Mint azt már számtalanszor megtapasztaltuk, a mezőgazdaságban soha nincs két egyforma év. Minden szezon új kihívásokkal lép elő, s ezekre kell idejében megfelelő választ adni a termelőinknek. Hogy ez miként sikerült az elmúlt esztendőben a kárpátaljai földműveseknek, arról beszélgettünk a Pro Agricultura Carpatika falugazdászaival. Ezúttal Molnár Ildikót kérdeztük.
- Bizonyára továbbra is egyetértés van közöttünk abban, hogy vidékünkön a fóliás zöldségtermesztés az agrárium legjövedelmezőbb ágazata. Bár az is kétségtelen tény, hogy időnként veszteségessé válik a gazdálkodás. Mint történt ez a mögöttünk hagyott esztendő augusztusának végén, és szinte egész szeptemberben. Mit lehetne tenni az árudömping elkerülése érdekében?
- Vidékünkön továbbra is a zöldségtermesztés mind a hajtatási ágazat, mind a szabadföldi gondozás tekintetében a legjövedelmezőbb. Annak ellenére is így van ez, hogy a háború eddig is számos negatív következménnyel járt. Családi gazdaságaink jelentős munkaerőhiánnyal küszködnek. Természetesen időnként akadnak olyan zöldségkultúrák, melyek veszteségessé válhatnak, de ezt ugye előre sosem tudni. A termelők végzik a dolgukat, sőt évről évre jelentősen nő Kárpátalján a hajtató felület. Az árudömping talán minden mezőgazdasági termelő keserű rémálma, mely mikor erősen, mikor mérsékelten jelentkezik. A helyi gazdák jól tudják: az egyetlen védekezési taktikánk a koraiság, mely Kárpátalja éghajlati adottságaiból származtatható. Továbbá fontos szempont a többlábonállás, amikor is a családi gazdaságokban kettő, három, de akár négyféle zöldségnövény termesztését is megoldják.
Az elmúlt évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy a tavaszi és a kora nyári időszak jó piaci helyzete pontosan a zord időjárásnak volt köszönhető. Ha visszaemlékszünk, a lassú felmelegedés hátráltatta, majd még a május közepén is erős lehűlések fogták vissza a termelés növekedését, melyek a belső-ukrajnai területeket még inkább érintette. A felkészületlenség miatt sok növény átvetését kellett megoldani, egyes esetekben pedig az egész termesztési szezon újragondolására volt szükség. Ennek köszönhetően a korai zöldségek jövedelmezősége valamivel a nagy átlag fölött alakult.
- A kárpátaljai fóliás zöldségtermesztők – már ha csak az alapítványhoz benyújtott pályázatok számát nézzük – láthatóan bíznak abban, hogy az előttünk álló év ismét sikeres lesz.
- Természetesen a következő évben is bíznak a termelők, mert igazából nincs más választásuk. Az elmúlt éveket nézve, aki csak teheti, próbálja növelni a technológiai szintet, és magát a hajtató felületet. S a lehető legkisebb kockázatot vállalni, hiszen a megélhetés és a megmaradás a tét.
- Tény, hogy a fóliázók közül is sokan elmentek. Az itthon maradottak mennyire tudták pótolni ezt az űrt, a kieső termésmennyiséget? Vagy erre nem is volt szükség?
- Az elvándorlás talán azokat a termesztési körzeteket érintette legkevésbé, ahol intenzíven foglalkoznak zöldséghajtatással. Nyilvánvalóan nem ilyen egyszerű a helyzet, sok fólia maradt a háború első éveiben üresen. Mára elmondhatjuk, hogy ez megszűnt, az Ungi régióban kifejezetten keresték a használt fóliavázakat. E régióról elmondható, hogy egészen minimális az üres, hajtatásra alkalmas fóliasátrak száma. Ebből kifolyólag az Ung-vidéken a 2025-ös szezonban egyértelműen nőtt a termesztés volumene. Míg a szabadföldi termelés valamivel csökkent a munkaerőhiány, illetve az időjárási kiszámíthatatlansága és a háború számos negatív hatása miatt.
