Bűnbánat és kegyelem

„Az Úr kegyelmessége, hogy még nincsen végünk: mivel nem fogyatkozik el az Ő irgalmassága! Minden reggel meg-megújul, nagy a Te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3, 22–23)

Igen, ez nagy kegyelem, hogy még nincs végem! Mindenfelé robbanások, lövöldözés, háború, bosszú, vér… Ma mégis felébredtem, élek… Olyan sok mindent nem értek, amit Isten tervezett és végzett életemben. Tegnap nagyon nehéz napom volt. Mindent áthatolhatatlan sötét felhő takart előlem. Elveszett az örömöm, úgy éreztem kihűlt a szívem, nem találtam a csendet, békességet... Ilyenkor nem értem, nem hallom a Lélek szavát, türelmetlenül követelem kérdéseimre a választ. S ilyenkor nincs válasz, mert nem vagyok képes megérteni, felfogni, mit üzen, tanít, ígér Isten.

Szinte átvirrasztottam az éjszakát, de sokszor megköszöntem az Úr kegyelmét, türelmét és irgalmát. Reggel felé elaludtam. Pár óra múlva pihenten ébredtem és kerestem a csendet, hogy közelebb kerüljek az Úrhoz, megértsem Őt. Előbb bűnbánatot kellett tartanom, rendeznivalóm volt. Megterhelt szívemet kitártam az Úr előtt és bocsánatot kértem a tegnapi lázadásomért, követelőzésemért, és nyers miértjeimért. Ő megbocsát, elfogad, és mindent újjá tesz. Elfogadott engem is. Nyugalom és csend lett a szívemben, tudok örülni újra. 

Most olvastam, hogy az emberek vágynak, epekednek a megtisztulás, bűntől való szabadulás után. 2001 nyarán a British Christian Radió egy programot indított számítógépen. Idéznek a Bibliából igéket, arról, hogy mi a bűn, mi a bűnnek a következménye és hogyan lehet rendezni, bűnbánatot tartani. Ugyanitt van egy rovat a személyes bűnvallomásra is. Az a személy, aki bekapcsolódik, bűnvallomást tehet úgy, hogy leírja a bűnét, vagy válaszol az előzőleg leírt bűnvalló listára. A bűnvallás szigorúan titkos, a bűnvalló személy teljesen kitörölheti a számítógép memóriájából a bűnvallomását. Igéket idéznek a Bibliából, és ezek az Igék a válaszok és imák a bűnvalló személy számára.

Első hallásra talán megbotránkoztató, hogy már a bűnvallást is gépesítették! De ha belegondolok, nem is rossz gondolat! Hiszen a napló, a csendesség, a bűnvallás Istennel és Isten előtt történik. A számítógép képernyője letörölhető, újra tiszta és világos lesz minden, nem tudja meg senki. Milliók használják ezt a programot, különösen a déli órákban, ebédidőben. Miért választják az emberek ezt a megoldást? Mert egy gombnyomás és a megvallott bűn le van törölve? Megbocsáttatott?

A zsoltáríró így sírt az Úr előtt: „A mélységből kiáltok hozzád, Uram! Uram, hallgasd meg az én szómat: legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra! Ha a bűnöket számon tartod Uram, kicsoda maradhat meg?! Hiszen Tenálad van a bocsánat, hogy féljenek Téged! Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az Ő ígéretében. Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt” (Zsoltár 130, 1–6).

Életünk legnagyobb mélysége a bűn! Ki szabadíthat meg a bűnből, a bűn következményeiből? 

Senki más, csak Isten! A bűn olyan teher, amit cipelni kell. Fogoly, nyomorult rab mindenki e teher alatt. Vannak, akik jól takarják, leplezik, de csak egy ideig, vagy ideig-óráig. Aki felismeri állapotának súlyosságát, akinek fáj a bűn, és szabadulni szeretne, annak van megoldás, szabadulás. Kiáltani kell Istenhez. Őhozzá, aki ellen vétettünk, akit megbántottunk tetteinkkel, a bűnnel.

Milyen árat kéne fizetni a szív tisztaságáért, a lelki szabadságért? Van-e valamilyen fizető eszközünk? Nincs semmi és senki az Úr Jézuson kívül, aki megválthatná életünket és feloldozhatna bűneink alól. Istennek nem kell a mi váltságdíjunk, s a jó cselekedet sem elég. 

A bűn kínoz, gyötör, szenvedtet… Ezért keresik az emberek a gyors és olcsó megoldást. Ha a számítógép elég, hogy felébresszen valakit a bűneire, az nagyon jó! De még hátra van a nagy kérdés, a bűnbánat kérdése. Fáj, igazán megbántam a bűnt? Vagy ma leírom a képernyőre, bevallom, és egy gombnyomással letörlöm, mint ami el van rendezve? Holnap folytatom és járom a régi utat, vétkezem Isten, a testem, a családom ellen, s ha van délidőben egy kis szusszanásnyi időm, gyorsan felírom a számítógép képernyőjére és letörölhetem újra? Kiáltani mikor fogok? Szabadítást mikor kérek? Mert kiálthatok, Ő meghallgat, jön és hozza a feloldozást, bűnbocsánatot, akkor, ha azt őszintén megbántam, fájlalom és kérem Isten feloldozását, bűnbocsánatát. A képernyő nem bocsát meg. Ha én letörlöm a bűnlistámat, attól én még nem leszek boldogabb! Nem kell fizetnem semmit! Jézus Krisztus kifizette a váltságdíjat a kereszten. Meghalt helyettem, miattam, érettem, mert szeretett. Isten azt akarta, hogy az emberek ne vesszenek el örökre bűneik miatt, ne nyomorodjanak meg, ne szenvedjenek egész életükben. E földi életben örömöt, békességet, szabadságot és boldogságot ajándékoz az Úr az Ő gyermekeinek. A bűnbocsátó, szerető szívű Isten minden reggel megújítja kegyelmét, és nem vonja meg irgalmát a bűnbánó szívektől. Békességben élhet Istennel minden ember! 

„Bízzál az Úrban, mert az Úrnál van kegyelem és bőséges nála a szabadítás! (Zsolt 130, 7) 

Az ember életének nincs vége, nincs lezárva a koporsó fedelével! Mert jön az ítélet. Isten ítéletre von minden cselekedetet. Minden embernek meg kell jelenni Ő előtte. S ott, akkor már nem lesz pardon, nem lesz kegyelem! Ott csak a megvallott és megbánt bűnökre van bocsánat! Azokról nem emlékezik meg Isten, mert Jézus vére eltörölte. A teremtő Isten szeret téged, engem, gondja van rád és rám. Érted az Ő szent Fiát feláldozta a Golgotán…
(Morzsák 4., 2006)

Dr. Tapolyainé Bartha Gizella