A European Heart Journal folyóiratban megjelent kutatás szerint a súlyos szívinfarktuson átesett betegek 84 százalékának szívet ellátó ereiben mutattak ki mikro- és nanoműanyagokat. A vizsgálat összefüggést talált a dohányzás, a légszennyezés és a vérben jelen lévő műanyagrészecskék között, de nem bizonyította, hogy ezek szívinfarktust okoznak.
A szívet ellátó vérerekben jelentős mennyiségű mikro- és nanoműanyagot fedeztek fel. A részecskéket a súlyos szívinfarktuson átesett betegek 84 százalékánál kimutatták. Előfordulásuk valószínűségét a dohányzás és a légszennyezés is növelhette.
Nem túlzás azt állítani, hogy a mikroműanyagok ma már mindenütt jelen vannak; még olyan távoli, érintetlen helyekre is eljutottak, mint az Antarktisz. Éppen ezért a környezeti károk mellett egyre több szakértő vizsgálja a lehetséges egészségügyi hatásaikat is. A European Heart Journal folyóiratban megjelent tanulmányban 61 beteg vérmintáit elemezték. A résztvevők között súlyos szívinfarktuson átesett betegek, krónikus iszkémiás szívbetegségben szenvedők, valamint ép koszorúerekkel rendelkező személyek is voltak. A kutatók közvetlenül a szívet ellátó erekből és a test más részeiből is vettek vérmintát - írja az origo.hu.
A szívinfarktusos betegeknél volt a legmagasabb a mikroműanyagok aránya
A súlyos szívinfarktusos betegek 84 százalékánál mutattak ki mikroműanyagokat a szívet ellátó erekben. A krónikus iszkémiás szívbetegségben szenvedőknél ez az arány 40 százalék volt, míg az ép koszorúerekkel rendelkező csoportban 32 százalék.
A szívinfarktusos betegek vérében többféle műanyag is előfordult. A leggyakrabban polietilént azonosítottak, amelyet széles körben használnak csomagolóanyagok és különféle fogyasztási cikkek gyártásához.
- A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb részecskék. A nanoműanyagok ennél is jóval apróbbak, ezért kölcsönhatásba léphetnek a sejtekkel és a szövetekkel. Korábbi kutatások már a vérben, a tüdőben, a méhlepényben és az anyatejben is kimutatták őket, hosszú távú egészségügyi hatásuk azonban továbbra sem ismert.
A dohányzás növelhette a mikroműanyag-kitettséget
Az eredmények alapján a dohányzás számított a műanyagrészecskék legjelentősebb forrásának: a dohányosok vérében hatszor nagyobb eséllyel találtak mikroműanyagokat, mint a nemdohányzóknál. A szakemberek a légszennyezés hatását is vizsgálták, ehhez a tüdőbe jutó finom szálló por (a PM2,5) aktuális, illetve elmúlt két évben mért szintjét elemezték.
A mikroműanyagok sokkal gyakrabban fordultak elő azoknak a vérében, akik tartósan magas légszennyezettségnek vannak kitéve. A szennyezett levegőjű régiókban élő dohányosoknál minden egyes minta pozitív lett, míg a tisztább környezetben élő, nem dohányzó embereknél ez az arány csupán 12,5 százalék.
A tüdőn keresztül juthatnak a véráramba a műanyagrészecskék
A kutatók szerint a dohányfüst és a légszennyezés megkönnyítheti a mikro- és nanoműanyagok véráramba kerülését. A tanulmány ugyanakkor csak összefüggést mutatott ki. Nem bizonyította, hogy a műanyagrészecskék közvetlenül szívinfarktust okoznak.
Az eredmények mindössze arra utalnak, hogy kapcsolat lehet a környezeti terhelés, a vérben jelen lévő műanyagok, valamint a szív- és érrendszeri betegségek között.
A gyulladásos folyamatok szerepe
A szívinfarktusos betegek vérében több gyulladásos molekula szintje is magasabb volt. Ezek közé tartozott a tumornekrózis-faktor-alfa és az interleukin-6. Mindkét anyag részt vesz a szervezet immunválaszában, és gyulladásos állapotban gyakran megemelkedik a mennyiségük.
Kísérleti kutatások alapján a műanyagrészecskék oxidatív stresszt és gyulladást válthatnak ki. Emellett ronthatják az erek belső felszínét borító sejtréteg működését is. Ezek a folyamatok hozzájárulhatnak az erek károsodásához.
Korábbi vizsgálatok az érelmeszesedéses plakkokban is találtak mikro- és nanoműanyagokat. Jelenlétük ezeknél a betegeknél a szívinfarktus, a stroke és a halálozás magasabb kockázatával függött össze.
További vizsgálatokra van szükség
A kutatás egyik korlátja, hogy viszonylag kevés résztvevőt vontak be, ezért az eredményeket nagyobb betegcsoportokon is meg kell erősíteni. Egyelőre így nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a mikroműanyagok jelenléte növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a műanyagszennyezést az egészséget befolyásoló környezeti tényezőként kell kezelni.
- A légszennyezés, a dohányfüst és a környezeti műanyagterhelés csökkentése ezért nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is szerepet játszhat.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
