Mint azt már számtalanszor megtapasztaltuk, a mezőgazdaságban soha nincs két egyforma év. Minden szezon új kihívásokkal lép elő, s ezekre kell idejében megfelelő választ adni a termelőinknek. Hogy ez miként sikerült az elmúlt esztendőben a kárpátaljai földműveseknek, arról beszélgettünk a Pro Agricultura Carpatika falugazdászaival. Ezúttal Molnár Ildikót kérdeztük.
- Bizonyára továbbra is egyetértés van közöttünk abban, hogy vidékünkön a fóliás zöldségtermesztés az agrárium legjövedelmezőbb ágazata. Bár az is kétségtelen tény, hogy időnként veszteségessé válik a gazdálkodás. Mint történt ez a mögöttünk hagyott esztendő augusztusának végén, és szinte egész szeptemberben. Mit lehetne tenni az árudömping elkerülése érdekében?
- Vidékünkön továbbra is a zöldségtermesztés mind a hajtatási ágazat, mind a szabadföldi gondozás tekintetében a legjövedelmezőbb. Annak ellenére is így van ez, hogy a háború eddig is számos negatív következménnyel járt. Családi gazdaságaink jelentős munkaerőhiánnyal küszködnek. Természetesen időnként akadnak olyan zöldségkultúrák, melyek veszteségessé válhatnak, de ezt ugye előre sosem tudni. A termelők végzik a dolgukat, sőt évről évre jelentősen nő Kárpátalján a hajtató felület. Az árudömping talán minden mezőgazdasági termelő keserű rémálma, mely mikor erősen, mikor mérsékelten jelentkezik. A helyi gazdák jól tudják: az egyetlen védekezési taktikánk a koraiság, mely Kárpátalja éghajlati adottságaiból származtatható. Továbbá fontos szempont a többlábonállás, amikor is a családi gazdaságokban kettő, három, de akár négyféle zöldségnövény termesztését is megoldják.
Az elmúlt évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy a tavaszi és a kora nyári időszak jó piaci helyzete pontosan a zord időjárásnak volt köszönhető. Ha visszaemlékszünk, a lassú felmelegedés hátráltatta, majd még a május közepén is erős lehűlések fogták vissza a termelés növekedését, melyek a belső-ukrajnai területeket még inkább érintette. A felkészületlenség miatt sok növény átvetését kellett megoldani, egyes esetekben pedig az egész termesztési szezon újragondolására volt szükség. Ennek köszönhetően a korai zöldségek jövedelmezősége valamivel a nagy átlag fölött alakult.
- A kárpátaljai fóliás zöldségtermesztők – már ha csak az alapítványhoz benyújtott pályázatok számát nézzük – láthatóan bíznak abban, hogy az előttünk álló év ismét sikeres lesz.
- Természetesen a következő évben is bíznak a termelők, mert igazából nincs más választásuk. Az elmúlt éveket nézve, aki csak teheti, próbálja növelni a technológiai szintet, és magát a hajtató felületet. S a lehető legkisebb kockázatot vállalni, hiszen a megélhetés és a megmaradás a tét.
- Tény, hogy a fóliázók közül is sokan elmentek. Az itthon maradottak mennyire tudták pótolni ezt az űrt, a kieső termésmennyiséget? Vagy erre nem is volt szükség?
- Az elvándorlás talán azokat a termesztési körzeteket érintette legkevésbé, ahol intenzíven foglalkoznak zöldséghajtatással. Nyilvánvalóan nem ilyen egyszerű a helyzet, sok fólia maradt a háború első éveiben üresen. Mára elmondhatjuk, hogy ez megszűnt, az Ungi régióban kifejezetten keresték a használt fóliavázakat. E régióról elmondható, hogy egészen minimális az üres, hajtatásra alkalmas fóliasátrak száma. Ebből kifolyólag az Ung-vidéken a 2025-ös szezonban egyértelműen nőtt a termesztés volumene. Míg a szabadföldi termelés valamivel csökkent a munkaerőhiány, illetve az időjárási kiszámíthatatlansága és a háború számos negatív hatása miatt.
