A visszérbetegség a magyar lakosság 20 százalékát érinti, leggyakorabban a 30-40 éves nők körében jelentkezik, de fiatalabb korban is egyre gyakoribb.

A betegség lényege, hogy a vénák fala meggyengül, így nem tudnak megfelelő mennyiségű vért szállítani. A szövetek között méreganyagok maradhatnak, amelyek gyulladásos folyamatokat indítanak el - írja a Házipatika.com.

Miért fáj a visszér?

A visszérbetegség okoztafájdalomegyik oka a láb szöveteinek feszülése. A lábszár izomzatát ugyanis kötőszövetből álló tok veszi körül, és ha az erekből folyadék kerül a szövetekbe, a tok nem tud tágulni, ezért fájdalmat érzünk. Mivel az érfal belső rétege is károsodik, gyulladásos anyagok szabadulnak fel, a gyulladás pedig szintén fájdalmat okoz.

A fájdalom helye és jellege

A visszérbetegség kezdetben egyáltalán nem jár fájdalommal vagy csak nagyon enyhe fájdalmat érez a páciens. Először a láb megdagad, a bőr elszíneződik, kis lilás-kékes dudorok jelennek meg. (Ezt sokan csak kozmetikai problémának érzékelik.)

Amikor megjelenik a fájdalom, először csak sajgó érzés jelentkezik, nehéznek érezzük a lábunkat. Később megduzzad a lábszár, égő, lüktető, görcsös érzés alakul ki, főleg éjszaka görcsölhet be a lábszár. A fájdalom hosszabb ideig tartó álldogálás és ülés után rosszabbodik, a fájdalom mellett viszketés is felléphet.

z elhanyagolt visszérbetegségnek 15-20 év szükséges, hogy megjelenjen egy valóban súlyos szövődmény, a lábszárfekély. Szerencsére a visszérbetegség felismerése a külső jelek megléte miatt kifejezetten egyszerű, így a betegség ritkán jár ilyen komoly szövődményekkel.

Okok és hajlamosító tényezők

A visszérbetegség kockázata a kor előrehaladtával nő. Az öregedés során ugyanis egyre jobban elhasználódnak a vérerek szelepei, amelyek segítenek szabályozni a vér áramlását. Nőknél valószínűleg a hormonális változások miatt magasabb a visszérbetegség előfordulása: a terhesség, a PMS és a menopauza mind-mind hajlamosító tényezőnek számítanak.

A visszeresség kialakulásában az örökölt tényezők is fontos szerepet töltenek be, de a túlsúlyosak és az ülő- és állómunkát végzők is a veszélyeztetett kategóriába sorolhatóak.

Hirdetés
Címlapról ajánljuk

Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.

Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.

Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.

Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.

A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.

Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.

A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.

A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.

Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.