A James Webb Űrteleszkóp megfigyelései alapján a kutatók új képet kaptak arról, mi várhat a Földre, amikor a Nap körülbelül ötmilliárd év múlva eléri élete végét.
Hirdetés
Új felfedezés világít rá arra, hogy a csontjainkban és fogazatunkban fluoridok formájában előforduló kémiai elem, a fluor hogyan keletkezik az Univerzumban
A Tejútrendszeren kívül fedeztek fel egy csillagtömegű fekete lyukat
A mesterséges intelligenciára alapuló képfelismerő módszer segítheti a tudósokat az exobolygók felfedezésében
A világ legnagyobb ismert vihara még annál is nagyobb, mint amit eddig gondoltak róla
Az Antarktisz felett október 24-én elhaladó objektum érkezéséről még a tudósok sem tudtak, ugyanis az a Nap irányából közelítette meg a Földet
Nemcsak a nemesfémek, hanem létezésünk jövője is egy régi szupernóva termonukleáris kohójában keletkezett
A furcsa rádióhullámokat még 2020-ban fogták, és akkor azt hitték, földönkívüli civilizációtól származnak
Februárban kezdődik az emberes holdmisszió főpróbája, az Artemis-1. Ha minden jól megy, 2024-ben ismét ember lép a Holdra
Jóval több aszteroidával ütközött 3,5-2,5 milliárd évvel ezelőtt a korai Föld, abban az időszakban a becsapódások száma tízszer több lehetett az eddig feltételezettnél
A kínai Csang'o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetminták elemzése egy új holdi bazalttípust tárt fel
Az utóbbi években, számos független analízis jelezte, hogy a bolygónk 2021-ben keresztül fog suhanni az üstökös által hagyott sűrű porfelhőkön
Mintha nukleáris bomba robbant volna a kontinens felett. De mi történhetett?
A nagyjából Jupiter méretű WASP-76b napsütötte oldalán akkora a forróság, hogy a vas elpárolog
A Bernardinelli–Bernstein-üstökösnek elnevezett objektum akár 96–160 kilométer széles is lehet
A 42 égitestről készített részletes felvétel nagy előrelépést jelent a Naprendszer kisbolygóinak tanulmányozásában
Az univerzum fiatal korából származó halott galaxisokat azonosítottak csillagászok a Hubble űrteleszkóp és az ALMA rádiótávcső-hálózat segítségével
A véges, de határtalan univerzum elmélete számos nehezen megválaszolható kérdést vet fel a kozmológiában
A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegű bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász
A Chilében lévő ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus időszakába
Hatalmas villanást rögzített egy brazil amatőr csillagász a Jupiternél. Mint kiderült, egy méretesebb kisbolygó égett el a gázóriás sűrű atmoszférájában
Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek
Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok, ami azt jelenti, hogy az élet megtalálása a Naprendszeren kívül lehetséges a következő két-három évben
Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre
Elkészült a sötét anyag legnagyobb és legrészletesebb térképe. Az eredmények meglepték a tudósokat
A fényévekre történő csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyűrűit vizsgálta.
Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzeteivel bővült a Tejútrendszerről készített legpontosabb térképünk, amelynek készítésében az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közreműködtek.
Egy amatőr csillagász megtalálhatta a több mint 40 évvel ezelőtt észlelt legendás „Hűha!" jel forrását.
Hirdetés
Friss hírek
Legolvasottabb
Hirdetés