek saját döntésük alapján nagy dózisú C-vitamin szedésébe kezdjenek. A 109 résztvevővel végzett vizsgálat túlélésre vonatkozó eredménye feltáró elemzésből származik, ezért a mostani megállapítások elsősorban további klinikai kutatások előtt nyithatják meg az utat.
A C-vitamin és a daganatos betegségek kapcsolata korábban is számos kutatás témája volt, az eredmények azonban jól mutatják, miért nem szabad a különböző vizsgálatokat automatikusan általánosítani. A Kárpátinfo.net egy korábbi kutatás kapcsán arról számolt be, hogy az antioxidánsok, köztük a C-vitamin bizonyos tüdődaganatoknál kedvezőtlen hatással is járhatnak. A vizsgálatban az antioxidánsok a BACH1 fehérjén keresztül serkentették a daganatok érképződését, ezért a kutatók a nagy mennyiségű kiegészítő fogyasztásával kapcsolatban óvatosságra intettek.
A C-vitaminnal kapcsolatban számos túlzó egészségügyi állítás is elterjedt. A Kárpátinfo.net által bemutatott C-vitaminnal kapcsolatos tévhitek között az a feltételezés is szerepel, hogy a vitamin önmagában képes megelőzni vagy gyógyítani a rákot. A tudományos vizsgálatok ezt nem támasztják alá, a nagy dózisú bevitelnek pedig mellékhatásai is lehetnek.
Más területeken szintén vizsgálják a vitamin lehetséges szerepét. Egy több mint kétezer idősebb ember adatait elemző japán kutatásban összefüggést találtak a vér C-vitamin-szintje és az agy bizonyos strukturális jellemzői között. A kutatók azonban ebben az esetben is hangsúlyozták, hogy az összefüggés nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot.
A C-vitamin bőrre gyakorolt hatását is vizsgálták már embereken. Egy kisebb kutatásban a C-vitamin-bevitel és a bőr kollagéntermelése között találtak kapcsolatot. A vizsgálatban napi két C-vitaminban gazdag kivi fogyasztása növelte a vérplazma és a bőr C-vitamin-szintjét, miközben fokozódott a kollagéntermelés is.


















