A mögöttünk hagyott esztendőben a megye agráriumában lezajlott folyamatok értékelésére kértük fel falugazdászainkat, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány munkatársait. Akik meggyőződésünk szerint a kárpátaljai gazdáknak az egész termesztési idényben nyújtott tanácsaival, észrevételeivel, aktuális piaci információival jelentős mértékben hozzájárultak az ágazat jövedelmező működéséhez. Elsőként Gál Ilonát szólaltattuk meg.
- Abban szinte mindenki egyetért, hogy a mögöttünk hagyott 2024-es esztendő sikeres volt a kárpátaljai zöldségtermesztők számára. Legfőképpen minek köszönhető ez? A gazdák által jól megválasztott, a piacon kelendő kultúrák termesztésének, a hatékonyan alkalmazott technológiának, a készáru folyamatos terítésének, a konkurencia hiányának, vagy legfőképpen a háborús konjunktúrának?
- Egészében véve az ágazat valóban sikeres évet tudhat maga mögött, de természetesen voltak sikeresebb és kevésbé sikeresebb részei, időszakai is. Például a korai káposzta hajtatása gazdasági szempontból katasztrófának bizonyult, míg a későbbi időszakokban sikernövénynek számított. Nehéz megállapítani a sikeresség titkát, valószínűleg a felsorolt tényezők mindegyike a maga módján és bizonyos mértékben hozzá járult ahhoz, hogy talpon maradhasson ez az ágazat.
- A kárpátaljai fóliás zöldségtermesztők láthatóan bíznak abban, hogy az előttünk álló év ismét sikeres lesz. Gondolom, ezt az óvatos optimizmust az elmúlt három háborús év tapasztalatából merítik.
- A falugazdászi körzetemben (Tiszaújlaki kistérség) valóban ugrásszerűen megnőtt a zöldséghajtatás iránti érdeklődés. Ebben azért az is jelentős szerepet játszik, hogy a szántóföldi növénytermesztéssel vagy az állattenyésztéssel ellentétben az ágazat meg tudta tartani a jövedelemtermelő képességét. Valójában a jövedelmezőség itt sem nőtt, de legalább nem csökkent látványosan, a háborús állapotok ellenére sem.
- Tény, hogy a fóliázók közül is sokan elmentek. Az itthon maradottak mennyire tudták pótolni ezt az űrt, a kieső termésmennyiséget? Vagy erre nem is volt szükség? Hogy látja, tapasztalja: a kényszerűségből vidékünkre költözők bérelt földjeiken mennyire termelnek hatékonyan, s legfőképpen milyen konkurenciát jelentenek a helybeliek számára?
- Bár nincsenek friss felmérések, statisztikai adatok arról, hogy a Tiszaújlaki kistérségben hogyan alakult a zöldségtermesztés volumene az elmúlt években (évtizedekben), azt azért be kell látnunk, hogy messze elmarad a korábbi fénykorától, amikor a nagybani piac mellett nemcsak a megye 5 nagy konzervgyárát láttuk el alapanyaggal, hanem még néhány hágón túli konzervgyár is vásárolt itt alapanyagot. A zöldségtermelés mára szinte csak a frisspiaci értékesítésre korlátozódik. Vidékünkön nem jelentős a letelepedettek száma. Tiszaújhely határában az egyik mezőgazdasági input anyagok forgalmazásával foglalkozó cég épített ugyan látványos fóliasátor telephelyet, azonban ez „csak csepp a tengerben”, jelentősen nem befolyásolja a piacot.
- A működő fóliaházak, illetve az ott megtermelhető zöldségfélékből nőtt-e vagy csökkent a termés volumene 2024-ben a korábbiakhoz képest? Százalékban nagyjából ez mit jelent? Mi az oka mindennek?
- Az elmúlt 3-4 évben folyamatosan növekszik a fóliás zöldséghajtatással foglakozók száma. A termelési kedv növekedését jól mutatja például az is, hogy ugrásszerűen megnőtt az „Első lépés” programra jelentkező családok száma is. A korábban szokásos 3-4 pályázóval szemben az idén ez a szám kb. megtízszereződött, közülük 11 család pályázatát tudta támogatni az alapítvány.
- Nézzük a jelentősebb fóliás kultúrák jövedelmezőségének az alakulását a mögöttünk hagyott három háborús esztendőben. A bevételek nagyságát legfőképpen mi határozta meg? Például a növekvő vagy a visszaeső kínálat? Maga az időjárás?
- A családi gazdaságok keretében folytatott fóliás zöldséghajtatásnál nem lehetet egy az egyben alkalmazni a közgazdaságtanban használatos fogalmakat. Itt ugyanis nem az a legfőbb szempont, hogy a befektetett X hrivnya tőke az évente hány százalék profitot hoz. A családi gazdaságoknál a legfontosabb szempont a „népességmegtartó képesség”, azaz, hogy a rendelkezésre álló korlátozott földterületen ki tudjunk termelni annyi jövedelmet, amennyi a család tisztes megélhetését fedezi.
Összességében elmondható, hogy azon kultúrák termesztése tud tartósan megfelelni ennek a kritériumnak, amelyek munkaerő igénye állandó, viszont a családtagok maximálisan ki tudják azt elégíteni. Ezeknek a szempontoknak az uborka és paradicsom hajtatása felel meg a legjobban, hiszen az ápolási munkák elvégzése a betakarítás hónapokra elhúzódik, átgondolt tervezéssel a családtagok érkeznek azt elvégezni, nincs szükség napszámosokra. Ennek is tudható be, hogy a körzetemben szinte egyeduralkodóvá vált ennek a két zöldségnek a hajtatása.
- Az input anyagok ára, azok növekedése mennyiben hatott a jövedelmezőség alakulására?
