Ebben az időszakban kiskertjeinkben alapvetően a betakarítással és a termények tárolásával kapcsolatos teendők kerülnek előtérbe. Már most gondolnunk kell azonban a tavaszra, hiszen a kertésznek a tavasz az ősszel veszi a kezdetét.

Hirdetés

Gyümölcsösünkben a betakarításon felül az alma, körte és birs szedés utáni növényvédelme a legfontosabb feladat, a leveleken áttelelő, a következő évben potenciális fertőzési forrást jelentő kórokozók, illetve a kéregrepedésekben megbúvó kártevők ritkítása. Ilyen az alma és a körte ventúrás varasodása, a körte mikoszferellás levélfoltossága, valamint a birs diplokarponos foltosságának kórokozója, illetve a takácsatkák, az almamoly és a pajzstetvek elleni őszi védekezés.

A kémiai növényvédelmi munkák mellett a megfelelő agrotechnikával is csökkenthetjük a jövő évi károkat, a lehullott és fertőzött levelek folyamatos gyűjtésével és elégetésével. A fertőzött fás részeket metszéssel távolítsuk el az egészséges részig visszavágva. A kéregkaparás jelentősége elsősorban a törzsön telelő fajok elleni védekezés vonatkozásában van.

A kertbe kiültetett, liliomfélék családjába tartozó metélőhagyma (Allium schoenoprasum) tövek egy részét szedjük fel és ültessük cserepekbe, kisebb ládákba, hogy a hideg, fagyos időszakban is dézsmálhassunk belőle. A snidlinget nem csupán a zöldséges vagy fűszerkertbe, hanem az egynyári és évelő virágágyakba is beültethetjük, mivel tavasztól őszig üde zöld, színével és június elején nyíló kékeslila gömbvirágzatával díszít.

A késői káposztafélék, a zeller és a paszternák a legtöbb helyen még nem fejezte be a növekedését, így száraz napsütéses időszakban fontos számukra a nedvesség pótlása. Az ilyen száraz nyár végi időszakban a redszeres öntözés ugyanolyan fontos, mint a talaj rendszeres borítása.

Ki ne szeretne ingyen nitrogént juttatni a talajba? Ennek legegyszerűbb módja, ha a letermelt pillangós virágzatú (hüvelyes) növényeink (borsó, bab, lucerna stb.) maradványait zöldtrágya gyanánt beforgatjuk a talajba. A nitrogénkötő baktériumok (Rhizobium) ezen növények gyökérgümőiben élnek és a levegő gáz alakú, szabad nitrogénjét képesek megkötni és fehérjékbe beépíteni, ami az egyik legolcsóbb és legtermészetesebb formája a nitrogén utánpótlásának a talajban. Mezőgazdasági szempontból igen nagy jelentőségűek, mivel a talaj N-tartalma a denitrifikáció által folyamatosan csökken és ezt kompenzálják a nitrogéngyűjtő baktériumok.

A beidegződött szokásoktól eltérően egyes egynyári virágokat (búzavirág, egynyári szarkaláb, díszpipacs, dísznapraforgó stb.) nemcsak tavasszal, hanem ősszel is – szeptember közepétől a fagyokig – el lehet vetni. Az őszi csapadék hatására megerősödő egyedek (vagy magvak) jól áttelelnek, és sokkal hamarabb indulnak tavasszal fejlődésnek és borulnak virágba, mint tavasszal elvetett társaik.

Bodnár István
kertészmérnök, Nagybakta