Kevés kárpátaljai szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazda mondhatja el magáról, hogy az utóbbi esztendőkben jelentős bevételre tett szert. Mert mind az alacsony felvásárlási árak, mind az üzemanyag, mind az imput anyagok drágulása megtették negatív hatásukat. Emellett az időjárás sem alakult kedvezően.
- A három-négy éve tartó kudarcos szezonok után jelenleg milyen a hangulat a szántóföldi növénytermesztőink körében? – először ezt a kérdést tettük fel Molnár Ildikónak, a Pro Agricultura Alapítvány falugazdászának.
- A szántóföldi növénytermesztés szorosan összekapcsolódik az állattartással, Kárpátalján ez mindig is így volt. Jellemzően a szántóföldi termesztés anyagi vonzatai a hosszú szezon és természetesen az időjárás szélsőséges megnyilvánulásai miatt csak lassan, úgymond időben csúsztatva érvényesülnek. A háború minden velejáró következményével ezen a téren is észlelhető, hogy az előző évhez képest kisebb a lendület, de össze sem lehet hasonlítani a termelés volumenét a háború előtti évekkel. A most jelentkező áremelkedés fő oka elsősorban a gabonahiány, és valamelyest a helyi állatállomány növekedése. Hiszen gondoljunk csak vissza, a háború kitörésével, a gabonafolyosók bizonytalanságával a termény jelentős része bennmaradt az országban, ennek velejárójaként az árak is mélypontra kerültek. Erre reagálva az itthon maradó termelők, úgymond, három részre szakadtak. Azokra, akik felhagytak a termeléssel, azokra, akik folytatták, de más mezőgazdasági ágazatba is belefogtak, illetve a többség az állatok takarmányozásában látta a kiutat, s az olcsó terményt megpróbálták „megforgatni”, nagyobb értéket előállítani. Természetesen hol sikerült, hol nem. Az eredmények változóak, néhol kiábrándítóak, de a szántóföldi termelők „kemény magja” az továbbra is dolgozott mind a 2023-as, mind a 2024-es szezonban. Az alacsony árak, a rossz időjárás a 2024-es szezonban sokaknak elvette a kedvét a vetéstől, egyesek mára bánják, mások nem, ilyen háborús körülmények között, bölcsen-okosan nem lehet dönteni. Akik vetettek, azok bizakodnak, mert jó áron kínálnak szinte minden szemesterményt, de természetesen az aratás az még odébb van. A „jó ár” az becsapós, mert mihez képest jó? A megnövekedett input anyagok árai, az infláció, a munkaerőhiány, az alkatrészhiány (beszerzési problémák) jelentősen drágították a termelést, s máris nem olyan szép a jövőkép.
- Előreláthatólag a gazdák mely növényeket favorizálják ezúttal? A kukoricát, a napraforgót, a szóját, a zabot, a tritikálét, esetleg a tavaszi búzát, árpát? Miért is döntenek egyik vagy másik kultúra mellett? Van-e a kárpátaljai kínálatban jó minőségű vetőmag, és annak az ára megfizethető-e? Tovább nő-e a parlagon hagyott földterületek nagysága?
- A búza és az ősziek úgymond visszaszorultak, egyrészt a jövedelmezőségük miatt, másrészt a vetési idő rendkívül aszályos volt, és sokan inkább nem kockáztattak, vagy nem volt miből kockáztatni. Mivel a tél folyamán a terményárak jelentősen megnövekedtek, sőt a búza, árpa, tritikálé elfogyott a helyi termelőknél, s a falusi állattartók terményhiánnyal szembesültek. S amiből hiány van, annak ára emelkedni fog, és emelkedett is. Hiszen a gabonafolyosók működésével a belső ukrajnai termelők is inkább külföldön értékesítenek (drágábban), mintsem a benti döcögő piacokon, ennek okán viszonylagos gabonahiány keletkezett. S mivel fel kellene nevelni azt a pár malacot, csirkét, kacsát stb., takarmány kell. Éppen ezért valószínűsíthető, hogy kukorica és a tavaszi kultúrák mennyisége nőni fog az előző évekhez képest. Az elmúlt pár évben a szója és a napraforgó igen „divatos” lett. Kereslet e két növény esetében akkor is volt, mikor a búza/kukorica gyengélkedett, s a szója esetében a bőven termő, ellenálló, könnyen tisztán tartható GMO fajták gyorsan elterjedtek. Vetőmagból nincs hiány, sőt a háború okán Kárpátaljára is betörtek azok a belső ukrán vetőmagcégek, akik kényszerűségből itt próbálnak értékesíteni. Ezen az éven már nem valószínű, hogy nagyobb területeket látunk parlagon, sőt talán elértük a holtpontot, talán valami növekedést is láthatunk majd a művelt területek esetében.
