Kárpátalja olyan négy országgal határos, amelyik mindegyike tagja az Európai Uniónak. Ez a körülmény nem csupán a kapcsolattartást, a szabadabb átjutást teszi lehetővé a határ mindkét oldalán élők számára, hanem a helyi közösségek együttműködését, a közös fejlesztések tervezését, azok együttes megvalósítását, a partneri viszonyok erősítését. E cél érdekében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) vezetésével – valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, a Szatmár Megyei Közösségi Fejlesztési Társulás és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) partneri szerepvállalásával – 2025. január 1-jén vette kezdetét a Planning4U néven futó EU-s projekt megvalósítása a Partnerség határok nélkül jelmondat mentén. A projektben részt vevő szervezetek képzést szerveztek az érintett kárpátaljai kistérségi önkormányzatok által delegált személyek számára. A konferenciára az MCC beregszászi képzési központjában került sor.
Az egybegyűlteket köszöntve Rezes József, a KHÖT igazgatója arról szólt, hogy az immár negyedik éve tartó orosz-ukrán fegyveres konfliktus óta a megyénk szerepe felértékelődött: mint az ország legbiztonságosabb térsége sok belső ukrajnai vállalat számára vált vonzóvá, így azok ide helyezték át székhelyüket. Emellett felerősödtek a belső migrációs folyamatok. És azt is látnunk kell, hogy a projektben érintett határ menti területek a három érintett ország perifériáján helyezkednek el. Környezeti és társadalmi feltételeik – a fizikai határoktól függetlenül – nagyon hasonlóak, melyek erősítik egymásrautaltságukat.
A világjárvány és különösen a háború kitörése óta önkormányzataink élete legfőképpen a túlélésről szól, arról, hogy miként tudják működtetni a gondjaikra bízott intézményeket, és a lehetőségekhez mérten élhető életet biztosítsanak a lakosság számára, jellemezte az elmúlt években kialakult helyzetet Babják Zoltán, a beregszászi kistérség polgármestere. Ugyanakkor nap mint nap szembe találjuk magunkat azzal a problémával, hogy a háborús rendelkezések sok mindent felülírnak. A Beregszászi kistérségben több száz telekigénylési kérvény hever az önkormányzat hivatalnokainak asztalán, ám ezeket az érvényben levő jogszabályok miatt jelenleg nem bírálhatjuk el. Ugyanúgy a távlati fejlesztési tervek korrigálására, illetve a benne foglalt teendők elvégzésére sincs lehetőség. Mindazonáltal készen kell állni arra, hogy ha véget ér a fegyveres konfliktus, akkor haladéktalanul hozzá tudjunk látni ezekhez, mondta a polgármester.
A térségi és a települési önkormányzatok kapcsolatai elmélyítésének, a határon átívelő együttműködés szorosabbra fűzésének fontosságát emelte ki a konferencia moderálását felvállaló Péti Márton, az NSKI elnökhelyettese, a Planning4U projekt szakmai vezetője. Ahhoz, hogy pozitív irányban tudjuk befolyásolni a jövőnket, meg kell vizsgálni, hogy a háború ellenére milyen fejlesztési, kibontakozási lehetőségek állnak rendelkezésre. Mindehhez naprakész tudással rendelkező szakemberekre van szükség, akiknek a képzése folyamatos.
Az Ukrajnában 2020-ban befejeződött közigazgatási reform pozitívumairól szólt Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács vezetője. Elmondta, hogy a kistérségek ezáltal nagyobb önállóságot kaptak a fejlesztési irányvonalak meghatározására.
Megyei szintű területfejlesztés Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye példáján című előadásában Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke a fenntarthatóság fontosságát emelte ki, azt, hogy a helyi lakosságban erősödjön az az érzés, hogy érdemes itt élni, büszke legyen hagyományaira, épített és szellemi örökségére. Az elnök a tíz évvel ezelőtt megalakult Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás kapcsán az EU-s források bevonásának fontosságát hangsúlyozta.
Számos példán keresztül a magyarországi és az európai uniós területfejlesztés aktuális helyzetét mutatta be Mayer Gábor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium kormánybiztosa.
A megyei szintű területfejlesztés romániai gyakorlatát mutatta be Kovács Attila, a Szatmár Megyei Tanács menedzsere. Kiemelte azt a sajátosságot, hogy a hulladékkezelést, a vezetékes vízszogláltatást az önkormányzatok egymásra szerződve, egy külön erre a feladatra létrehozott szervezet révén oldják meg.
A háborús helyzet okozta korlátok, illetve a pénzhiány ellenére a kistérségek önkormányzatai kötelesek elkészíteni stratégiai fejlesztési terveiket, mutatott rá Pavlo Lohvinov, a „U-LEAD with Europe” Kárpátaljai Regionális Irodájának a vezetője. Beszámolt róla, hogy az európai gyakorlatot követve az ukrajnai önkormányzatok munkatársai is hét esztendős tervezési ciklusban gondolkodnak.
Nagyívű előadásában Bacsó Róbert, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Számvitel és Auditálás Tanszék vezetője Kárpátalja társadalmi, gazdasági és területi folyamatait elemezte. Beszámolt róla, hogy bár a háború kitörése óta az érdeklődés a külföldi befektetők részéről valamelyest lanyhult a megyénk iránt, a külföldi tőke továbbra is jelentős helyet foglal el Kárpátalja gazdaságában.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A busz Odesszából tartott Isztambulba.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
