Sikeres szezonban reménykednek a zöldségkertészek - Jól fizetett a hónapos retek, az uborkának jó ára van, szép bevételt ígér az újburgonya

A sok gond közepette zöldségtermesztőink számára most jól jönne egy sikeres szezon, vallja Molnár Ildikó, a Pro Agricultura Carpatika falugazdásza.

- Talán már a hónapos retek termesztői tudnak is egy gyorsmérleget vonni. Ha jól tájékozódtam, a fóliák lassan kiürülnek, a szabadföldi táblák felszedése meg éppen hogy elkezdődött… Hányadán is állunk? – kérdeztük a szakembert.

- Május elején a fóliasátrakban már javában tart a fő kultúrák kiültetése. Mielőtt a rövidtávú előrelátható termesztési képről beszélnénk, érdemes néhány mondatban beszámolni a hónapos retek és korai burgonya termesztésének sikereiről. Az idei enyhe februári időjárás lehetővé tette a korai vetések elindítását fóliasátrakban, s a legtöbb helyen elvetett növény bizony a retek volt, és nem csak a régi hagyományokkal bíró nagydobronyi térségben, de a beregszászi termesztői körzetben, sőt a Tiszaháton is egyre többen próbálták ki e kultúra termesztését. Elmondható, hogy az utóbbi öt évben a megyében egyre nő a retekkel bevetett terület nagysága, pontosan azért, mert a jövedelmezősége kiemelkedően magas, olyannyira, hogy lassan a fő kultúrával vetekszik. 

Gondoljunk bele, ez utóbbi 5-7 hónapig foglalja le a fóliasátrakat, míg a retek 1,5-2 hónap elteltével piacra kész, ami hatalmas előny. Az idei évben a kilózott retek ára 30-60 hrivnya között mozgott, és a termék zömét 40 hrivnya fölött sikerült értékesíteniük a gazdáknak. Általánosságban elmondható, hogy a kilózott, hágón túlra szánt retek termesztőinél volt a legnagyobb bevétel, de összességében azok sem panaszkodhattak, akik csomózták a retket, ha volt erre a célra kellő mennyiségű élő munkaerő. Egy nem kimagasló évet könyvelhetünk el, de azt bizton kijelenthetjük, hogy bőven lekövette az inflációs mutatók, illetve az input anyagok költségnövekedését. Éppen ez az oka annak, hogy már egyre jelentősebb mennyiséget láthatunk szabadföldi termesztésben. Emellett sokan másodvetésként, úgynevezett „pünkösdi retek” termesztésébe fognak. Ez alatt azt értjük, hogy egy szabadföldi retek, mely húsvét körül elvetve éppen 30-40 nap alatt válik piacképes áruvá, ám egy másodvetésű retek a fóliasátorban 25-30 nap alatt már betakarítható, éppen pünkösd előtt. Az elmúlt évek gyakorlata alapján az ünnepnek jelentős árfelhajtó hatása van, és ez szép jövedelmet hozhat a termelőknek. Az ügyesebbek már május első napjaiban megkezdték a szabadföldi termesztett retek betakarítását, s elmondható, hogy a márciusi árak körül tudják ezeket a tételeket értékesíteni. Aki tehát ügyes, az kellő tőkére tud szert tenni a következő kultúra, tehát a főszezon beindításához.  

Még nem esett szó a burgonyáról. A helyzet vele ugyancsak biztató. Igaz, a márciusi lehűlések, és több napos havazás visszavetette a fejlődést, de mára már elkezdődtek a betakarítások. A hozam megfelelő lesz, s közel azonos bevételeket érhetnek el a termelők, mint egy fóliás hónapos retek esetében. A szabadföldi burgonyára még várni kell, különösen azért, mert az április végén jelentkező közel fagyponti hőmérsékletek sok helyen kárt okoztak, vagy éppenséggel lassították a gumóképződést. Mindenesetre a burgonyatermesztők bizakodnak és várják a jó időt.

Hogyan indult az idény a fóliás uborkatermesztők számára? Érdemes volt fűteni? Megtalálják számításaikat azok is, akik a fűtetlen fóliasátorban nevelik ezt a növényt? 

