Kínában a Zhongnan-hegység lábánál arany levelek takarják a Gu Guanyin Templom udvarát. A csillogó levelek forrása egy hatalmas páfrányfenyő, itt gyökerezhet már 1.000 éve. Túlélt dinasztiákat, forradalmakat, túlélte a betont is. Nem egy természetvédelmi törvény, vagy egy kerítés mentette meg, hanem a hit. Egy a Current Biology magazinban publikált tanulmány szerint - és a buddhisták és taoisták szerint is - Kína szerte több tízezer ősi fát őriznek a templomok, melyek mentő bárkaként működnek egy az ember által átalakított tájban.
A kutatók 6.545 vallásos helyszínen 46.966 fát dokumentáltak, melyek több, mint 100 évesek, köztük sok olyat, melyek már sehol másutt nem nőnek. A projekt mértéke megdöbbentő. A csapat nemzeti faleltárakból és helyi erdészeti vizsgálatokból származó adatokat gyűjtött. Olyan fákra fókuszáltak, melyek 100 évnél idősebbek és a természetes erdőkön kívül élnek – falvakban, városokban, és gazdaságokban. A majdnem 6.000 vizsgált ősi fa 61 olyan fajhoz tartozik, melyek hivatalosan a veszélyeztetett fajok listáján van Kínában. Meglepő módon ezen fajok közül 8 csak a templomokban található - írja az origo.hu.
Közülük a gyertyán nemzetséghez tartozó Carpinus putoensis kritikusan veszélyeztetett, melynek egyetlen ismert élő példánya - egy 200 éves fa – a Zheijang Provinciában lévő Huiji Templomnál áll.
Ezt hívják a természetvédelmi biológusok „élő halott” fajnak.
Egy olyan országban, ahol a több évszázados mezőgazdasági és városi terjeszkedés miatt kivágták az erdőket és feldarabolták az élőhelyeket, a templomok váratlan szentélyekké váltak. A kutatók azt találtak, hogy az idős fák több, mint 7.000-szer sűrűbbek a templomi földben, mint kint. A templomokban átlagos koruk 261 év, míg kint csak 200 éve.
Néhány fa még régebbi.
A legöregebb dokumentált egyedet valószínűleg a Keleti Han Dinasztia idején ültették, akkortájt, amikor Kína első állam által támogatott buddhista templomát, a Baima Templomot építették, Kr. u. 68-ban.
A korlátozott terület és a gyakran mesterséges környezet ellenére a templomok forrópontokként és hosszú távú menedékként szolgálnak.
A buddhizmus szent fái
A hit más módokon is formálja Kína botanikai tájképét. Bizonyos fafajok - például a páfrányfenyő, a kőtiszafa (Podocarpus macrophyllus) és a keleti tuja (Platycladus orientalis) - mély szimbolikus értelmet hordoznak a buddhizmusban. A szerzetesek és a hívők szándékosan termesztik őket, beágyazva őket a templomi életbe és rituálékba. A kutatók nyomon követték, hogy ezek a „buddhista fajok” hogyan terjedtek el Kína szerte nem természetes szétszóródással, hanem kulturális terjesztéssel.
Bár ilyen fajok az összes feljegyzett fajnak csak 12.5%-át alkotják, a buddhista templomokban lévő összes öreg fa 65%-át teszik ki. És gyakran őshonos területeiktől távol nőnek. A páfrányfenyő egykor Kína déli hegyeiben lévő néhány jégkori menedéken gyökerezett, kapaszkodott meg.
Ma azonban a páfrányfenyők az ország nagy részén virágkorukat élik, ami jórészt a buddhizmusnak köszönhető, mely tiszteli a páfrányfenyőket. Vannak olyan templomi páfrányfenyők, melyek több, mint 1.000 évesek.
A buddhista templomok sok kulturálisan fontos növény egyedet természetes eloszlásukon túl is megőriztek. Ezt jelenséget, amikor a fajok az emberi hitrendszer által terjednek és nem a mag szétszórásával, vagy a beporzók által, az ökológusok úgy hívják „kulturális terület bővítés”. Ezek a fák ökológiailag létfontosságúak. Szenet raktároznak, élőhelyet biztosítanak, és magforrásokként szolgálnak. Sőt, összekötik az embereket a tájjal.
Az öreg fák gyakran alapkövek, stabilizálják a talajokat, körforgásban tartják a tápanyagokat, és számtalan állatnak és álélősködőnek (epifiton) a gazdái. Bütykös törzseik és hatalmas lombkoronáik tükrözik, hogy több évszázada túlélnek, és támogatják az élet hálózatait, amire a fiatalabb fák nem képesek.
Ezek a természeti emlékek mégis sérülékenyek. A klímaváltozás, az invazív kártevők, és a rendkívüli időjárási események még a legfélreesőbb erdőcskéket is veszélyeztetik. Bár a templomi környezet megvédi a fákat a közvetlen emberi zavarástól, sérülékenyek a klímával kapcsolatos stresszekre.
Ez nem egy unikális kínai jelenség. Hasonló menedékek vannak India szent erdőcskéiben, Japán szentély erdőiben, és Nyugat-Afrikában is vannak az ősi fák számára fenntartott területek, de a kínai kitűnik a mértékével és a fák szisztematikus tanulmányozásával
Pekingben a Tanzhe Templomban 178 ősi fa nő, teszik ezt több száz éve. Az egyik, egy keleti tuja, több, mint 1.200 éves. Kissé ferdén áll, mállik, de még szépen fejlődik.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Ebben a hónapban a TeSó blogon sorra vesszük és kicsit boncolgatjuk Jézus boldogmondásait (Mt 5, 3-12).
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