- Az ősziek fejtrágyázása lassan aktuálissá válik. Hogyan alakul a nitrogénműtrágya ára? A tavalyihoz képest tapasztalható-e jelentős drágulás? A gyümölcsfákon kívül mely kultúrák igénylik a komplex műtrágyákat? Ezek ára a tavalyhoz, a korábbi évekhez miként változott? No és a gyomirtószerek a növényvédőszerek ára, meg az üzemanyagé?
- A műtrágyafélék árai 20-30%-ot drágultak, előző évben 1000 hr. volt 1 zsák ammónia-nitrát ára, mára ez 1200-1400 hr. körüli. A komplex NPK műtrágyaféleségek árai is hasonlóképpen növekedtek. De legalább az jó hír, hogy van, és kapható, sőt a választék is bőséges. Nemsokára kezdődik a vetés, az alaptrágyázás időszakában vagyunk a napraforgó, kukorica, szója, esetében. Ez valószínűleg tovább fogja növelni a műtrágya árakat. Sőt a kukorica vetésével lesz igazán megfigyelhető, főleg a nitrogén hatóanyagú műtrágyák áremelkedése.
Az egyéb növényvédő szerek, gyomirtók esetében is hasonló mértékű áremelkedések vannak, de természetesen ezek használata még valamivel odébb van, tehát valószínűleg szezonra ennél még drágábbak lesznek. Az elmondható, hogy vegyszerekből nincs hiány, sőt szintén bőséges a választék is.
- Mitől függ, hogy ősszel a gazdák majd milyen áron tudják értékesíteni terményeiket?
- Mint már említettem, a jelenlegi gabonaárak még változhatnak, talán ez az áru az, aminek, ha felmegy az ára, az nem zárja ki, hogy következő éven valamelyest értékét veszti. A gabonafélékre nem igaz az az állítás, hogy ha egyszer megdrágul, olcsóbb már nem lesz. A terményárakat a világpiaci árak, és a nagy termelő országok fogják megszabni kereslet-kínálat alapján, s mivel Ukrajna is visszakapcsolódott a gabonapiacokhoz, valószínűleg jó ára lesz, amennyiben a stabilitás megmarad. Természetesen „ember tervez, Isten végez”, s az időjárásnak és természeti csapásoknak is döntő szerepük lesz.
Egyenlőre az időjárás nem kedvez, az őszi aszályos időszakot aszályos télvége követett, s már márciust írunk, de rendkívül jelentős a csapadékhiány. A talajok mélyen kiszáradtak, az erős fagyok csak rontottak a helyzeten, szó szerint a vetések keseregnek, mind eső-, mint tápanyaghiány figyelhető meg, ebből kifolyólag gombás fertőzésekkel is küzdenek.
- Kárpátalján vajon melyik kultúra lesz idén az év slágernövénye? A szója, a napraforgó, a csemegekukorica? Vagy netán a dinnye?
- Szántóföldön valószínűleg a kukorica fog dominálni, de egyre nagyobb, közel azonos mennyiségekben lesz a szója s a napraforgó is. Az őszi kalászosok viszont jelentősen visszaszorulóban vannak, s ha akarnának is a termelők ezen változtatni, már arról lekéstünk. A tavaszi búza, árpa valamivel kisebb termésátlagokkal kecsegtet, ezért talán csak végszükség esetén kényszerültek erre a termelők, elenyésző mennyiségekkel a többi kultúrához képest.
A csemegekukorica termelése viszont jelentősen felfutóba van a dinnyével egyetemben. Talán az elmúlt évben nem volt oly mértékben jövedelmező a dinnye, de ez nem vette sok termelő kedvét, sőt aki jól csinálta, azon termelők még növelik is a termőterületet.
- Köszönöm a tájékoztatást.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke felelősségvállalását hiányolta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.
Lakóházak, energetikai létesítmények és üzemek rongálódtak meg.
A csapásokban legalább 14-en megsérültek, köztük egy gyermek.
Orosz titkosszolgálati megbízásból ölhetett meg egy ukrán katonát egy 26 éves nő Ungváron. A rendőrség őrizetbe vette a gyanúsítottat.
Az orosz hadsereg két rakétával, valamint 107 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra.
Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
Az év eleje óta a megyében összesen 17 ember vesztette életét tűz következtében.
Voliny megyében büntetőeljárás indult egy 38 éves nő ellen, akit kiskorú gyermekkereskedelemmel gyanúsítanak