A fűtöttfóliás uborkatermelők sem maradtak le az évben a retektermesztőktől, ha már a jövedelmezőséget nézzük. Az elmúlt években a gyorsulóan növekvő ráfordítási költségek kissé visszavetették a termelési kedvet. Az idei évben pedig az áramszolgáltatás stabilizálódásával, egyik hétről a másikra indultak el a termelők a vetéssel és a palánták kiültetésével. Az elmúlt évekhez képest valamivel több területen termelnek fűtött uborkát a helyi gazdák. 

S úgy voltak vele, hogy aki mer az nyer, és igazuk lett. A húsvét előtti 70-100 hr/kg-os nagybani árak is már motiválttá tették a termelőket, de a java még csak a húsvétkor következett. Az akkori árrobbanás 140-150 hr/kg árakat hozott, ami napos meleg idővel társulva kimagasló termésmennyiségeket és rendkívül jó kedvet hozott a termelők számára. Az ünnep utáni időszak rendszerint az áresés és a piac lelassulását eredményez. Ebben az évben ez nem volt jelentős, sőt fokozatosan csökkentek az árak, s mára 60 hr/kg áron tudják portékájukat értékesíteni a fűtöttfóliás uborkatermelők, ami bőven fedezi költségeiket. A 2023-as év fűtött uborka termelés szemszögéből egy nagyon jó évnek ígérkezik, amit a piaci körülmények, a márciusi-áprilisi bőséges napsütéssel és a betegségek, kártevők hiányával magyarázható.

Egy idő után a helyi uborkából telítetté válik a piac, azt el kell szállítani a hágón túlra. Most hol tart ez a folyamat? Működik-e a felvásárlói- értékesítési láncolat? 

Egyelőre még az uborkapiac közel sem telített, gyorsan, jó áron tudnak értékesíteni a fűtöttfóliás termelők. Éppen ezért mindent megtesznek az állomány megőrzéséért, s ilyenkor sok dolga van egy falugazdásznak, mert éppen ekkor kezdődik a kiültetés időszaka a fűtetlen sátrakban. A retekből kiindulva: a piac ingadozik, napról napra változnak az árak, de működik. A fűtöttfóliás uborka is ezt bizonyítja, melyből egyelőre kevés van a helyi piacokon. Ezért is sok termelő éppen uborkában gondolkodik, melyet gyorsan termőre lehet bírni s előreláthatólag május végén már jócskán megnövekedik a termésmennyiség a piacokon, melynek árcsökkentő hatása borítékolható. 

A külföldről behozott uborka milyen konkurenciát jelent?

Évről évre a külföldi uborka árát figyelik a gazdák, s bíznak benne, hogy az ő, minőségben jobb termékük valamivel drágább lesz. Mivel a helyi piac a rövid, nagytüskés, illetve nagyszemölcsű, sötétzöld uborkát igényli, ezért a külföldi termékeket a kereskedők (ami kígyó vagy félkígyó uborka) csak választék hiányában kínálják fel, mert külföldön ez a saláta uborka, míg nálunk a konzerv fajtákat szedjük nagy méretben salátának. Rendszerint, mikor megjelennek a helyi termelők a pompás, nagytüskés uborkájukkal, az import fokozatosan kiszorul a kereskedésből. 

Milyen idényre számíthatnak a fóliás paradicsomtermesztők? Van közöttük olyan, aki bevállalta a fűtéssel járó kockázatot?

A paradicsomtermesztés ez évben háttérbe szorul. Egyrészt azért, mert a palántanevelés kezdete még az áramkimaradások idejére esett. Ezért sok gyakorlott termelő is vagy átváltott más kultúrára, vagy éppen 2-3 héttel későbbre tolta el a vetést. Alig van Kárpátalján olyan magyar gazda, aki fűtöttfóliás paradicsomtermesztésre adta a fejét, de elmondható, hogy sok jelentős ukrán termelő főként paradicsomot és paprikát ültetett és ültet. A mi gazdáinknak április végére lettek készek a palántái, s ekkor már nem igényelnek fűtést. Május elejére már elkezdődtek a kiültetések a fűtetlen fóliasátrakban. Egyelőre úgy látjuk, hogy sokkal kevesebb fóliába kerül paradicsom, mint előző évben. Hiányra vidékünkön valószínűleg nem kell számítani, ám hogy mindez bizonyossá váljon, erre még sokat kell aludnunk.

Köszönöm a tájékoztatást.

Kovács Elemér