A legújabb Alzheimer-kutatások szerint a forradalminak hitt gyógyszerek nem hozták meg a várt áttörést. Ezért jelenleg a demencia megelőzése a leghatékonyabb eszköz agyunk egészségének megőrzéséhez. Szakértők szerint tudatos szokásokkal a megbetegedések jelentős része elkerülhető vagy késleltethető.
Hatalmas várakozás övezte az olyan új készítményeket, mint a lecanemab vagy a donanemab. Független vizsgálatok azonban kimutatták: ezek a szerek alig hoznak érdemi javulást a betegek állapotában. Sőt, komoly mellékhatásokkal, például agyi duzzanattal és vérzéssel járhatnak. Mivel a biztos gyógymód még várat magára, a kutatók figyelme a demencia elkerülése felé fordult. Egy 2024-es jelentés szerint az esetek majdnem fele megelőzhető lenne, ha odafigyelnénk a kockázati tényezőkre – írja a Daily Mail.
A demencia megelőzése a mindennapokban
Szívünk és ereink állapota közvetlenül befolyásolja agyunk működését. A kezeletlen magas vérnyomás ugyanis károsítja az agyi ereket.
- Ha gyógyszerrel sikerül beállítani a vérnyomást, 15 százalékkal csökken a kockázat.
- A „rossz” LDL-koleszterin szintjének alacsonyan tartása pedig további 28 százalékos védelmet jelenthet.
Egy finn vizsgálat a rendszeres szaunázás előnyeire is rávilágított. Aki hetente négyszer-hétszer szaunázik, 65 százalékkal kisebb eséllyel betegszik meg. A hő hatására ugyanis olyan védőfehérjék termelődnek az agyban, amelyek segítenek eltávolítani a káros lerakódásokat.
Társas kapcsolatok és aktív életmód
A magány és a depresszió komoly veszélyforrás az agy számára.
A rendszeres baráti találkozók vagy a közös programok átlagosan 38 százalékkal mérséklik a rizikót.
A szellemi aktivitás is kulcsfontosságú az életmód szempontjából.
Az olvasás, a naplóírás vagy egy új nyelv tanulása akár 40 százalékkal is csökkentheti az Alzheimer-kór esélyét.
Ezek a tevékenységek edzésben tartják az agyat, így az ellenállóbb lesz a leépüléssel szemben. Emellett a pozitív életszemlélet is számít: az optimisták körében legalább 15 százalékkal ritkább a betegség kialakulása.
Demencia elleni védekezés: Alvás, fogíny és védőoltások
Az alváshiány akadályozza az agy éjszakai „öntisztulását”, ami káros fehérjék felhalmozódásához vezet. Ha hét közben keveset pihenünk, érdemes hétvégén bepótolni az elmaradást.
Egy kiadós hétvégi alvás akár 70 százalékkal is mérsékelheti a kockázatot a gyulladások csökkentésével.
Meglepő módon a fogaink épsége is fontos. A gyulladt ínyből baktériumok juthatnak az agyba, ami felgyorsíthatja a szellemi romlást. A védőoltásokról sem érdemes elfeledkezni: az influenza vagy az övsömör elleni vakcina 14-17 százalékkal segíthet elkerülni a bajt. A demencia elleni védekezés tehát sok apró, de fontos lépésből áll, a megelőzés sokrétű odafigyelést igényel.
Látás és hallás: az érzékszervek szerepe
Ha romlanak az érzékszerveink, az agyunk kevesebb ingert kap, ami gyorsítja a szellemi hanyatlást. A kezeletlen hallás-csökkenés 7-22 százalékkal növeli a veszélyt. A látásromlás elhanyagolása még ennél is nagyobb rizikót, akár 50 százalékos emelkedést jelenthet. Egy egyszerű szürkehályog-műtét is sokat ér, hiszen 30 százalékkal javítja az esélyeinket. A rendszeres szűrővizsgálatokkal tehát rengeteget tehetünk agyunk védelméért.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
