Elkezdődött a korai borszőlők betakarítása - Kisebb hozamok, jobb minőség

Áprilisi fagyok, júliusi jégeső, augusztusi szárazság – ez jellemezte az idei esztendő kárpátaljai időjárását. Mindezek után milyen termésre számíthatnak földműveseink, közöttük azok, akik a szőlőtermesztéssel, a borászattal kötelezték el magukat?

Vajon az idei évjárat nedűi bekerülnek-e a borászok aranykönyvébe? – tettük fel a kérdést Varga István benei szőlész-borásznak, az „Egán Ede” KGK JA falugazdászának, a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársának.

-    Vidékünkön a korai borszőlő fajták szürete csak néhány napja kezdődött el, így az ágazat eredményességével kapcsolatos kérdések jó részére egyelőre nem tudjuk a választ – fejtegeti beszélgetőpartnerem. – Ami viszont már most világos a számunkra: a legtöbb családi gazdaságban az átlag körüli, illetve annál valamivel alacsonyabb termésmennyiségre számítanak. A hozamokat negatív irányba befolyásoló tényezők sorában említeném a vadkárt, mivel az őzek, a fácánok, a nyulak ilyenkor igen gyakori vendégek ültetvényeinkben, riasztásuk pedig – bár történtek és történnek is ez irányban kíséretek – nem mindig eredményes.

-    Szakmai szemmel kedvenc növényünk fejlődése tekintetében mi jellemezte az idei évet?

-    A tavalyi évben tapasztalt rendkívül korai rügyfakadással ellentétben idén ez a folyamat sokkal később indult el. Az április 7-e körül jelentkező kemény fagyok pedig jelentős kárt okoztak a síkvidéken elterülő ültetvényekben, illetve a dombok aljában húzódó sorokban is. Növényvédelmi szempontból a virágzás előtti periódus volt a meghatározó: megelőző jelleggel több menetben ekkor permeteztük ki a lisztharmat és a peronoszpóra elleni szereket. Utána pedig továbbra is a lisztharmat, valamint a nálunk feketeragya néven ismert betegség, valamint a bogyók rothadását előidéző más gombás fertőzések elleni védekezés került előtérbe. És mindennek még nincs vége. Ha a szeptemberi időjárás esősre fordul – ami nem megy ritkaságszámba –, akkor bizony újra a hátunkra kell venni a permetezőgépet, mivel a botritisz támadását mindenképp ki kell védenünk. Összességében hét permetezéssel idén sikerült megvédeni az ültetvényünket. Amely táblákat a nyár közepén nem sújtott jégeső, ott most egészséges fürtöket szedhetnek le.

-    Miként alakul a szüreti menetrend?

-    A korai, főként illatos fajták szürete van most napirenden. Ismeretségi, baráti körömben a gazdák megkezdték az Irsai Olivér, a Csabagyöngye, a Kozma Pálné, a Favorit betakarítását. A Néróval ugyan lehetett volna még egy hetet várni, ám azt a fácánok sok helyen úgy megtámadták, hogy a termelők kényszerből szüretelték le. Darálóba, majd erjesztő edénybe került a Sauvignon blanc, s hamarosan erre a sorsra jut a Cserszegi fűszeres is. A folytatásban az Ottonel muskotály, majd a vörös bort adó Medina, Golubok és a korai Maharadzsa szedéséhez látunk hozzá.

-    Gondolom, hogy a korán érő illatos fajtákat reduktív eljárással dolgozzák fel.

-    Így igaz. Igyekszünk a kora reggeli órákban leszedni a szőlőt, amely a bogyózóban folytatja az útját. A cefrét pedig 6-12 órán át héján áztatjuk. A présből a must a hűtött tartályba kerül, ahogy a 24-48 órán át tartó hűtés során leülepszik a durva seprő, amitől megszabadítjuk. A mustot ezt követően szabályozott körülmények között 14 fokos hőmérsékleten erjesztjük. A zajos erjesztés általában 10-12 napig tart.

-    Mit ígér az idei évjárat?

-    Mint az előbb említettem, egyelőre csak a korai fajtákról beszélhetünk. A saját méréseim és a gazdatársak beszámolója szerint 18-20 százalékos cukorfokkal kerül betakarításra a legtöbb fajta, mivel a tőkéken az átlagosnál kevesebb fürt található, abban reménykedünk, hogy a cukor és a savak harmóniája szépen kialakult, és abban is bízunk, hogy az augusztusi forróság nem tartott olyan hosszan, hogy elégett volna a bor karakterét megadó savak egy része. Úgy vélem, hogy a később érésű fajtáknál ez a veszély nem áll fenn.

-    A korai fajták betakarítása után szünet következik?

-    Az volna a jó és a kívánatos, hogy a késői fajták október elejére-közepére nyugodt körülmények között, száraz időben beérjenek, hisz így várhatunk tőlük testes, harmonikus ízvilággal rendelkező borokat. Ha a szeptember második fele esősre fordul, akkor kényszerből előre hozzuk a szüretet.

-    A klímaváltozás miként befolyásolja a szőlő termesztését?

-    Főként a talaj nedvességtartalmának megőrzésére kell a szokottnál is nagyobb gondot fordítani. Tehát a késő őszi talajforgatást nem szabad kihagynunk, hisz a téli csapadék csak így tud leszivárogni a mélyebb rétegekbe. Nyáron pedig, amellett, hogy ügyelünk a sorok, sorközök tisztán tartására, figyelnünk kell arra is, hogy alacsony növésű gyepszőnyeg – vadlóhere, madársóska stb. – borítsa ültetvényeinket. Hisz ezek természetes módon védik a termőréteget a kiszáradástól. Ami pedig a növényvédelmet illeti: ennek súlypontja áthelyeződött a lisztharmat, illetve a bogyók rothadását előidéző gombás betegségek elleni küzdelemre. Szerencsére vannak olyan szerek, melyek mind a kétféle betegség ellen hatásosak.

Kovács Elemér
 

---

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek