Nyilvánosságra került Donald Trump 28 pontos béketerve, Ukrajna 100 milliárd dollárt kapna az újjáépítésre

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Korábban már lehetett tudni, hogy a Fehér Ház egy nagyszabású, a gázai rendezés tapasztalataira épülő béketervet készít elő, most azonban nyilvánosságra került a teljes, 28 pontból álló dokumentum, amelyet Donald Trump terjesztett elő az orosz–ukrán háború lezárására. A több nagy témakört átfogó javaslat többek között kitér Ukrajna hadseregének létszámára, az esetleges NATO- és EU-tagságára, a szankciók és a befagyasztott orosz vagyon sorsára, valamint arra is, milyen következményekkel járna, ha bármelyik fél újra támadást indítana a másik ellen. Az amerikai–orosz kapcsolatokat is érintő terv értelmében, amennyiben a háborúzó felek elfogadják az amerikai elnök javaslatát, Ukrajnának száz napon belül választásokat kellene tartania.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fehér Ház a héten egy nagyszabású béketerv nyilvánosságra hozatalát tervezte, amely véget vethet a három és fél éve tartó az orosz–ukrán háborúnak. A Politico washingtoni forrásokra hivatkozva azt is írta, a felek legkorábban már ezen a héten, legkésőbb november végéig megállapodhatnak a tervezetről. Az Axios kedden arról írt egy magas rangú orosz tisztviselőre hivatkozva, hogy titkos tárgyalások zajlanak Moszkva és Washington között egy lehetséges, a gázai rendezés tapasztalatain nyugvó 28 pontos tervezetről.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője arról számolt be, hogy az amerikai kormány az orosz-ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről. Ennek oka a WSJ cikke szerint az, hogy Donald Trump gyors békét szeretne Ukrajnában, ezért a béketervből – melyet az amerikai elnök munkatársai és orosz kapcsolatokkal rendelkező tanácsadók állították össze – kihagyta az európai vezetőket.

A The Telegraph által nyilvánosságra hozott béketerv 28 pontja több esetben részletes alpontokkal egészül ki.

A terv szerint Kijev nem támadhatja meg Oroszországot, és katonai erőt sem alkalmazhat az oroszok által elrabolt területek visszaszerzésére.

Ukrajnának nem lesz szabad NATO-csapatokat fogadnia, és külföldi vadászgépek is csak Lengyelországban állomásozhatnak.

A megállapodás bármely megsértése esetén Ukrajna elveszíti a még meghatározandó amerikai és európai biztonsági garanciákat.

A terv emellett döntő katonai fellépést ígér Oroszországgal szemben, valamint a szankciók visszaállítását, ha ismét megtámadná Ukrajnát.

A békéért cserébe Oroszország megkapná a teljes Donbász-régiót és a Krímet, amelyeket de facto – az Egyesült Államok által is – elismernének. Oroszországot továbbá visszavezetnék a G7-be, így ismét G8 lenne.

Ami a gazdasági kérdéseket illeti, minden befagyasztott vagyont visszaadnának Oroszországnak, kivéve 100 milliárd dollárt, amelyet Ukrajna kapna háború sújtotta országának újjáépítésére. Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek 100 napon belül választásokat kellene tartania a tűzszünet után, míg Vlagyimir Putyin megígérné, hogy nem támad meg egyetlen NATO-országot sem.

A hivatalos, 28 pontból álló béketerv az alábbiak szerint épül fel:

1. Megerősítik Ukrajna szuverenitását.
2. Oroszország, Ukrajna és Európa között átfogó [sic] és átfogó megnemtámadási megállapodás jön létre. Az elmúlt 30 év minden kétértelműségét rendezettnek tekintik.
3. Várhatóan Oroszország nem támad meg szomszédos országokat, és a NATO nem terjeszkedik tovább.
4. Oroszország és a NATO között az Egyesült Államok közvetítésével párbeszédet tartanak minden biztonsági kérdés rendezésére és a deeszkaláció feltételeinek megteremtésére, a globális biztonság biztosítása és a jövőbeni együttműködés, valamint a gazdasági fejlődés lehetőségeinek növelése érdekében.
5. Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap.
6. Az ukrán fegyveres erők létszáma 600 000 főben lesz korlátozva.
7. Ukrajna vállalja, hogy alkotmányában rögzíti: nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig vállalja, hogy alapszabályába foglalja: Ukrajnát a jövőben sem veszik fel.
8. A NATO vállalja, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában.
9. Európai vadászgépek lesznek állomásoztatva Lengyelországban.
10. Amerikai garancia:

• Az Egyesült Államok ellenszolgáltatást kap a garanciáért.
• Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszíti a garanciát.
• Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a határozott, összehangolt katonai válasz mellett visszaállítanak minden globális szankciót, a területek elismerését és a megállapodás minden más előnyét pedig visszavonják.
• Ha Ukrajna ok nélkül lő ki rakétát Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvénytelen lesz.

11. Ukrajna jogosult lesz az EU-tagságra, és átmeneti kedvezményes hozzáférést kap az európai piachoz, amíg ezt a kérdést vizsgálják.