- Nézzük a jelentősebb fóliás kultúrák jövedelmezőségének az alakulását a mögöttünk hagyott három háborús esztendőben. A bevételek nagyságát legfőképpen mi határozta meg? Például a növekvő vagy a visszaeső kínálat?
- A jövedelmezőség tekintetében a háború első éve volt a csúcs, azóta folyamatosan lassú lejtőre kerültek a bevételek. Ennek oka az input anyagok 20-50 százalékos emelkedése, illetve a munkaerőköltségek növekedése. Például egy 10x40 m-es fóliasátorban a hónapos retek elvetése 10-12 ezer hrivnyába került az elmúlt szezonban, ez a 2026-os szezonra már 15-16 ezer hrivnyára prognosztizálható. Továbbá a bevételek csökkenését nagyban alakította, hogy az ország belsejéből áttelepült termelők újból munkába álltak, termékeikkel növelve a meglevő kínálatot.
Mondjuk el azt is, hogy a szabadföldi zöldségtermesztés még mindig jelentősnek mondható Kárpátalján. Igaz, a háború éveivel egyre zsugorodik ez a terület. A koraiság és a korán piacra jutás szintén mérvadó ez esetben is. Talán a legfontosabb a felkészültség, a fátyolfóliás takarás, a kisalagutas termesztés, vagy akár a fagyvédelem különböző taktikáinak alkalmazása. Ezen praktikák nélkül Kárpátalján a korai szabadföldi termesztés igen kockázatos, különösen, ha visszaemlékszünk a korábbi évekre. Hat-nyolc évvel ezelőtt a késő tavaszi fagyok kevésbé okoztak gondot, s már el is felejtettük, milyen is az, mikor tönkremegy egy szezonkezdés. A 2025-ös idény többszöri tavaszi lehűlései viszont bebizonyították, hogy a felkészültség kötelező jellegű, úgy is fogalmazhatnánk, hogy csak annyit termeljünk, ameddig a „fátyolfóliánk” ér. Bebizonyosodott, hogy ahol fátyolfóliás takarásra fel voltak készülve, ott jövedelmezővé válik a termelés.
- No és a két favorit, a csemegekukorica és a dinnye. Mennyire sikerül ezeket értékesíteni a hágón túli piacokon? Tapasztalta-e már a túltermelés jeleit az említett kultúrák vonatkozásában?
- A csemegekukorica pontosan azért vált jövedelmezővé a 2025-ös évben, mert hideg volt a tavasz. S ahol nem készültek fel, ott a hűvös időjárás jelentősen visszafogta az állományt, a kelést, a palánták fejlődését, vagy egyes gazdáknál akár az egész szezont is tönkretették a fagyos reggelek. De ahol a fátyolfóliás takarásnak köszönhetően ki tudták védeni a negatív következményeket, ott korábban tudtak piacra kerülni. A piac alakulásából arra következtethetünk, hogy a felkészült termelők voltak kevesebben, mert a szezon elején rekordokat döntött a csemegekukorica iránti kereslet, melynek jelentős részét a hágón túlra értékesítették.
A dinnye kapcsán már érezhető volt a múlt évben a túltermelés. Talán e kultúra vonatkozásában a termelők felkészültebbek voltak (igaz, később ültették ki a palántákat, mint a csemegekukorica esetében), s a fagyok kevésbé okoztak problémát. Ennek okán a piaci dömping, igaz mérsékelten, de észrevehető volt. Összességében elmondható, hogy aki jól csinálta, egy jövedelmező évet zárt. Különösen jó bevételt hozott az elmúlt két évben a hajtatott sárgadinnye, mely egyre népszerűbb a termelők körében.
- Köszönöm a tájékoztatást.
Bintu József
Kapcsolódó cikk: Zárszámadás 2025 - Mit hozhat az idei, 2026-os esztendő? Évértékelő a Pro Agri falugazdászaival
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
