A lengyel szenátus elutasította az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló javaslatot

Elutasította csütörtök este az ellenzéki többségű lengyel szenátus azt a törvényjavaslatot, amely egy állami vizsgálóbizottságot hozott volna létre az országra gyakorolt orosz befolyás és nyomás feltárására a belbiztonság és az energetika területén az elmúlt évtizedekben.

A 100 fős szenátusban a javaslat elutasításáról szóló határozatot 52 honatya támogatta, 42-en ellene szavaztak, egy szenátor pedig tartózkodott.

A jogszabály most újból a parlamenti alsóház (szejm) elé kerül.

Az alsóház első körben április közepén hagyta jóvá a tervezetet. A javasolt törvény értelmében a szejm által megválasztott kilenctagú állami bizottság kielemezné a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezhetné az esetlegesen orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnának ki.

A felsőházi vita során Krzysztof Kwiatkowski független szenátor alkotmánysértőnek nevezte a tervezetet. Úgy látta, "inkvizíciós jellegű" jogszabályról van szó, amely "lépést jelent Lengyelország kilépéséhez az Európai Unióból", mivel aláássa az emberi jogokat és az uniós előírásokat. Kwiatkowski "lex Tusknak" is nevezte a törvényt, amit azzal indokolt, hogy az előírások szerinte célzottan Donald Tusk volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke ellen irányulnak.

A kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) nevében Marek Pek szenátusi alelnök szólalt fel, aki fontosnak nevezte, hogy a lengyelek tudjanak arról, eddig ki milyen politikai, gazdasági és geopolitikai érdekeket képviselt Lengyelországban. Jelenleg a lengyel politikában "mindenki ukránbarát és oroszellenes, de a mai geopolitikai helyzet nem a semmiből keletkezett" - érvelt Pek.

Aláhúzta egyúttal: nem az ellenzékkel szemben irányuló "boszorkányüldözésről" van szó, hanem a Lengyelországnak ártó jövőbeli lépések megelőzéséről.

Mateusz Morawiecki kormányfő korábban annak kivizsgálását nevezte szükségesnek, hogy miért születtek olyan megállapodások a múltban, amelyek révén nőtt az orosz nyersanyagok lengyelországi behozatala, és miért vezettek be olyan szabályokat, amelyek nyomán orosz cégek lettek stratégiai fontosságú lengyelországi vállalatok részvényesei.