Mérgező só szivárog az ivóvízbe: egekbe löki a vérnyomást

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

A magas vérnyomás hátterében gyakran életmódbeli tényezőket, például helytelen táplálkozást vagy mozgáshiányt sejtünk. A klímaváltozás következtében azonban egyre nagyobb kihívást jelent a sós ivóvíz, amely szinte észrevétlenül növeli az egészségügyi kockázatokat. A tengerszint emelkedése miatt a tengervíz egyre több helyen szivárog be az édesvízkészletekbe, ami különösen a part menti területeken élők számára veszélyes.

Világszerte több mint egymilliárd embert érint a magas vérnyomás, amely a szívbetegségek és a stroke egyik vezető oka. Bár a megelőzés fókuszában általában a mindennapi szokásaink állnak, a környezeti tényezőkre eddig jóval kevesebb figyelem irányult. Pedig a sós ivóvíz komoly fenyegetést jelent a part menti régiókban élő több mint 3 milliárd ember számára. Ezekben a közösségekben az emberek gyakran úgy visznek be nagy mennyiségű nátriumot a szervezetükbe a főzés és az ivás során, hogy a víz sós ízét egyáltalán nem érzékelik – írja a Science Alert.

A sós ivóvíz és a magas vérnyomás kapcsolata

Kutatók egy átfogó elemzés során 27 tanulmányt és több mint 74 000 résztvevő adatait vizsgálták meg. Az eredmények következetes összefüggést mutattak ki a víz sótartalma és a szív- és érrendszeri problémák között. Azoknál, akik sósabb vizet fogyasztottak, a szisztolés vérnyomás átlagosan 3,22 higanymilliméterrel, a diasztolés érték pedig 2,82 higanymilliméterrel volt magasabb.

Összességében a sós víznek való kitettség 26 százalékkal növelte a hipertónia kialakulásának esélyét, ami a part menti lakosság körében volt a legszembetűnőbb.

A rejtett sóbevitel forrásai és a klímaváltozás hatása

Ez a 26 százalékos kockázatnövekedés rendkívül figyelemre méltó, hiszen hasonló mértékű veszélyt jelent, mint a mozgásszegény életmód. A klímaváltozás felgyorsulásával a tengerszint emelkedése tovább rontja a helyzetet, így ez a környezeti tényező a jövőben még súlyosabb egészségügyi problémákat okozhat. Noha a sót továbbra is elsősorban az ételeinkkel visszük be, a megemelkedett sótartalmú csapvíz a rejtett sóbevitel egyik legjelentősebb forrásának számít.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem alkalmaz egészségügyi határértéket az ivóvíz nátriumszintjére, ami rámutat a további tudományos vizsgálatok szükségességére.

Egészségünk megőrzése érdekében érdemes tudatosan csökkenteni az ételek sótartalmát, és figyelni az összetett nátriumbevitelre.

Amennyiben elérhető, javasolt ellenőrizni a helyi vízminőségi jelentéseket is, hogy tisztában legyünk az általunk fogyasztott víz tényleges tartalmával.