A Vénusz felszíne alatt ma is intenzív geológiai folyamatok zajlódhatnak – erre utalnak a bolygó óriási hasadékvölgyeit vizsgáló legújabb számítógépes modellek. A kutatók szerint egyes törésrendszerek nemcsak geológiailag fiatalok, hanem jelenleg is tovább tágulhatnak.
Hatalmas törésrendszerek árulkodnak a pokoli felszín alatt zajló folyamatokról. A Vénusz egyes hasadékvölgyei ma is tágulhatnak, ami egy aktív és folyamatosan változó bolygó képét rajzolja ki.
Számítógépes szimulációk szerint a Vénusz óriási hasadékai fiatalabbak lehetnek, mint korábban feltételezték. Némelyikük évente akár tíz centiméterrel is szélesedhet - írja az origo.hu.
Belülről tépheti szét önmagát a Vénusz – hasadékok szabdalják a boygót
A Vénusz felszíne alatt ma is jelentős geológiai folyamatok zajlhatnak. A szakemberek nagy felbontású, háromdimenziós szimulációkkal vizsgálták a bolygó hatalmas hasadékvölgyeinek kialakulását – írja a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál cikkéből.
A korábbi feltételezések szerint a több ezer kilométer hosszú törésrendszerek százmillió évnél is idősebb képződmények. Az új modellek azonban azt mutatják, hogy egy részük geológiai értelemben fiatal lehet, és akár jelenleg is tovább szélesedhet.
A kutatók számításai alapján a hasadékok évente három-tíz centiméterrel tágulhatnak. A fiatal törések mellett széles, megemelkedett peremek alakulnak ki, amelyek a tektonikai mozgás megszűnése után fokozatosan ellaposodnak.
Hasonló felszíni képződmények láthatók a Magellan űrszonda 1990-es években készített felvételein is. Ez arra utal, hogy a Vénusz belseje jóval aktívabb, mint korábban gondolták.
Az eredmények segíthetnek kijelölni azokat a területeket, ahol ma is tektonikai vagy vulkáni aktivitás zajlik. Ezeket a régiókat az ESA EnVision küldetése is részletesen vizsgálhatja a 2030-as években.
Földi anyagok juthattak el a Vénusz felhőibe
Aszteroidabecsapódások során a Föld felszínéről az űrbe lökődő kőzetek és más anyagok akár a Vénuszig is eljuthattak. Ez felveti annak lehetőségét, hogy bolygónk tudtunkon kívül megváltoztatta a szomszédos égitest környezetét.
A pánspermia elmélete szerint az élet építőkövei, sőt akár mikroorganizmusok is vándorolhatnak az égitestek között. A kutatók ezért azt sem zárják ki, hogy a Vénusz felhőiben esetlegesen jelen lévő mikrobiális élet a Földről származhat.
Óceánok boríthatták az ősi Vénuszt
A NASA korábbi klímamodelljei szerint a Vénuszt történetének első kétmilliárd évében sekély óceánok boríthatták. A bolygó hőmérséklete ebben az időszakban akár az élet számára is elviselhető lehetett.
A Vénusz napjainkra szélsőségesen forró világgá vált. Szén-dioxidban gazdag légköre a földinél kilencvenszer sűrűbb, felszíni hőmérséklete pedig eléri a 462 Celsius-fokot.
Új kutatások cáfolják a lakható Vénusz elméletét
Más vizsgálatok szerint a Vénusz valójában sosem rendelkezett az élet kialakulásához szükséges feltételekkel. A bolygó belseje túl száraz lehetett ahhoz, hogy felszínén tartósan folyékony víz maradjon meg.
A légkör kémiai összetételének elemzése alapján a Vénusz feltehetően mindig forró és kietlen világ volt. Ez ellentmond azoknak a korábbi modelleknek, amelyek hosszú ideig fennálló óceánokat és mérsékelt éghajlatot feltételeztek.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