- Nézzük a jelentősebb fóliás kultúrák jövedelmezőségének az alakulását a mögöttünk hagyott három háborús esztendőben. A bevételek nagyságát legfőképpen mi határozta meg? Például a növekvő vagy a visszaeső kínálat?
- A jövedelmezőség tekintetében a háború első éve volt a csúcs, azóta folyamatosan lassú lejtőre kerültek a bevételek. Ennek oka az input anyagok 20-50 százalékos emelkedése, illetve a munkaerőköltségek növekedése. Például egy 10x40 m-es fóliasátorban a hónapos retek elvetése 10-12 ezer hrivnyába került az elmúlt szezonban, ez a 2026-os szezonra már 15-16 ezer hrivnyára prognosztizálható. Továbbá a bevételek csökkenését nagyban alakította, hogy az ország belsejéből áttelepült termelők újból munkába álltak, termékeikkel növelve a meglevő kínálatot.
Mondjuk el azt is, hogy a szabadföldi zöldségtermesztés még mindig jelentősnek mondható Kárpátalján. Igaz, a háború éveivel egyre zsugorodik ez a terület. A koraiság és a korán piacra jutás szintén mérvadó ez esetben is. Talán a legfontosabb a felkészültség, a fátyolfóliás takarás, a kisalagutas termesztés, vagy akár a fagyvédelem különböző taktikáinak alkalmazása. Ezen praktikák nélkül Kárpátalján a korai szabadföldi termesztés igen kockázatos, különösen, ha visszaemlékszünk a korábbi évekre. Hat-nyolc évvel ezelőtt a késő tavaszi fagyok kevésbé okoztak gondot, s már el is felejtettük, milyen is az, mikor tönkremegy egy szezonkezdés. A 2025-ös idény többszöri tavaszi lehűlései viszont bebizonyították, hogy a felkészültség kötelező jellegű, úgy is fogalmazhatnánk, hogy csak annyit termeljünk, ameddig a „fátyolfóliánk” ér. Bebizonyosodott, hogy ahol fátyolfóliás takarásra fel voltak készülve, ott jövedelmezővé válik a termelés.
- No és a két favorit, a csemegekukorica és a dinnye. Mennyire sikerül ezeket értékesíteni a hágón túli piacokon? Tapasztalta-e már a túltermelés jeleit az említett kultúrák vonatkozásában?
- A csemegekukorica pontosan azért vált jövedelmezővé a 2025-ös évben, mert hideg volt a tavasz. S ahol nem készültek fel, ott a hűvös időjárás jelentősen visszafogta az állományt, a kelést, a palánták fejlődését, vagy egyes gazdáknál akár az egész szezont is tönkretették a fagyos reggelek. De ahol a fátyolfóliás takarásnak köszönhetően ki tudták védeni a negatív következményeket, ott korábban tudtak piacra kerülni. A piac alakulásából arra következtethetünk, hogy a felkészült termelők voltak kevesebben, mert a szezon elején rekordokat döntött a csemegekukorica iránti kereslet, melynek jelentős részét a hágón túlra értékesítették.
A dinnye kapcsán már érezhető volt a múlt évben a túltermelés. Talán e kultúra vonatkozásában a termelők felkészültebbek voltak (igaz, később ültették ki a palántákat, mint a csemegekukorica esetében), s a fagyok kevésbé okoztak problémát. Ennek okán a piaci dömping, igaz mérsékelten, de észrevehető volt. Összességében elmondható, hogy aki jól csinálta, egy jövedelmező évet zárt. Különösen jó bevételt hozott az elmúlt két évben a hajtatott sárgadinnye, mely egyre népszerűbb a termelők körében.
- Köszönöm a tájékoztatást.
Bintu József
Kapcsolódó cikk: Zárszámadás 2025 - Mit hozhat az idei, 2026-os esztendő? Évértékelő a Pro Agri falugazdászaival
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
