Keir Starmer brit miniszterelnök szerint az iráni konfliktus és a bizonytalanság felé tartó világ környezetében az Európai Unió és Nagy-Britannia kapcsolatrendszerének szorosabbra vonását diktálják a brit nemzeti érdekek, és ennek érdekében London hamarosan újabb kétoldalú csúcstalálkozót tart az EU-val.
Starmer a Downing Streeten tartott szerdai sajtóértekezletén kijelentette: a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) súlyos károkat okozott a brit gazdaságnak, és az unióval fenntartott viszonyrendszer erősítése kínálta lehetőségek - például a nemzetbiztonság szilárdítása vagy a megélhetési költségek csökkentése terén - "túl nagyok ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni őket".
Éppen ezért a brit kormány a következő hetekben újabb csúcstalálkozót jelent be az európai uniós partnerekkel, és ezen az értekezleten nemcsak a tavalyi első kétoldalú csúcson született vállalások ratifikálása lesz napirenden, hanem "ennél nagyratörőbbek" leszünk - fogalmazott a brit miniszterelnök.
Arra a kérdésre, hogy szóba kerülhet-e Nagy-Britannia újból csatlakozása az EU egységes belső piacához, a munkáspárti brit miniszterelnök részletek nélkül úgy válaszolt: arra törekszik, hogy Nagy-Britannia "legyen aktívabb az egységes piaccal kapcsolatban", mivel ez "hatalmas mértékben" szolgálja a brit gazdaság érdekeit.
Starmer hozzátette ugyanakkor: továbbra is érvényes a 2024 óta kormányzó Munkáspárt választási programjának azon eleme, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozik újból az EU egységes piacához és vámuniójához, és nem honosítja meg ismét az EU-állampolgárok kötetlen nagy-britanniai letelepedésének szabadságjogát.
A brit miniszterelnök korábbi nyilatkozataiban is rendszeresen kizárta az újbóli brit EU-csatlakozást, de az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben szorgalmazza a közeledést az EU-hoz és mind élesebb bírálatokkal illeti a Brexitet.
Decemberben, a külön közigazgatási egységként működő londoni City polgármesterének hagyományos év végi bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: a Brexitről 2016-ban hozott népszavazási döntés "a brit népnek tett parttalan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések" következményeként született, ráadásul egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azok az elképzelések, hogy a kilépés az EU-ból Nagy-Britannia minden problémáját megoldja.
Nem sokkal később David Lammy miniszterelnök-helyettes is úgy fogalmazott egy interjúban, hogy a Brexit súlyos károkat okozott a brit gazdaságban, és "valótlanságokkal házaltak" mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból.
Lammy hozzátette: Nagy-Britannia jövője "elválaszthatatlanul az Európai Unióhoz kötődik".
Sir John Major volt konzervatív párti miniszterelnök a patinás King's College London egyetemen tartott minapi előadásában szintén annak a véleményének adott hangot, hogy a kilépés szorgalmazói által tett ígéretek zöme nem teljesült.
Major szerint a Brexit évente 100 milliárd font (44 ezer milliárd forint) kiesést okoz az EU-val folytatott kétoldalú kereskedelemben és 40 milliárd fonttal (csaknem 18 ezer milliárd forinttal) csökkenti a brit költségvetés bevételeit.
Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere egy minapi interjúban kijelentette: a Munkáspárt következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
