Röviden
- Az ukrán szülők 74 százaléka szerint a háború jelentősen befolyásolta gyermekeik gyermekkorát és megszokott életvitelét.
- A megkérdezettek 87 százaléka érzelmi változásokat tapasztal gyermekén, 44 százalékuk gyakran észlel ilyen jeleket.
- A szülők hétköznap átlagosan napi 1 óra 45 percet, hétvégén 2 óra 10 percet töltenek gyermekeikkel.
- A válaszadók 89 százaléka négyesre vagy ötösre értékelte a gyermekével való kapcsolat közelségét az ötfokú skálán.
- A kutatás két szülői csoportot azonosított: 69 százalékuk aktívan részt vesz gyermekei életében, 31 százalékuk viszont időhiányt érez.
Az ukrán szülők túlnyomó többsége szerint a háború jelentősen megváltoztatta gyermekeik életét és érzelmi állapotát. Egy friss közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 87 százaléka számolt be arról, hogy a háború miatt érzelmi változásokat tapasztal gyermekén. A nehéz körülmények ellenére a családok igyekeznek megőrizni a szoros kapcsolatot a mindennapi beszélgetések és a közösen eltöltött idő révén.
Az RBC-Ukrajina a Gradus kutatóintézet felmérésére hivatkozva számolt be az eredményekről. A kutatást a november 20-i Gyermekek Világnapja alkalmából készítették, és azt vizsgálták, hogyan érzékelik a szülők a háború gyermekeikre gyakorolt hatását, illetve miként alakulnak a családon belüli kapcsolatok.
A szülők 87 százaléka érzelmi változásokat tapasztal gyermekén
A felmérés szerint a 18 év alatti gyermekeket nevelő szülők 74 százaléka úgy véli, hogy a háború jelentős hatással volt gyermekeik gyermekkorára és megszokott életvitelére. Mindössze 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem észlel ilyen hatást.
A gyermekek érzelmi állapotában bekövetkezett változásokat még többen érzékelik. A válaszadók 87 százaléka számolt be ilyen tapasztalatokról, 44 százalékuk pedig gyakran figyel meg változásokat gyermeke viselkedésében vagy érzelmi állapotában.
A háborús körülmények ellenére a szülők igyekeznek időt szakítani gyermekeikre. Hétköznapokon átlagosan napi 1 óra 45 percet töltenek velük, hétvégén pedig ez az idő 2 óra 10 percre emelkedik.
A leggyakoribb közös tevékenységek közé tartozik a napi események megbeszélése, a családi ebéd és vacsora, az iskolai feladatokban nyújtott segítség, valamint a játék és a séta. A szülők egynegyede rendszeresen filmeket néz vagy videojátékokkal játszik gyermekével.
A családok emellett utazással, kirándulásokkal, közös olvasással, kreatív tevékenységekkel, hobbikkal, főzéssel és házimunkával is igyekeznek együtt tölteni az időt.
A családok többsége szorosnak érzi a kapcsolatát
A válaszadók többsége kedvezően értékelte a gyermekével kialakított kapcsolatot. A szülők 89 százaléka az ötfokú skálán négyes vagy ötös osztályzatot adott a kapcsolat közelségére, az átlagos értékelés pedig 4,4 pont volt.
A szeretet szóbeli kifejezése szintén fontos szerepet kap a családok mindennapjaiban. A megkérdezettek 85 százaléka hetente többször is elmondja gyermekének, hogy szereti, 67 százalékuk pedig mindennap megteszi ezt.
A Gradus a válaszok klaszterelemzése alapján két szülői csoportot különített el. A megkérdezettek 69 százaléka az aktívan bevonódó szülők csoportjába tartozik, míg 31 százalékuk úgy érzi, nem jut elegendő ideje gyermekére.
A csoportokat a közösen eltöltött szabadidő mennyisége, a szeretet kifejezésének gyakorisága és a szülő-gyermek kapcsolat közelségének értékelése alapján határozták meg.
A kutatás szerint a két csoport között nincs statisztikailag jelentős különbség az anyagi helyzet, a családi állapot, a gyermekek száma vagy a háború érzelmi hatásainak megítélése tekintetében.
A legfontosabb eltérés az együtt töltött időben és a közös elfoglaltságok változatosságában mutatkozik meg. Az aktívan bevonódó szülők átlagosan háromféle tevékenységet végeznek gyermekeikkel, míg az időhiányt érzők átlagosan kettőt.
Egy egész generáció nő fel a háború bizonytalanságában
Jevhenyija Bliznyuk szociológus, a Gradus alapítója és vezérigazgatója szerint a kutatás eredményeit annak figyelembevételével kell értelmezni, hogy a háború egy egész gyermeknemzedék mindennapjait határozza meg.
„Amikor a háború gyermekekre gyakorolt hatásáról beszélünk, fontos megérteni, hogy egy egész generációról beszélünk, amely elhúzódó bizonytalanság körülményei között nő fel. Ezeknek a gyerekeknek a háború már a mindennapi élmény részévé vált, nem pedig a normális élet átmeneti megzavarása” - hangsúlyozta a szakember.
Bliznyuk szerint ugyanakkor az ukrán szülők a háború okozta nehézségek ellenére is képesek fenntartani az érzelmi közelséget gyermekeikkel. Továbbra is keresik az alkalmat a beszélgetésre, az együttlétre és a közös tevékenységekre.
A szociológus úgy véli, hogy a családi támogatás és a közelség érzése fontos erőforrást jelenthet a gyermekek számára, segítve őket a háború negatív hatásainak leküzdésében.
A háború az ukrán gyermekek életének más területeire is hatással van
Az ukrán gyermekek helyzetére az ENSZ Gyermekalapja is rendszeresen felhívja a figyelmet. Az UNICEF 2026 februárjában közzétett jelentése szerint csaknem 2,6 millió ukrán gyermek élt menekültként, közülük több mint 791 ezren Ukrajnán belül kényszerültek elhagyni otthonukat. A szervezet arra is figyelmeztetett, hogy a folyamatos félelem, az óvóhelyeken töltött idő és a társas kapcsolatok hiánya különösen a serdülők mentális egészségét terheli meg.
A háború gyermekekre gyakorolt lelki következményeiről Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke is beszélt, amikor 2023 márciusában Orlando Bloommal, az UNICEF jószolgálati nagykövetével találkozott. Az államfő akkor a depresszió, a szorongás és más mentális problémák kialakulásának veszélyére figyelmeztetett. Bloom a családi környezet és a gyermekeknek nyújtott szeretetteljes támogatás jelentőségét hangsúlyozta.
A gyermekek mentális egészségével kapcsolatos nehézségekre egy másik ukrajnai jelentés is rámutatott. A Főügyészség hivatala 2025 októberében arról számolt be, hogy 17 százalékkal emelkedett a kiskorúak körében az öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek száma. A hatóságok ezért több ezer iskolai megelőző rendezvényt szerveztek, amelyeken a pszichológiai támogatás, a bizalom és a segítségkérés fontosságára hívták fel a figyelmet.
Az UNICEF már 2024 novemberében a háború hosszú távú pszichés következményeire figyelmeztetett. Catherine Russell, a szervezet igazgatója akkor arról beszélt, hogy gyermekek milliói élnek állandó félelemben, sokan naponta órákat töltenek pincékben a légiriadók miatt. Hangsúlyozta, hogy megfelelő segítség és támogatás nélkül a háború okozta lelki sérülések akár több generáción át is éreztethetik hatásukat.


















