Az Európai Unió által támogatott határon átnyúló együttműködési program keretében a makkosjánosi Helikon Hotelben került sor „A közös hagyományok és kézműves mesterségek megőrzése Szatmár megye és Kárpátalja régióban” projekt nyitókonferenciájára, melynek legfőbb célja a két, a történelem során egymással szorosan egybefonódott tájegység kulturális örökségének megőrzése, valamint a hagyományos tudás átadása a jövő generációinak és a nemzetközi együttműködés erősítése. A találkozó során az előadók hangsúlyozták: a kézművesség és a gasztronómiai hagyományok több évszázados fejlődéstörténete kulturális identitásunk részévé vált. Ezt kell most újjáéleszteni és megőrizni a jövő nemzedéke számára. A projektnek köszönhetően a helyi mesterek, szakácsok, a témakörök kutatói lehetőséget kapnak az általuk birtokolt tudás népszerűsítésére, a fiatalok oktatására, valamint a helyi közösségek bevonására ennek az egyedülálló szellemi örökségnek a megőrzésébe.
Elhangzott, hogy a projektet romániai részről a Szatmár Vidék Fejlesztéséért Egyesület (vezetőpartner) és a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány (ukrajnai partner) valósítja meg az előttünk álló egy év során. A program résztvevői összesen több mint harminc rendezvényt terveznek 2025-ben megszervezni a két országban, köztük kézműves és gasztronómiai workshopokat, tematikus versenyeket, oktatási kezdeményezéseket gyermekek és felnőttek számára, valamint egy nagyobb lélegzetű bor- és gasztronómiai fesztivált. Az elképzelés szerint több mint ezer gyermek és felnőtt vesz részt ezeken az alkalmakon, és minden eseményt családbarát jellegűvé formálnak. Legvégül elkészül egy olyan szakácskönyv, amelyik a két tájegység legfontosabb hagyományos ételeinek a receptjét közli, különös tekintettel a helyi változatokra.
A 2012-ben alakult Pro Agricultura Carpatika nem csupán szaktanácsadással, az új technológiák és fajták népszerűsítésével, azok meghonosításával foglalkozik, hanem az utóbbi öt-hat év során elkezdte felgyűjteni azokat a recepteket, amelyek a hagyományos paraszti ételeket írják le, kezdte nyitóelőadását Őrhidi László elnök. Ezek a Szüleink eledele rovatban felkerültek az alapítvány honlapjára, majd a TV21 Ungvár szerkesztőinek kérésére jónéhány főzőműsor is elkészült. A gyűjtőmunka két évvel ezelőtt a szervezet asszonytagozatának megalakulásával újabb lendületet vett, illetve számos jótékonysági alkalom megszervezésére került sor. Az idős, egyedülálló embereknek elkészített és kiosztott hagyományos ételek mellett a munkába bevonták a fiatalokat is, akik például megismerkedhettek azokkal az eltevési-tartósítási praktikákkal, amelyeket nagy- és dédszüleink korában alkalmaztak.
A paraszti konyha takarékos, és a XX. század különböző korszakai sem kényeztették el az itt élőket, akik sohasem dúskálhattak a javakban, mutatott rá az előadó. Eleink ételeire az egyszerűség és mindamellett a változatosság, a helyi viszonyokhoz, a rendelkezésre álló alapanyagok racionális felhasználása, illetve a szezonalitás a jellemző. Ezeket az értékeket kell nekünk is tovább vinni olyan időszakban, amikor már nem él egy fedél alatt több nemzedék, hogy az idősebbektől a fiatalok megtanulják a régi dolgokat. A tradíció továbbélését a háború még inkább megnehezíti, hisz az családok ezreit szakította szét.
Köszöntőjében Merkatz László, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának referense arról szólt, hogy a régióban működő harminc különböző intézménynek és az egész Kárpát-medencét lefedő falugazdász hálózatnak köszönhetően az utóbbi években számos olyan programot sikerült megvalósítani, amely segíti a megszerzett tudás átadását, a kapcsolatok kiépítését és elmélyítését, ami nagyban hozzájárul a szülőföldön való boldoguláshoz és megmaradáshoz.
Kárpátaljára én már úgy készülök, mintha hazajönnék, annyi sok itt a jó barát és ismerős, fogalmazott Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdaasszony Tagozat elnöke, aki a jelenkor egyik legnagyobb kihívásának a normalitástól való folyamatos elszakadást nevezte meg. A hétköznapokban sok művi dolog befolyásolja életünket. A hagyományokhoz való ragaszkodás, azok továbbélése révén ezt a negatív folyamatot tudjuk megakadályozni.
Sokszínű és sokrétű a kárpátaljai magyar konyha, amely, amellett hogy sikerült egyedi arculatát megőrizni, számos dolgot vett át a velünk együtt élő népek gasztronómiájából, mutatott rá Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. Aki beszámolt róla, hogy a Kárpátaljai Magyar Líceum diákjai közül mindazok, akik szakácsképzésben vesznek részt, bekapcsolódnak a mostani pályázatban meghirdetett programokba.