12. Egy erőteljes globális intézkedéscsomag jön létre Ukrajna újjáépítésére, többek között:

• Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozása a gyorsan növekvő iparágakba, többek között a technológiába, az adatközpontokba és a mesterséges intelligenciába történő befektetés céljából.
• Az Egyesült Államok együttműködik Ukrajnával az ukrán gázinfrastruktúra, többek között a gázvezetékek és tároló létesítmények közös újjáépítésében, fejlesztésében, modernizálásában és üzemeltetésében.
• Közös erőfeszítések a háború sújtotta területek rehabilitációjára, a városok és lakóövezetek helyreállítására, újjáépítésére és modernizálására.
• Infrastruktúra-fejlesztés.
• Ásványkincsek és természeti erőforrások kitermelése.
• A Világbank külön finanszírozási csomagot dolgoz ki e törekvések felgyorsítására.

13. Oroszországot visszaintegrálják a globális gazdaságba:

• A szankciók feloldását szakaszosan, eseti alapon vitatják meg és fogadják el.
• Az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt Oroszországgal energia, természeti erőforrások, infrastruktúra, mesterséges intelligencia, adatközpontok, ritkaföldfém-kitermelés (az Északi-sarkvidéken), és más kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségek területén.
• Oroszország meghívást kap a G8-ba való visszatérésre.

14.A befagyasztott vagyon felhasználása a következőképpen alakul:

100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont az Egyesült Államok vezette ukrajnai újjáépítési és beruházási programba fektetnek. Az USA a vállalkozás hasznának 50 százalékát megkapja. Európa további 100 milliárd dollárt ad hozzá, hogy növelje Ukrajna újjáépítésére rendelkezésre álló befektetési összeget. A befagyasztott európai vagyont feloldják. A fennmaradó orosz befagyasztott vagyont külön amerikai–orosz befektetési alapba helyezik, amely meghatározott területeken közös projekteket hajt végre. Ez az alap a kapcsolatok erősítését és a közös érdekek növelését célozza, hogy erős ösztönzőt teremtsen a konfliktushoz való visszatérés elkerülésére.

15. Létrejön egy közös amerikai–orosz munkacsoport biztonsági kérdésekre, amely elősegíti és biztosítja a megállapodás minden rendelkezésének betartását.

16. Oroszország törvényben rögzíti Európával és Ukrajnával szembeni megnemtámadási politikáját.

17. Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását és ellenőrzését szolgáló szerződések, köztük a START I meghosszabbításáról.

18. Ukrajna vállalja, hogy a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó szerződésnek megfelelően atomfegyver nélküli állam marad.

19. A zaporizzsjai atomerőművet az IAEA (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) felügyelete alatt üzemelik be, és a megtermelt áramot Oroszország és Ukrajna egyenlő arányban – 50-50 százalékban – kapja.

20. Mindkét ország vállalja olyan oktatási programok végrehajtását az iskolákban és a társadalomban, amelyek a különböző kultúrák megértését és toleranciáját szolgálják, valamint a rasszizmus és az előítéletek felszámolását:

• Ukrajna elfogadja az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait.
• Mindkét ország vállalja, hogy megszünteti az összes diszkriminatív intézkedést, valamint garantálja az ukrán és orosz média és oktatás jogait.
• Minden náci ideológiát és tevékenységet el kell utasítani és tiltani kell.

21. Területek:

• A Krím, Luhanszk és Donyeck de facto Oroszországhoz tartozónak lesz elismerve, az Egyesült Államok által is.
  Herszon és Zaporizzsja a frontvonal mentén lesznek „befagyasztva”, ami de facto elismerést jelent a kontaktvonal mentén.
• Oroszország lemond az öt régión kívül ellenőrzése alatt álló, megállapodás szerinti egyéb területekről.
• Az ukrán erők kivonulnak a Donyecki terület azon részéről, amelyet jelenleg ellenőriznek, és ez a kivonulási zóna semleges, demilitarizált ütközőzónának minősül, amelyet nemzetközileg az Orosz Föderációhoz tartozó területként ismernek el. Orosz erők nem léphetnek be ebbe a demilitarizált zónába.

22. A jövőbeni területi rendezések elfogadását követően az Orosz Föderáció és Ukrajna vállalja, hogy ezeket az elrendezéseket nem változtatják meg erővel. A biztonsági garanciák nem alkalmazhatók e vállalás megszegése esetén.

23, Oroszország nem akadályozza meg Ukrajnát a Dnyeper kereskedelmi célú használatában, és megállapodások születnek a gabona szabad szállításáról a Fekete-tengeren keresztül.

24. Humanitárius bizottság jön létre a fennmaradó kérdések rendezésére:

• Minden megmaradt hadifogoly és holttest „mindenkit mindenkiért” alapon kerül kicserélésre.
  Minden civil foglyot és túszt visszaadnak, beleértve a gyermekeket is.
• Családegyesítési programot hajtanak végre.
• Intézkedéseket tesznek a konfliktus áldozatainak szenvedésének enyhítésére.

25. Ukrajna 100 napon belül választásokat tart.

26. A konfliktusban érintett minden fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalják, hogy a jövőben nem nyújtanak be követeléseket vagy panaszokat.

27. Ez a megállapodás jogilag kötelező. Végrehajtását a Béketanács felügyeli és garantálja, amelynek Donald J. Trump elnök lesz a vezetője. Megszegés esetén szankciókat vezetnek be.

28. Miután minden fél elfogadja ezt a memorandumot, a tűzszünet pedig azonnal életbe lép, miután mindkét fél visszavonul az egyezményben meghatározott pontokra, és megkezdik a megállapodás végrehajtását - közölte a hirado.hu.