Kalifornia államban hétfőn átlag 6,4 dollárért kínáltak egy gallon benzint a töltőállomásokon, de hamarosan más államokban is elérheti a benzin ára a 6 dollárt, miközben már a 4 dolláros ár is kicsapta a biztosítékot pár hónappal ezelőtt. Joe Biden amerikai elnök különadót vetne ki a palaolaj-termelő vállalatokra, törekvéséhez a törvényhozásban is találhat szövetségeseket – írta a Világgazdaságra hivatkozva a Hirado.
Korábban az elemzők arra számítottak, hogy 100 dolláros olajárnál az amerikai palaolaj-termelők tömegesen piacra lépnek.
Ám ezt még Biden elnök kifejezett felszólítására sem tették meg. Sőt, még a 120 dolláros olajár sem adott elég ösztönzést. Ellenben ezen az árszinten az amerikai elnök lépett szintet, mondván, az olajvállalatok szándékosan késleltetik a fúrásokat, s a pénzt beruházások helyett részvény-visszavásárlásokra költik. Amit Biden hét végi kijelentése szerint meg kellene adóztatni.
Nincs egyedül ötletével az amerikai elnök.
A kongresszusban harmincfős törvényhozói csoport sürgeti, hogy vegyék napirendre az olajtársaságokat és energiacégeket sújtó különadó tárgyalását, aminek a múlt heti, negyvenéves rekordot felállító inflációs adatok adhatnak újabb lendületet.
Hamarosan 6 dollárba kerülhet egy gallon benzin az Egyesült Államokban, s már a 4 dolláros ár is kicsapta a biztosítékot pár hónappal ezelőtt.
Hol van már a palaforradalom, amikor 2006 és 2019 között az ötven legnagyobb amerikai olajtermelő az árbevételénél 170 milliárd dollárral többet költött tőkekiadásokra, részben hitelből fedezve a különbséget, részben a saját tőkét beáldozva. Most csupán a cash flow (pénzáramlás) egyharmada a capex (tőkebefektetés). Miközben az amerikai olajtermelés felfutott, a befektetők egyre inkább elkerülték a hozammentes ágazatot. Az S&P 500-ban, a részvényesi érdeklődés mérőszámában a olajcégek súlyozását 2020-ban 3 százalékra nyomták le, míg 2008-ban még 16 százalék volt.
A hangulatváltásban nagy szerepet játszik a globális zöldülés, emiatt rendkívül nehéz volt az elmúlt években olajhitelhez jutni.
Időközben az is kiderült, hogy a régi prognózisokkal ellentétben alig néhány esztendő alatt kimerülnének az elsődleges lelőhelyek, ha a pandémia előtti, évi mintegy 30 százalékos ütemben nőne a kitermelés a nyugat-texasi és új-mexikói Perm-medencében.
A gazdaságok zöldülése miatt a befektetők eleve elpártoltak az olajtársaságoktól, amelyeknél manapság a maradék befektetők megtartása a legfőbb részvényesi probléma.
Ezért hiába jelentettek évtizedes rekordnyereséget az elmúlt évről a nagy palaolaj-társaságok, az extra profitból nem szívesen fektetnek kutatásba.
Ehelyett részvény-visszavásárlási programokkal és bőséges osztalékfizetéssel próbálják megtartani a befektetőiket.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