Sin József, a KMKSZ alelnöke arra emlékeztetett, hogy az általa képviselt szervezet Beregszászon olyan irodát működtet, amelynek munkatársai nyomon követik az Európai Unió által kiírt pályázatokat és segíti a helyi vállalkozókat a projektekben való részvételben.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a mostani közös pályázat révén megélénkül a gazdasági együttműködés Szatmár megye és Kárpátalja között, s emellett elmélyülnek az emberi kapcsolatok is, például a turizmus felfutásával.
Az Interreg VI-A NEXT program keretében megvalósuló projektünk célja a közös hagyományok és mesterségek támogatása Szatmár megye és Kárpátalja régióban, ezzel erősítve a határon átnyúló együttműködést, fogalmazott Kovács Szabolcs, a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület elnöke. Ez a kezdeményezés nem csupán egy infrastrukturális vagy gazdasági fejlesztés, hanem híd a múlt és a jövő között. Híd, amely összeköti a két ország kézműveseit, mestereit, lehetőséget teremtve a hagyományos mesterségek megőrzésére, továbbadására és a mai új, modern környezetbe való integrálására. A mai nap különlegessége az is, hogy két olyan egyesület dolgozik együtt ezen a projekten, amelyek már hosszú évek óta szakmai kapcsolatban állnak egymással, és nemcsak munkatársakként, hanem barátokként is tekinthetünk egymásra, mondta.
Hogy a kárpátaljaiak miként kapcsolódnak be a pályázati projektek megvalósításába, arról Varga István projektmenedzser beszélt. Aki elsősorban azokat a workshopokat emelte ki, amelyeket a gazdaasszonytagozat tervez megvalósítani. Ezek keretében gyermekfoglalkozásokat is tartanak majd. Tizenöt kárpátaljai iskolában szándékoznak megvalósítani a Kis méhész projektet, amelynek során hasznos rovarjaink életével, a természetben betöltött fontos szerepükkel ismerkedhetnek meg fiataljaink. Mivel nagyobb gasztrofesztiválok szervezésére a háború miatt vidékünkön nincs lehetőség, kézműveseink a szatmári kollégák által lebonyolított vásárokon mutatják majd be termékeiket. Ezekből persze itt is nyílnak kisebb kiállítások. A líceumok diákjainak pedig módjukban áll majd a hagyományos ételek készítését elsajátítani. Emellett készül egy nagy receptes könyv, amely a két régióban népszerű ételek elkészítésének módját taglalja majd, különös tekintettel a hasonlóságokra és az eltérésekre.
Jávorszky Beéta népi gasztronómiai szakértő, a Pro Agricultura Carpatika Gazdaasszony Tagozat egyik alapítója Kárpátalja népi gasztronómiájáról tartott előadásában kiemelte, hogy vidékünk egy kulturális kontaktzónában terül el, ahol számos nép – így a magyar, a ruszin, a zsidó, a szlovák, a cigány, a román – gasztronómiája évszázadokon át termékenyítően hatott egymásra. A sokszínűséget a különböző vallási felekezetekhez tartozó emberek táplálkozáskultúrája még inkább fokozta. A hagyományos kárpátaljai magyar konyha nem csupán az alapanyagok tekintetében, hanem a fűszerek használatában is igen változatos. Az évszakok és a különböző ünnepi alkalmak jelentős mértékben meghatározták, hogy éppen mi kerüljön az asztalra.
Kiss Attila szatmár megyei méhész, falugazdász beszámolt a 2022-ben útjára indított Kis méhész program eddigi eredményeiről, ennek során két tucat iskolában közel háromezer kisiskolásnak tartottak kaptárbemutatóval, mézkóstolással egybekötött előadást.
Nagyívű előadásában Novotny Antal, a Novocatering tulajdonosa, a Magyar ízek utcájának egyik alapító tagja és szervezője a magyar gasztronómiában az évszázadok során lezajlott változásokról, azok indítékairól szólt. A háborúk, a járványok, a nyomukban fellépő éhség mind-mind a változások előidézői. Emellett az amerikai kontinens felfedezése, az onnan behozott növények és fűszerek is jelentős mértékben meghatározták étkezési szokásainkat. A Rákosi-korszakban és az utána következő Kádár-érában a kissé lebutított magyar gasztrokultúra az újragondolt hagyományos ételeivel ma a virágkorát éli. A külcsín, a látvány jelenleg ugyanolyan fontos, mint az, hogy minden falat a legmagasabb minőségben kerüljön a vendég tányérjára.
A nyitókonferencia hallgatói mézkóstolón vehettek részt, majd megtekintették a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művészeinek Ezt főztük ki című előadását, végezetül sor került a hagyományos kárpátaljai fogásokból álló ebéd felszolgálására.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
