Donald Trump amerikai elnök ismét élesen bírálta Friedrich Merz német kancellárt, felszólítva őt, hogy saját országa problémáival és az orosz–ukrán háború lezárásával foglalkozzon az Iránnal kapcsolatos „beavatkozás” helyett. A verbális támadás egy nappal azután érkezett, hogy Trump kilátásba helyezte a Németországban állomásozó amerikai csapatok létszámának csökkentését.
Berlinben higgadtan fogadták a fenyegetést, hangsúlyozva, hogy a szövetségi viszony továbbra is alapvető fontosságú.
Donald Trump legutóbbi közösségimédia-bejegyzésében nem fogta vissza magát a német kancellárral szemben − írja a The Guardian nyomán az index.hu.Az amerikai elnök szerint Friedrich Merznek a német belpolitikai válságra és a szomszédban zajló háborúra kellene koncentrálnia.
Németország kancellárjának több időt kellene fordítania az Oroszország/Ukrajna közötti háború lezárására (amelyben eddig teljesen hatástalan volt!)
− írta Trump.
Az elnök hozzátette, hogy Merznek inkább „tönkrement országának rendbetételére” kellene fókuszálnia, „különösen a bevándorlás és az energia területén, és kevesebb időt fordítani azok akadályozására, akik éppen felszámolják az iráni nukleáris fenyegetést, ezzel biztonságosabbá téve a világot, beleértve Németországot is!”
Csapatkivonás a láthatáron?
A kirohanás közvetlen előzménye, hogy Trump felülvizsgálat alá vonta az amerikai katonai jelenlétet Németországban. Jelenleg nagyjából 36-39 ezer amerikai katona állomásozik az országban, főként a stuttgarti és a ramsteini bázisokon.
Az elnök a napokban „lehetséges létszámcsökkentést” emlegetett, ami válasz lehet Merz korábbi, szokatlanul nyers kritikájára, miszerint Washingtont „megalázta” Irán, és az USA-nak nincs kilépési stratégiája a háborúból.
Berlin nem pánikol
A német kormány igyekszik tompítani a konfliktus élét. Friedrich Merz egy münsteri katonai bázison tett látogatása során békülékenyebb hangot ütött meg, hangsúlyozva a NATO és az Egyesült Államok közötti „megbízható transzatlanti partnerség” fontosságát.
Johann Wadephul külügyminiszter Marokkóból nyilatkozva emlékeztetett: a csapatkivonással való fenyegetőzés nem új keletű, korábban Biden, Obama és Clinton is tett hasonló utalásokat.
Vállalnunk kell a nagyobb felelősséget, erősebb vállakat kell növesztenünk
− fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy Németország felkészült a változásokra.
Szakértők szerint kevés az esély arra, hogy az USA teljesen elhagyja a ramsteini légitámaszpontot. Roderich Kiesewetter, a CDU védelempolitikai szakértője rámutatott, hogy ezek a helyszínek − beleértve a landstuhli katonai kórházat is − nem csupán Németország védelmét szolgálják, hanem alapvető fontosságúak az amerikai globális hatalmi projekció szempontjából is.
Kiesewetter szerint a legfontosabb, hogy a folyamat „rendezett és közös megegyezésen alapuló módon” menjen végbe.
Claudia Major, a German Marshall Fund biztonságpolitikai szakértője ugyanakkor figyelmeztetett: bár Trump fenyegetőzései „nagyon nyugtalanítóak”, Európának meg kell tanulnia kevésbé függeni az amerikai támogatástól, még ha ez rövid távon több instabilitással is jár.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Egy 48 éves katonát tartóztattak le Rivne megyében, miután tüzet nyitott a TCK-munkatársakra. Ketten megsérültek.
Súlyos baleset történt Lemberg megyében, ahol egy személyvonat darus autóval ütközött. A mozdonyvezető a helyszínen életét vesztette.
A Huszti járásból származó Vaszil Rohacs 2026. április 16-án vesztette életét a fronton.
A munka ünnepe a munkavállalói jogokért folytatott nemzetközi küzdelemből nőtte ki magát.
A rendkívüli intézkedések legalább augusztus 2-ig maradnak érvényben, miközben a kormány már a rendszer átalakításán is dolgozik.
"Mindez komoly kockázatot jelent Ukrajna számára" - állapította meg az elnök.
Az izraeli döntés egyértelmű jelzés más kormányok hajóüzemeltetői és a biztosítótársaságok számára, és bizonyítja Ukrajna jogi és diplomáciai lépéseinek hatékonyságát.
Munkácson végső búcsút vettek Budkai Petrótól, aki 568 napig eltűntként szerepelt.
A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.
A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.