- Szerencsére, az input anyagok árának a növekedését lekövette a zöldségfélék átlagárának növekedése. Ennek köszönhetően nem csökkent jelentősen a hajtatás jövedelmezősége.
- Gondolatok a paprikatermesztés jelenéről, jövőjéről.
- A körzetemben paprika hajtatásával viszonylag kevesen foglalkoznak. Inkább csak azok a családok, akik egy kis mellékkeresetként szeretnének valamit termeszteni a meglévő fóliasátrukban, és néhány napos csúszás a termés betakarításában nem okoz nagy gondot, ellentétben például az uborkával.
- A háborús körülmények között mennyire működnek az ellátási, szállítási útvonalak? Jellemezzük a felmerülő problémákat. Jelenleg mennyire önellátó Kárpátalja a különböző alapvető zöldségfélék tekintetében? A rászorultság mekkora veszélyhelyzetet, drágulást teremt, teremthet?
- A kereskedői lánc alkalmazkodott a háborús helyzethez, szerencsére hosszabb, tartósabb zavarok nem voltak. A körülményekhez igazodva létrejött egy újabb láncszeme a kereskedői láncnak, akik a termelőtől eljuttatják az árut a nagybani piacra.
- A jövedelmezőség tekintetében továbbra is a koraiság a mérvadó? Mennyire éri meg fűtött fóliasátorban termelni? Ezen a téren mi várható most tavasszal?
- Mint fentiekben már szó volt róla, a családi gazdaságokban folytatott zöldséghajtatásban az a lényeg, hogy a korlátozott területen lehetőleg folyamatosan munkát és jövedelmet biztosítson a család számára. Ebből a szempontból a koraiság fokozása csak egy eszköz ahhoz, hogy fóliasátrunk maximálisan ki legyen használva. Ezt a célt szolgálja a fűtés is, hiszen így szinte egész évben kihasználódik a fóliasátrunk, saját munkaerőnk. Tehát fűtött hajtatással leginkább ott foglakoznak, ahol önerőből, kis területen kell kitermelni a család megélhetéséhez szükséges jövedelmet.
- Vannak-e kihasználatlan lehetőségek az őszi hajtatásban?
- A fenti gondolatmenetet követve az őszi hajtatás ma már szinte követelmény és nem lehetőség. Jövedelmezősége nem nagyon marad el tavaszi hajtatási szezonétól, sőt, néha meg is haladja azt. A kérdés az, hogy mikortól számítjuk az őszi (fűtött) hajtatási szezont. Nos, azt nem a naptár határozza meg, hanem az első komoly őszi fagyok (tartós lehűlés) beköszönte. Csak a nyári szabadföldi és fűtetlen hajtatásból eredő zöldségek „kikopása” után emelkednek meg jelentősen hajtatott zöldségfélék árai, ekkortól beszélhetünk őszi fűtött hajtatási szezonról.
- Úgy tűnik, hogy a szamóca – a szabadföldi és a fóliás – ismét a favorizált kultúrák közé küzdötte fel magát. Önnek ezzel kapcsolatban mi a véleménye?
- Sajnos, a 2024-es év pont rácáfolt erre, a szamócahajtatók többsége gyenge évet zárt. Ennek az oka az abnormális tavaszi időjárás, hiszen szinte egyszerre jelent meg a korai hajtatott szamóca és a szabadföldi fátyolfóliás szamóca termése, belefutva a nagyon kései pravoszláv húsvéti ünnepi időszakba.
- A szabadföldi zöldségtermesztés terén mit sikerült előbbre lépni a mögöttünk hagyott három év során, s mire lehet, kell ráerősíteni? Újburgonya, paradicsom, uborka, paprika, káposztafélék, leveszöldségek…
- A szabadföldi zöldségfélék közül a körzetemben a káposztafélék termesztése van valamelyest felfutóban. A többi zöldségféle vagy bevonult a fóliasátor alá, vagy a munkaerőhiány miatt felhagytak vele.
- No és a két favorit, a csemegekukorica és a dinnye. Mennyire sikerül ezeket értékesíteni a hágón túli piacokon? Tapasztalta-e már a túltermelés jeleit ezen kultúrák vonatkozásában?
- A dinnye termesztése a 2023-as „fellángolást” követően „hamvába holt” a környékbeli falvakban. 1-2 gazda ültetett csak jelentősebb területen, de a túlkínálat miatt nem túl sikeres évet zártak. Akik felhagytak ennek a kultúrának a termesztésével, elsősorban a férfi munkaerő hiánya miatt tették, de utólag már nem bánják. Pedig a nem túl sikeresnek számító idei szezon is sokkal jövedelmezőbb volt, mint például a szemesek termesztése.
- Mennyire sikerült pótolni a helyi termelők révén azt a hiányt, ami a hágón túli termőtájak részleges kiesése miatt bekövetkezett? Gondolok itt elsősorban a sárgarépára, a hagymára, céklára, a téli burgonyára és káposztára.
- A káposzta tekintetében talán látni valamilyen szintű termelésnövekedést, de a többi zöldségfélék tekintetében nem jellemző.
- Köszönöm a beszélgetést.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Naperőmű építéséhez nyújt hitelt Ukrajnának az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke felelősségvállalását hiányolta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.
Lakóházak, energetikai létesítmények és üzemek rongálódtak meg.
A csapásokban legalább 14-en megsérültek, köztük egy gyermek.
Orosz titkosszolgálati megbízásból ölhetett meg egy ukrán katonát egy 26 éves nő Ungváron. A rendőrség őrizetbe vette a gyanúsítottat.
Az orosz hadsereg két rakétával, valamint 107 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra.
Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
Az év eleje óta a megyében összesen 17 ember vesztette életét tűz következtében.
