Hittanosok találkozója Mezőváriban - „Szeretsz-e engem?”

Április utolsó szombatján gyermekzsivajtól volt hangos Mezővári központja. A helyi református gyülekezet hitoktatói, gyermekmunkásai a Nemzet Házában fogadták a Borzsa-Vári kiskörzet hittanos gyermekeit, hogy az ige mellett, Jézus lábánál töltsenek egy felejthetetlen napot. 

Ezúttal több mint 150 gyermek érkezett oktatóik kíséretében. A zsúfolásig megtelt nagyteremben Kovács Erika helyi hitoktató üdvözölte a megjelenteket, aki énektanítással kezdte, mely a nap alaptémáját is meghatározta: az énekben – akárcsak a bibliai történetben – Jézus háromszor szólítja meg az őt háromszor megtagadó tanítványát: „Péter, szeretsz-e engem?” És a gyerekek énekben válaszoltak: „Uram, tudod jól, szeretlek én. A tied lettem, s te az enyém. Tied a szívem, az életem, én uram, Jézus, hű Mesterem”.

„A jóra törekedjetek, ne a rosszra, akkor életben maradtok, és veletek lesz az ÚR, a Seregek Istene” – hozta Ámós próféta könyvének (5,14) üzenetét Zán Fábián Sándor püspök, aki felidézte, hogy a próféta idejében is háború dúlt, gondok voltak, mint ma is, s olyankor különösen tudni kell, mi a rossz és mi a jó, kiben bízhatok. A püspök a gyermekek nyelvén fejtette ki, hogyan győzhetjük le a bennünk lévő rosszat, hogyan törekedhetünk a jóra. Életünk biztosítéka Jézus. Ő igazán szeret bennünket. „Szeretsz-e engem?” – teszi fel nektek is a kérdést Jézus. A gyerekek ajkáról pedig felcsendült a lelkes válasz: „Igen!” És Kovács Erika vezetésével újra elénekelték a most tanult éneket.

Az igehirdetés és a közös éneklés után Menyhárt Andrea hitoktatóval aranymondást tanultak a gyermekek. A játékos, izgalmas tanulási folyamat végén pedig mindenki hibátlanul mondta: „Szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass szavára, és ragaszkodj hozzá!” (5Mózes 30, 20)

Ezt követően tanításra került sor. „Szívem csendben az Úrra figyel…” – csendesítették magukat a gyerekek, s igencsak figyelmesen hallgatták a magyarázatot. Az 1–4. osztályosok Márkus Julianna hitoktatóval, az 5–7. osztályosok pedig Kovács Erikával tanulmányozták Péter történetét. Meggyőződve arról, hogy Jézus akkor sem hagy magunkra, ha félünk, ha megtagadjuk őt. Ő továbbra is keres, s a helyes útra vezet bennünket. Ahogy tette ezt Péterrel. Ehhez viszont engedelmes szívre van szükségünk. Ahogy az aranymondás is tanít: szeretni kell az Urat, hallgatni szavára és ragaszkodni hozzá.

Míg a hittanfoglalkozások tartottak, addig a gyülekezet aktív asszonytestvérei a konyhában szorgoskodtak, s a déli harangszóra elkészült a finom töltöttkáposzta. Amit a gyerekek, felnőttek egyaránt jóízűen fogyasztottak el. Akárcsak az uzsonnára készült szilvalekváros fánkot, amit Nagy Zsuzsanna, Varga Éva, Debreceni Jolán és Szirmai Anikó dagasztott, sütött nagy szeretettel. 

A két étkezés között pedig folytatódott a színes program. A kézműves asztaloknál lelkesen gyülekeztek a fiatalok, hogy Derceni Irénnel gyöngyöt fűzzenek, Nagyné Szakadáti Ritával különböző fonaltechnikákkal karkötőt fonjanak, Fábián Soós Katalinnak képeslapot, Simon Mónikával harisnyavirágot készítsenek, Szoboszlai Ildikóval pedig a keresztszemes hímzést, Tóth Katalinnal és Molnár Lenkével a horgolást, Szolnoki Idával a pokrócszövést, Biláncsik Szergejjel az agyagozást próbálják ki, Menyhárt Andreával pedig a legkisebbek kifestőztek. De a sportot kedvelőkre is gondoltak a szervezők: az udvaron labdajátékok várták elsősorban a fiúkat, akik a tűzoltóautóval is nagy örömmel ismerkedtek. A délután folyamán vetélkedőre is sor került: volt, aki aranymondásokban, mások szavalásban vagy énekben mutatták meg tudásukat. Végezetül pedig a csetfalviak bábelőadása tette fel a koronát az egész napos programra.

Milyen céllal szervezték meg a hittanosok találkozóját? – kérdeztük Kovács Erikát?

Az utóbbi évek történései azt hozták, hogy az emberek bezárkóztak, a gyerekek is sokszor frusztráltnak érzik magukat. Ezért szerveztük ezt a találkozót, hogy találkozzanak, barátkozzanak a Borzsa-Vári kiskörzet hét lelkészének gyülekezetéhez tartozó hittanosok, ahol hallják az üzenetet: Jézus szeret. Minden hittanos foglalkozásunknak a célja, ennek a mainak is, hogy a ránk bízott kicsinyek egyszer majd hittel tudjanak válaszolni a „Szeretsz-e engem?” kérdésre: „Uram, te tudod, hogy szeretlek téged”. Azt hiszem, ha a szívükben magukkal viszik a kérdést, akkor az útjuk már meg van alapozva. Emellett az a célunk, hogy személyesen megismerjék egymást a gyerekek, s ne csak a világhálón találkozzanak. Ezt szolgálták a játékok, a kézműves foglalkozások egyaránt. 

A Nemzet Háza munkatársai, a gyülekezet hitoktatói, gyermekmunkatársai, nőszövetségének tagjai összefogásának köszönhetően igencsak emlékezetes napot töltöttek együtt a hittanosok Mezőváriban. Bízunk benne, hogy a gyermekek szívébe elültetett mag megfogan, s mindenkor a jóra, a szeretetre fognak törekedni. S akkor szebb lesz körülöttünk a világ…

Marton Erzsébet