Az elmúlt években vidékünkön és az egész Kárpát-medencében is jól érzékelhetővé váltak a globális felmelegedés hatásai: hosszabb száraz időszakok sorra követik egymást, szélsőségesebb a csapadékeloszlás, ami a talaj vízkészletének gyors kimerülésével jár együtt, valamint lépten-nyomon tetten érhető a gyomok és kártevők látványos elszaporodása. Mindezek olyan kihívások, amelyekre a mezőgazdaságnak – és benne a földművelés hagyományos módszereinek – reagálnia kell. Ebben a folyamatban az őszi szántás szerepe újra felértékelődik.
Kárpátalján mostanra gyakorlatilag befejeződött a szántóföldi növények betakarítása. Jöhet a következő fontos tennivaló: az őszi szántás elvégzése. A talajforgatás modern szemléletű képviselői azt ajánlják, hogy 40-60 cm, vagy ennél mélyebben hasogassuk fel a talajt, s majd később tavasszal kultivátorral, tárcsával készítsük el a magágyföldet.
- A realitásokból kiindulva nálunk mégis mi lenne a megoldás? – kérdeztük Molnár Ildikót, a Pro Agricultura Carpatika falugazdászát.
- Valóban mindig a meglevő adottságokból kell kiindulni – hangzik a válasz. – A mi 80-100 lóerős traktorainkkal bizony igencsak nehéz lenne ezt a Gruber-féle mélytalajforgatást kivitelezni, így maradjunk csak a 25-30 cm mélységben elvégzett szántásnál és az ezt követő tárcsázásnál.
- Miért is van mindkettőre szükség?
- Ez is az éghajlatváltozás egyik következménye. Bebizonyosodott az utóbbi időben, hogy nem szabad nyitva hagyni az átforgatott hantokat, mivel a csapadékhiányos tél folyamán ezek jobbára kiszáradnak. Márpedig az egyik legfontosabb célunk az, hogy a hűvösebb idő beálltával lehullott csapadékból minél többet megőrizzünk, azt a talaj mélyebb rétegeiben elraktározzuk. Ugyanis a 2025-ös esztendő végére bizony igencsak híjával vagyunk a talajban található nedvességnek. A legtöbb helyen 15-20 cm vastagon ugyan átázott a termőréteg, ám alatta 2-3 méter mélységben teljesen száraz a föld. Ugyan honnan veszi majd fel a nedvességet a tavasszal elvetett kultúrnövény? Ne feledjük, a talaj egyik legnagyobb kincse a víz. A csapadékosabb őszi és téli hónapokban jut be a legtöbb nedvesség a talaj mélyebb rétegeibe, ehhez azonban megfelelő szerkezetre és jó vízbefogadó képességre van szükség. Az őszi szántás éppen ezt segíti elő: a lazább, levegősebb talajszerkezet több csapadékot tud befogadni és raktározni. Tavasszal ennek a vízkészletnek a hiánya vagy megléte döntően befolyásolja a kelést, a korai fejlődést, végső soron a terméshozamot. A lassan mögöttünk hagyott esztendő terméseredményei ezt fényesen bizonyítják: a szántott parcellákról behordott termésmennyiség jóval felülmúlta azokét a táblákét, ahol csak tárcsáztak. Mindez érthető: a szántatlan, tömörödött, kérgesedésre hajlamos talaj jóval kevesebb vizet enged át, és a növények már a szezon elején vízstresszel küzdenek.
- A gazdák arra panaszkodnak, hogy vízhiány mellett a gyomok rohamos terjedése is egyre nagyobb gondot jelent.
- A felmelegedő klíma a melegkedvelő gyomfajoknak kedvez, amelyek hosszabb vegetációs időszakkal és nagyobb magprodukcióval reagálnak. Az őszi szántás a gyomok visszaszorításának egyik legfontosabb, vegyszermentes módszere. A talajforgatás során a gyommagvak mélyebb rétegbe kerülnek, ahol nagy részük elpusztul, vagy csírázásra képtelenné válik. Ezzel csökken a következő év gyomnyomása, ami jóval kedvezőbb feltételeket teremt a kultúrnövények fejlődéséhez, és mérsékelheti a növényvédelmi kiadásokat. A vegyszerek manapság oly sok pénzbe kerülnek, hogy plusz egy-két ilyen beavatkozás veszteségessé teheti az egész gazdálkodást. Különösen a parlagfű, a muharfélék, a kakaslábfű okoz rengeteg gondot, s veti vissza a kultúrnövények fejlődését.
- Az agrárszakemberek arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad megfeledkezni a talajfelszínen áttelelő kártevőkről és kórokozókról sem.
- Mindenki tapasztalhatja, hogy a melegebb telek miatt egyre több rovarfaj és kórokozó képes túlélni a hideg hónapokat. Az őszi szántás során a felszínen megbúvó lárvák, bábok, gubók, valamint a növényi maradványokon fennmaradó kórokozók jelentős része a mélyebb talajrétegbe kerül, ahol elpusztul vagy esélye sincs tovább fejlődni.
- Tehát mi most a legfontosabb teendő?
- Mezőgazdászaink számára jelenleg kedvezőek a feltételek az őszi szántás elvégzéséhez. Mint említettük, ideális esetben ez két menetben történik. A szántást kövesse a tárcsázás, így a kifordított hantok nem száradnak ki, a lehullott csapadék viszont akadálytalanul le tud jutni a talaj mélyebb rétegeibe, ahonnan a tavasszal elvetett növényünk majd táplálkozni tud.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
