Kárpátinfo hetilap


| 2021. 09. 12. – 12:22 | Kárpátalja |
Több gazda is feltette a kérdést, hogy nem lehetne-e a családi házakat fűteni a szalmával? Ugyanis a lakossági földgáz ára elvileg fixálva van a fűtési szezon végéig, de a helyzet nagyon bizonytalan. Ráadásul a tűzifa beszerzése is egyre nehezebb és drágább. Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

Lezajlott az aratás, a gazdák lassan már az ősziek vetéséhez készülődnek. S habár a terményárak az elmúlt két évben megemelkedtek, a termesztési költségek emelkedése miatt a jövedelmezőség határán van ez az ágazat is.

Sajnos, még a szalma értékesítéséből eredő kis „prémiumra” sem számíthatnak sok esetben a gazdák, mert az állatállomány folyamatos csökkenése okén nem igazán van kereslet rá. Ott van hát az aratás után a szalma a mezőn, amivel valamit kezdeni kellene, hisz így csak zavarja a későbbi talaj-előkészítést. A talajba történő visszajuttatáshoz vagy már az aratáskor fel kellett volna aprítani a szalmát kombájnra szerelt adapterrel, vagy utólag kell végrehajtani ezt a műveletet. A kombájnosok nem szívesen vállalják ezt, mivel a nagy hőségben amúgy is gyakran túlmelegedő motoroknak nem hiányzik még kb. 50 kW-nyi pluszterhelés. Az utólagos szecskázás pedig nem nagyon terjedt el vidékünkön, habár az Egán Ede pályázatoknak köszönhetően néhány gazda beszerezte az ehhez szükséges gépeket.

Több gazda is feltette a kérdést, hogy nem lehetne-e a családi házakat fűteni vele? Ugyanis a lakossági földgáz ára elvileg fixálva van a fűtési szezon végéig, de a helyzet nagyon bizonytalan. Ráadásul a tűzifa beszerzése is egyre nehezebb és drágább.

Ebben a cikkünkben megpróbáljuk megtárgyalni a szalmában rejlő lehetőségeket, de a felmerülő problémákat is.

Megéri-e?

Egy átlagos, 4-5 tagú család 100-120 m2-es családi házának fűtésére évente mintegy 3-4 ezer m3 földgáz megy el időjárástól és vérmérséklettől függően. A mi családi házunk esetében mintegy 3600 m3. Ennyi földgáznak a fűtőértéke mintegy 30.000 kWh, tehát ennyi hőenergia megy el átlagosan egy tipikus családi ház fűtésére. A szalma elméleti fűtőértéke a tűzifával vetekszik ugyan, de a rosszabb elérhető hatásfok miatt a tényleges fűtőértéke valamivel alacsonyabb, kb. 2,5 kWh kilogrammonként. Egy kis számítás után azt az eredmény kapjuk, hogy a fent leírt földgáz kiváltására mintegy 12 tonnányi szalmát kellene bekészleteznünk. A hektáronként betakarítható szalma mennyisége kb. 2-3 tonna. Elosztva a szükséges szalma mennyiségét a hektáronkénti hozammal, azt kapjuk, hogy átlagosan 5 hektárnyi terület szalmatermése kellene a családi házunk kifűtésére. Sok családi gazdaság esetében ez a terület talán még rendelkezésre is áll.

A következő kérdés a fent említett szalmamennyiség tárolása. A 12 tonna szalma 15 kg/bála átlagos súllyal számolva mintegy 800 bála szalmát jelent, aminek az össztérfogata 200 m3!  Ismerve a szűk telekméreteket, nem sok helyen van mód ennek a mennyiségnek a megfelelő a tárolására.

Ha a fenti problémákat meg tudjuk oldani, akkor jön a gazdaságossági kérdés, tehát hogy megéri-e áttérni a szalmával történő fűtésre. Nos, a 3600 m3 földgáz ára jelenleg mintegy 30000 hrivnya. A 800 bála szalma ára nagyon változó. Akinek meg van hozzá a saját gépparkja, annak 6-8 hrivnyából kijön egy-egy bála szalma, míg készen megvenni ennek legalább duplájába, tehát kb. 15 hrivnyába kerül. Tehát a 800 bála szalma ára úgy 12 000 hrivnya. Ehhez jön még a szalmabálák elégetésére alkalmas kazán költsége, ami 1000 dolláros árral és 5 év megtérüléssel számolva még évi 5000 hrivnya. Ez összesen 17000 hrivnya. Tehát a földgáz-fűtés kiváltása szalmával gazdaságilag megtérülő befektetés, mintegy 40-45%-os megtakarítást eredményez, ami egy átlagos családi ház esetében évi 13000 hrivnya.

Mielőtt legyintenénk a 13000 hrivnyás megtakarításra, jusson eszünkbe, hogy a szalma megvásárlásával a helyben lakó gazdatársainknak adunk munkát és megélhetést, nem pedig a gázkitermelő cégek milliárdos tulajdonosainak a vagyonát gyarapítjuk!

Műszaki megoldások

A szalma mint fűtőanyag nagyon nehezen hasznosítható. Ennek több oka is van. Az egyik nehézséggel, a viszonylag kis sűrűségből eredő nagy térfogatigénnyel már a készletezés problémájánál foglalkoztunk.

Azonban a kis fajlagos sűrűségnek a következménye az is, hogy a szalmatüzelésű kazánunknak viszonylag nagy térfogatú tüzelő befogadására kell alkalmasnak lennie. Ennek a következménye a viszonylag nagy konstrukciós méretekből eredő magas vételár.

A másik műszaki probléma a folyamatos, szabályozható, magas hatásfokú égés biztosítása. A kárpátaljai viszonyok között legegyszerűbben talán az előtét-tüzeléses megoldás alkalmazható. Ezt a hagyományos vegyes tüzelésű kazánhoz lehet csatlakoztatni, s a rostélyon keresztül befújt primer-, valamint a lángcsatornába bejuttatott szekunder levegő szabályozásával viszonylag magas hatásfokú égést tudunk elérni, miközben a tároló részbe viszonylag nagy mennyiségű szalmát be tudunk helyezni.

A páncélszekrényre hasonlító klasszikus nagy tűzterű szalmabála kazánokat nyugaton általában a farmok hőenergia igényének biztosítására használják. A tűzteret a nagyméretű szögletes-, vagy körbálák méretére szabják. A minél tökéletesebb égési folyamatot itt is levegő befújással oldják meg.  

A harmadik, legkorszerűbb típus kétségtelenül a szalmaaprítékot égető berendezés, hisz itt érhető el a legmagasabb hatásfok. Azonban a magas ára miatt gyakorlatilag csak a hőerőművekben használják.  

Gál István,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány


Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 36. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!