A fóliasátrak építése és fenntartása nagyon sokba kerül. Ezért a hajtatás csak akkor lehet gazdaságos, ha a termesztő berendezések kihasználtsága maximális, azaz az év minél nagyobb hányadában folyik benne valamilyen termelés. Ennek eléréséhez két lehetőség áll előttünk: a fűtött hajtatás, vagy a hidegtűrő zöldségfélék hajtatása fűtetlen fóliasátrakban. Nagyon sok termelő ez utóbbi mellett döntött, s foglakozik áttelelő zöldségek hajtatásával. E cikksorozatunk előző részeiben már megtárgyaltuk a saláta valamint a sóska téli hajtatásának főbb tudnivalóit, most pedig a spenót termesztésére térünk ki.
A spenót átteleltetéséhez megfelelnek kislégterű fóliasátrak is. Szinte minden talajtípuson eredményesen termeszthető. Kifejezetten előnyös tulajdonsága, hogy a sótűrő zöldségfélékhez tartozik, azaz a talaj szikesedésére (káros sófelhalmozódás a talaj felső rétegében) – a retekkel vagy salátával ellentétben – kevésbé érzékeny.
A hőigény tekintetében ez a növény kifejezetten alkalmas a téli hajtatásra. Annak ellenére, hogy a fejlődési optimuma 160C körül van, jól tűri az éjszakai fagyokat is, a mínusz 4-50C -ot károsodás nélkül elviseli, de pótlólagos takarással még –150C-on sem fagy ki! Magszárba fordulás veszélye 20C felett áll fenn, amit megfelelő szellőztetéssel tudunk megelőzni.
Hogyan is vessük a spenótot?
A spenótnál helyrevetést alkalmazunk. Téli hajtatásos termesztésnél a vetés optimális ideje augusztus végére, szeptember elejére tehető. A korai vetést az indokolja, hogy a tél beállta előtt már kifejlett állományt kell kapnunk, ami jobban ellenáll a hidegeknek és a fényhiányos időszakban is tud fejlődni. Azonban ebben az időszakban a fóliasátrak általában még foglaltak, javában tart a főnövény termesztése. Dercenben és környékén ezt a problémát úgy oldják meg, hogy a spenótot az uborka- vagy a paradicsomsorok alá vetik.
A talaj előkészítésénél ügyelni kell a megfelelő aprómorzsás talajszerkezet kialakítása mellett a terület gyommentesen tartására is. Ezt elsősorban a főnövények folyamatos gyommentesen tartásával érhetjük el: így kevesebb gyommag kerül a földbe és fog kikelni.
Helyrevetésnél 10-20 cm közötti sortávolságot alkalmazunk, majd 8-10 sor után művelő utat hagynunk. A tőtávolság a spenótnál 5 cm, ha ennél sűrűbbre van vetve, akkor leaprósodnak a levelek. A vetés mélysége maximum 3 cm.
Ezt követően az egyenletes kelés elősegítése érdekében a vetést lehengereljük és beöntözzük úgy, hogy a talaj felső 5-8 cm-es rétege egyenletesen átnedvesedjen. A spenót a vetést követően 5-7 napon belül kikel.
Ápolási munkálatok, betegségek, kártevők
A spenót ápolási munkája legfőképpen a gyommentesen tartás mellett az öntözés és a szellőztetés. Mint minden hajtatási zöldségnövénynél, a spenótnál is folyamatosan biztosítanunk kell a megfelelő talajnedvességet a teljes gyökérzónában. Nagyon fontos rendszeresen ellenőrizni a talaj nedvességét 15-20 cm mélyen is, ugyanis a fóliaborításról lecsepegő víz a talaj felső 3-5 cm-es rétegét nedvesen tarthatja ugyan, viszont gyakran megesik, hogy a gyökérzóna lentebbi része száraz, porlik. Az öntözéseket a délelőtti órákban végezzük, nyitott szellőztetőknél, hogy a lombozat minél hamarabb megszáradjon. Az öntözéshez alkalmanként 5-10 liter/m2 vizet juttatunk ki, hetente 2-3 alkalommal, időjárás függvényében.
A spenótnak viszonylag kevés kórokozója van. A legjelentősebb a spenótperonoszpóra és a spenót mozaikvírus. A peronoszpórára fogékony fajtáknál már 2-3 lombleveles állapottól szükséges odafigyelnünk a növényvédelemre, védekezés gyanánt kaptán vagy folpet hatóanyagú szereket használjunk. A fajtaválasztásnál figyeljünk, hogy lehetőleg a betegségekre ellenálló vagy toleráns fajtát válasszunk. Kártevők is előfordulhatnak ugyan a spenótállományban, de gazdasági kárt leginkább csak a meztelen csigák tudnak okozni benne.
Dercenben a Matador fajtát vetik előszeretettel, mivel a hideget jól bírja, nagy levelű és gyors fejlődésű. A spenótot kétféleképpen lehet értékesíteni: súlyra vagy csomóra. Meg kell említeni, hogy az értékesítés főként a munkácsi nagybani piacon, a hágón túlról érkező felvásárlóknak történik. A betakarítást ősszel, napsütéses meleg időjárás esetén hetenként el lehet végezni. A téli fényszegényes időszakban a szedések között 2-2,5 hét is eltelhet. Ha a spenót levelei elérik a 10 cm-t, akkor már áruképes és szedhető. A levéllemezhez 5-7 cm-es szárrészt kell hagynunk, hogy csomózásnál meg lehessen kötni. Egy-egy csomóba átlag 20-25 darab levelet teszünk. A szedést követően vízben átmossuk, hagyjuk, hogy lecsepegjenek, ezután csomagoljuk. A spenótállományt, hasonlóan a sóskához, március elejéig hagyjuk meg és takarítunk be róla termést.
Kukri Róbert
falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
