Kalmár Ferenc: európai ügynek kellene lennie a nemzeti kisebbségek védelmének

A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek - hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kötet bemutatójával egybekötött pódiumbeszélgetésen.

A Miért nem "kisebbségbarát" az Európai Unió? címmel tartott rendezvényen Kalmár Ferenc, aki a kötet egyik szerzője, a kiadványban rögzített, a nemzeti kisebbségek uniós védelmének öt alapelvéről szólva azt mondta: azoknak kellene alapot adnia az Európai Uniónak (EU) ahhoz, hogy kötelező érvényű kisebbségvédelmi keretet képezzen. Egy elvet, keretet szerettek volna megadni - tette hozzá.

Az első alapelv tehát az, hogy a kérdésnek európai ügynek kellene lennie

- mondta Kalmár Ferenc: rámutatva, az EU "érdekes intézmény" olyan szempontból, hogy a kisebbségi kérdéseket tagállami szintre delegálja, tehát a tagállamok feladata intézni a kérdést.

A második alapelv az, hogy "amikor kisebbségvédelemről beszélünk, akkor az identitásnak a védelméről beszélünk",a harmadik pedig az: legyenek egyéni és kollektív jogok is. A negyedik elvként azt jelölték meg szerzőtársaival a kötetben, hogy a nemzeti identitásnak nem felétlenül kellene követnie az állampolgárságot

- sorolta a Kalmár Ferenc, aki ez utóbbira példaként hozta fel Kárpátalját, ahol adott esetben valaki az élete során akár hétszer is állampolgárságot válthatott.

Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek léte Európa békéjét és stabilitását nagyon meghatározza. Egész Európa tele van nemzeti kisebbségekkel - mutatott rá.

Kiemelte:

a nemzeti kisebbségvédelmet kellene erősíteni, és amikor erről beszélnek, akkor valójában a nemzeti identitást védik, amely alá tartozik a kultúra, a nyelv védelme, valamint az oktatási kérdések.

Kalmár Ferenc szólt arról is, hogy az európai kisebbségvédelemmel foglalkozó két dokumentum kötelező érvényű, de nem kikényszeríthető. Ezek a dokumentumok az 1990-es években születtek, akkor jöttek rá Európában, hogy a kisebbségi kérdéssel valamit kezdeni kellene, de most azt látni, hogy szétszedik ezt a rendszert.

A kollektív jogok kapcsán beszélt arról, hogy a szlovákok, a románok és az ukránok teljesen elzárkóznak a kollektív jogoktól. Ukrajnában a 1995 előtti jogokat kérik vissza a kisebbségek számára - mondta.

Kalmár Ferenc közölte: nagyon jó volna, ha az általuk összeállított anyagot elfogadnák az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, aki szintén a kötet szerzője, elmondta: a kötetben rögzített ötödik alapelv az, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők.

Kiemelte: a kisebbségvédelmi kérdés Európában 50 millió embert érint.

Szili Katalin szólt arról is, hogy az európai politikusokban "még az a belátás sincs meg", hogy "egyébként gyakorlatilag etnikai problémák okozzák ezt az egész ukrán-orosz konfliktust. Tehát az alapvető kiindulópontja valahol a gyökereiben ott van."

A kötet harmadik szerzője, Andrássy György egyetemi tanár arra mutatott rá, hogy az egész nemzetközi jogra vonatkozik az, hogy nem kikényszeríthető, hiszen nincs felette egy nemzetközi erő.

Ugyanakkor - mint mondta - létezik nemzetközi normarend, és vannak puhább kényszerítő jellegű eszközök.

Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója elmondta: a négynyelvű kiadvány 2024-ben jelent meg, és azt célozta meg, hogy a kérdésben elmozduljanak a holtpontról.

A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kiadványt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. adta ki Kövér László házelnök előszavával. A pódiumbeszélgetést a Mathias Corvinus Collegium és a Magyar Összetartozás Intézete szervezte.

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!