Kissé furcsa arcát mutatja a mostani december. Bár annak valamennyien maximálisan örülünk, hogy a gáz- és villanyszámláinkat pluszban nem terheli az enyhe időjárás, az nálunk mégiscsak szokatlan, hogy a pázsit mindenütt továbbra is zöld, megmaradt a rózsa levele is, itt-ott még a növény virágaiban is gyönyörködhetünk. Joggal merül fel ezután a kérdés: vajon a mínuszokkal csak ritkán érkező hajnalok, és a plusz 10-12 fokos nappalok lehetővé teszik-e egyáltalán, hogy gyümölcsfáink mélynyugalmi állapotba kerüljenek? Mert ha nem, akkor a korai virágzás szinte elkerülhetetlenül bekövetkezik, s annak pedig ismét mi isszuk meg a levét. Mert, ugye, tavasszal nem csupán a barack, a korai alma, körte, szilva fagyott el, de még a cseresznye is. Márpedig ez utóbbi igencsak ritkán fordul elő.
- Szóval hogy is állunk a fák mélynyugalmi állapotával? Kell-e már most aggódni a jövő esztendei gyümölcstermésért?
- Tisztáznunk szükséges még beszélgetésünk elején, hogy a lombhullató gyümölcsfáink mélynyugalmi állapotáért elsősorban a jelentősen megrövidült napfényes órák a felelősek – magyarázza Molnár Ildikó, a Pro Agricultura Carpatika falugazdásza. – Az tehát, ha egyszer növényeink elvesztették lombjukat – legyen bármennyire is meleg az időjárás –, csakhamar bekövetkezik. Viszont az is tény, hogy tél vége felé a fák mélynyugalmi állapotát a hideg időjárás tartja fent. Ezért adhat aggodalomra okot, ha február második felében másfél-két hétre kimelegszik az idő.
- Konkrétan miért is?
- Mert akkor már olyan hosszúra nyúlnak a nappalok, hogy annyi fénymennyiség elvben már elegendő a nedvkeringés megindulásához, ha éppen nincs átfagyva a talaj, s éjszaka sem süllyed mínuszos tartományba a hőmérséklet. Egy szó mint száz, ezért kell inkább a korai kitavaszodás, mintsem az enyhe decemberi időjárás miatt félteni a jövő évi termést.
- Az enyhe tél bizonyára számos más veszélyforrást hordoz magában.
- Így igaz. Mindenki láthatja, tapasztalhatja, hogy kisebb szúnyograjok ott cikáznak a kora délutáni napfényben. Mi, zöldségkertészek pedig azzal is tisztában vagyunk, hogy a többnemzedékes kártevők – közéjük tartoznak a levéltetvek és a tripszek – még ilyenkor is képesek szaporodni, s a rovaroknak ezen friss nemzedéke már kora tavasszal ugrásra készen áll majd. Akárcsak a különböző gombabetegségek képletei. Ezért javasoljuk azt kollégáimmal, hogy a földfelszínen semmiféle növénymaradványt ne hagyjunk, mert ott megbújva ezek a kórokozók és kártevők könnyen átvészelik az előttünk álló hónapokat. Tehát minden szármaradványnak, aszott gyümölcsnek, rothadt zöldségnek a komposzttelepen van a helye. Akárcsak a fákról lehullott leveleknek. Ezeket is módszeresen gereblyézzük össze, nemkülönben a szőlősorokban található társaikat. Utána pedig haladéktalanul lássunk hozzá a talaj átforgatásához. Azt ajánlom, hogy erre most különösen nagy gondot fordítsunk. Az éltető csapadékot mindenképpen fel kell fognunk, meg kell őriznünk.
- Jut eszembe, bizony, az ásott kutakban továbbra is alacsony a vízszint.
- Kétségtelen tény, hogy a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek fel, bizony onnan jó adag csapadék hiányzik, amit egy-két nagyobb eső nem hozhat helyre. Emlékezzünk vissza: más években a vízelvezető árkok tele voltak ilyenkor, a határt kisebb-nagyobb tócsák tarkították. Tehát a mezőkön a szántást, a kiskertekben az ásást mindenképpen el kell végezni ahhoz, hogy az eső, a hólé beszivárogjon. A forgatáshoz azért is ragaszkodnunk kell, hogy a gyommagvak 15-20 cm mélyre kerüljenek, ahol jelentős részük elpusztul, és szakszóval élve, tavasszal nem nehezedik oly nagy gyomnyomás kultúrnövényeinkre, amelyet csak sürgős kémiai beavatkozással tudunk mérsékelni. Továbbá fontos a hantok lezárása is.
- Miben reménykedjünk?
- Legfőképpen tehát abban, hogy a tél folyamán valamelyest pótolni tudjuk a hiányzó csapadékmennyiséget. A legideálisabb az lenne, ha ez hó formájában érkezne, hisz akkor az a mennyiség a lassú olvadás következtében szinte teljes mértékben leszivárog a talajba. Továbbá az is kívánatos lenne, hogy a hamarosan elkövetkező új esztendő elején beköszöntene egy bő két héten át tartó hideg időszak, amikor is a mínusz 8-10 fokos fagyban az akkorára felforgatott hantok átfagynának, s a kártevők, kórokozók egyedeinek jelentős része elpusztul. A fóliagazdaságok már felkészültek erre a lehetőségre, mindenütt kinyitották a szellőzőnyílásokat, abban reménykedve, hogy mihamarabb eljön ez a fagyos időszak. Ezzel bizony rengeteg gyökérproblémával kapcsolatos betegséget el tudnánk kerülni. Ugyanez vonatkozik a szabadföldi zöldségparcellákra is.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
