Hivatalos formát ölt a majdani ukrajnai rendezés biztosítására készen álló országok koalíciója, és Párizsban külön központja létesül - egyebek közt erről született döntés Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő csütörtöki londoni csúcstalálkozóján.
A találkozón a brit és a francia nukleáris elrettentő erő alkalmazásának összehangolásáról is egyezmény jött létre, továbbá London és Párizs megállapodásra jutott arról, hogy Nagy-Britannia visszaküldheti Franciaországba a La Manche-csatornán, embercsempészek szervezésében illegálisan átkelő menedékkérőket.
Starmer és Macron a londoni miniszterelnöki hivatalban tartott közös sajtótájékoztatón bejelentette: a kétoldalú csúcstalálkozón az ő elnökletükkel külön virtuális értekezletet tartottak a majdani ukrajnai béke biztosítására hajlandó országok koalíciójának (Coalition of the Willing) vezetőivel, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki az ukrajnai újjáépítésről szóló római konferencián tartózkodik.
Starmer hangsúlyozta, hogy a koalíció történetében először részt vettek az egyeztetésen az Egyesült Államok képviselői is.
A Downing Street a sajtóértekezlettel egy időben kiadott tájékoztatásában közölte, hogy amerikai részről Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, valamint a washingtoni szenátus két tagja, Lindsey Graham és Richard Blumenthal kapcsolódott be a koalíció csütörtöki egyeztetésébe.
Keir Starmer elmondta, hogy az ukrajnai rendezés biztosítására készen álló országok koalíciójának új nemzetközi alakulata Multinational Force Ukraine névvel jönne létre. Ennek az alakulatnak a központja Párizsban lesz, létrehozásának célja pedig az, hogy támogatást nyújtson a majdani ukrajnai békemegállapodás végrehajtásához, amint az egyezség létrejön - mondta a brit kormányfő.
A londoni miniszterelnöki hivatal egyidejűleg ismertetett beszámolója szerint az új szerveződés a jövőben Kijevbe is telepítene egy koordinációs központot, amikor a majdani békemegállapodás biztosítására hivatott alakulat vezénylési struktúrája végleges formát ölt.
A koalíciós alakulat várható mibenlétéről szóló tájékoztatásban sem a Downing Street, sem a brit kormányfő nem használta a békefenntartás kifejezést.
A Downing Street ismertetése szerint a koalíció tervezett párizsi központjának élén brit és francia illetékesek állnak majd, és a központ feladata a hadszíntéri és műveleti megállapodások felügyelete lesz.
Az ellenségeskedések beszüntetése után a koalíciós haderő várhatóan logisztikai, fegyverszállítási tevékenységgel és kiképzési szakértők telepítésével járul majd hozzá az ukrán szárazföldi erők megújításához.
A koalíció és Ukrajna légierői mindemellett közös légi járőrözéssel biztosítanák az ukrán légtér biztonságát, és megteremtenék a nemzetközi polgári légiközlekedés újraindulásának feltételeit is Ukrajnában
- áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.
Keir Starmer szerint a csütörtöki londoni csúcson ugyanakkor döntés született arról is, hogy a résztvevő országok az ötszörösére, 50 ezer főre növelik a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség létszámát.
A JEF, amelynek létrehozását London 2012-ben kezdeményezte, hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Nagy-Britannia mellett Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, mindenekelőtt gyorsreagálású expedíciós katonai műveletek végrehajtására.
A brit miniszterelnök a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott önálló nukleáris elrettentő kapacitásainak összehangolásáról is.
"Ellenfeleinknek mától tudniuk kell, hogy ha Európát bármiféle szélsőséges fenyegetés éri, arra a két ország közös választ adna" - fogalmazott a brit kormányfő.
A londoni védelmi minisztérium már a csütörtöki brit-francia csúcs kezdete előtt kiadott tájékoztatásában közölte, hogy London és Párizs minden eddiginél szorosabb együttműködést kezd a nukleáris elrettentés területén.
Az erről szóló új deklaráció - amelyet Starmer és Macron a nap folyamán aláírt - most első ízben kimondja, hogy jóllehet Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris elrettentő ereje továbbra is egymástól független, de alkalmazását a brit és a francia kormány összehangolhatja.
A megállapodás alapján ez azt jelenti, hogy mindkét ország nukleáris erejét be lehetne vetni bármilyen ellenséggel szemben, amely vagy Nagy-Britannia, vagy Franciaország létfontosságú érdekeit fenyegeti.
Az illegális bevándorlás elleni közös fellépés jegyében Starmer és Macron megállapodott arról, hogy Nagy-Britannia a jövőben őrizetbe veszi és visszaküldheti Franciaországba a La Manche-csatornán, embercsempészek szervezésében illegálisan átkelő menedékkérőket.
Ennek fejében London vállalja, hogy ugyanennyi legális menedékkérőt szabályos úton, ellenőrzött körülmények között átvesz Franciaországtól.
A csereprogram egyelőre előzetes jelleggel néhány héten belül megkezdődik.
Nagy-Britanniába évente több tízezren kelnek át illegálisan Franciaországból, és számuk az idei év első felében több mint 50 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Egy 48 éves katonát tartóztattak le Rivne megyében, miután tüzet nyitott a TCK-munkatársakra. Ketten megsérültek.
Súlyos baleset történt Lemberg megyében, ahol egy személyvonat darus autóval ütközött. A mozdonyvezető a helyszínen életét vesztette.
A Huszti járásból származó Vaszil Rohacs 2026. április 16-án vesztette életét a fronton.
A munka ünnepe a munkavállalói jogokért folytatott nemzetközi küzdelemből nőtte ki magát.
A rendkívüli intézkedések legalább augusztus 2-ig maradnak érvényben, miközben a kormány már a rendszer átalakításán is dolgozik.
"Mindez komoly kockázatot jelent Ukrajna számára" - állapította meg az elnök.
Az izraeli döntés egyértelmű jelzés más kormányok hajóüzemeltetői és a biztosítótársaságok számára, és bizonyítja Ukrajna jogi és diplomáciai lépéseinek hatékonyságát.
Munkácson végső búcsút vettek Budkai Petrótól, aki 568 napig eltűntként szerepelt.
A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.
A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.