Az ankarai NATO-csúcstalálkozó zárónapján Mark Rutte a szövetség minden eddiginél nagyobb erejéről és egységéről beszélt, miközben Donald Trump élesen bírálta a NATO-t.
Az európai államok integritásának tiszteletben tartása alapvető kérdés.
Románia csatlakozik az ukrán fegyverigényeket kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezéshez (PURL).
Nem zárják ki, hogy az ellenség mind a katonai, mind a polgári infrastruktúrát támadja.
Továbbra is egyértelmű, hogy Oroszország tiszteletben tartja a NATO-t, és jelenleg igyekszik elkerülni minden nyílt konfliktust.
Az észt határt átlépő orosz katonákat erőszakkal fogják fogadni, ha ismét megsértik az országhatárt.
A módosítás 2026. január 1-jén lép hatályba.
Elhatározott intézkedéseivel a NATO kivédheti Oroszország esetleges támadását – jelentette ki Mark Rutte.
Egyértelművé kell tenni Oroszország számára, hogy egy újabb agresszió katasztrofális következményekkel járna.
Az új központnak köszönhetően a NATO megduplázhatja a partnerei által Ukrajnának nyújtott katonai segélytranzit maximális mennyiségét.
Hozzátéve, hogy ezért nagy tisztelettel tartozik neki.
A lengyel védelmi miniszter a tényt történelmi pillanatnak nevezte.
Az elnök hangsúlyozta az Egyesült Államok és a NATO biztonsági garanciáinak kulcsfontosságúságát.
Putyin erői egyre több személyi állományt vezényelnek Belaruszba, ami Ukrajnán túli katonai ambíciókra utalhat.
Európai vezetők arra figyelmeztetnek: Oroszország következő célpontjai akár az ő országaik is lehetnek.
Európának fel kell készülnie arra, hogy háború törhet ki a közvetlen közelében.
Mark Rutte szerint Oroszország akár öt éven belül kész lehet katonai erővel fellépni a NATO ellen.
A kötelezettségvállalások teljes összege eléri a 4,18 milliárd dollárt.
Az Eurofighterek telepítése válasz az orosz légierő gépeinek, illetve drónjainak légtérsértéseire a balti térségben.
Még három NATO-ország finanszírozza az Ukrajnának szánt fegyvercsomagokat a PURL programon keresztül
Németország, Kanada és Hollandia további finanszírozást jelentett be.
Az Oroszország jelentette fenyegetés és az incidensek rávilágítanak a nem lankadó éberség szükségességére.
Ukrajna további egymilliárd eurót kért európai szövetségeseitől az év végéig.
Elsősorban a kibertámadásokkal, a szabotázsakciókkal és a légtérsértésekkel szemben.
A brit miniszerelnök kijelentette azt is, hogy ha az ukrajnai békéről esik szó, az kizárólag a tartós béke megteremtését jelentheti.
„Nem hagyatkozhatunk többé teljes mértékben az Egyesült Államokra” – hangoztatta Weber.
Ez a biztonsági tervezet nem része az első, 28 pontos béketervnek.
Nyilvánosságra került a teljes, 28 pontból álló dokumentum, amelyet Donald Trump terjesztett elő az orosz–ukrán háború lezárására.
A volt sakkvilágbajnok egy Telegram-bejegyzésben bírálta az amerikai és nyugati döntéshozók reakcióit.
Oroszország háborúra készül, ennek ékes példája a NATO-országok területén végrehajtott szabotázsakciók sorozata.
A lengyel miniszterelnök hétfőn közölte, hogy előző nap szabotázscselekmény történt a Varsó-Lublin vasútvonalon.
A balti államok a Kreml újabb agressziójának egyik legvalószínűbb célpontjává válhatnak.