Aláírta a behívható tartalékosok maximális korhatárának 65 évre emeléséről szóló törvénymódosítást Alexander Stubb finn elnök, jelentette be Antti Häkkänen finn védelmi miniszter – írja az Index.hu.
Alexander Stubb finn elnök aláírta azt a törvényt, amely 65 évre emeli a behívható tartalékosok korhatárát Finnországban. A módosítás – amely a közlegények esetében 15, a tisztek és altisztek esetében pedig 5 évvel hosszabbítja meg a tartalékos szolgálati időt – 2026. január 1-jén lép hatályba.
Egymillió tartalékos
A lépés szélesebb mozgásteret ad a finn hadseregnek és a finn határőrségnek, hogy vészhelyzetben kulcspozíciókba helyezzenek embereket, rangtól függetlenül, közölte Antti Hakkanen finn védelmi miniszter.
Az ötéves átmeneti időszakban 125 ezer fővel növekszik a tartalékosok létszáma. 2031-re a finn tartalékosok száma eléri az egymilliót. Ez a lépés, más védelmi intézkedéseinkkel együtt, azt üzeni, hogy Finnország komolyan veszi saját biztonságát – most és a jövőben egyaránt
– hangsúlyozta a tárcavezető.
Kétszer hosszabbra nyúlt a közös határ
Miután 2022 februárjában kirobbant az orosz–ukrán háború, Finnország jelezte, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz, mire Moszkva arra figyelmeztetett, hogy a szövetséghez való csatlakozás súlyos katonai és politikai következményekkel járhat.
Finnországot végül 2023 áprilisában vette fel a tagjai közé a NATO, ezzel a katonai szövetség és Oroszország közös határa egyik napról a másikra kétszer hosszabbra nyúlt. 2023 őszén aztán Finnország ideiglenesen lezárta mind a nyolc orosz határátkelőhelyét, azzal vádolva Moszkvát, hogy migránsokat és menedékkérőket irányított oda egy destabilizációs kampány részeként.
Európa vezetői egyre feszültebbek
Finnország mostani lépése is azt mutatja, hogy az öreg kontinensen véget értek a nyugodt napok, szinte minden napra jut valamilyen figyelmeztetés az európai vezetők részéről, hogy fel kell készülni az Oroszországgal vívandó háborúra.
A tagállamok már több lépést tettek a katonai felkészülésre, Franciaország, Németország, Belgium és Hollandia bevezeti az önkéntes katonai szolgálatot. A NATO európai tagállamai pedig megállapodtak abban, hogy 2035-re 3,5 százalékra növelik a védelmi kiadásaikat. Emellett arról is döntöttek korábban, hogy további 1,5 százalékot költenek az ezzel kapcsolatos infrastruktúra megerősítésére, amely segíthet az orosz hibrid támadások ellen.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
