A rakétakilövések számának növelése károsítja az ózonréteget

A nemzetközi űripar felfelé ível, egy új kutatás azonban azt mutatja, hogy a rakétakilövések számának gyors növekedése károsítaná az ózonréteget. Évente sok száz rakétát lőnek ki globálisan a kereskedelmi vállalatok és a nemzetállami űrprogramok. Ezek körülbelül 20 helyszínen történnek, majdnem mindegyik az északi féltekén. Jelenleg a legtermékenyebb ebben az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Új-Zéland és Oroszország. A kutatók megállapították, azt a kritikus pontot, amikor a még több rakéta kilövés kezd problémát okozni. Az eredmények azt mutatják, hogy amint a ráta eléri az évente 2.000 kilövést – ez körülbelül a tavalyinak a 10-szerese –, a ózonréteg gyógyulása lelassul. A kutatók szerint odafigyeléssel elkerüljük ezt a jövőt. Az ipar növekedésének gazdasági előnyei megvalósíthatók, de ehhez közös erőfeszítésre van szükség.

A rakétakilövések vékonyítják az ózonréteget

Az ózonréteg védi a földi életet a Nap káros ultraviola sugaraitól. A globális együttműködési egyezményeknek (Montreali Jegyzőkönyv) köszönhetően az ózonréteg lassan gyógyul a múlt század folyamán kibocsátott klórozott-fluorozott szénhidrogének és más káros vegyszerek által okozott károsodásból. Ismert, hogy a rakéták által kibocsátott gázok és részecskék károsítják az ózonréteget, amikor keresztülhatolnak a légkörön. Eddig nem okoztak jelentős ózonvékonyodást, mert viszonylag kevés kilövés történik évente. A kilövések azonban szilárdan növekednek. 2019-ben 102 kilövés történt. A kilövések száma 2024-re 258-ra növekedett világszerte és várhatóan még több lesz 2025-ben. A rakéta ipar lenyűgöző szintű jövőbeni növekedést vetít előre világszerte sok telephelyen. Az USA-ból indított kilövéseket illetően, a 2023-ban kilőtt rakéták száma várhatóan háromszorosára növekszik 2028-ban. Ennek a növekedésnek az egyik hajtóereje az, hogy több tízezer egységnyi műhold-konstellációt állítsanak alacsony Föld körüli pályájára. Ehhez sok kilövésre van szükség, a kilövések sok országban zajlanak, melyeket számos vállalat irányít. Amint a helyükön vannak, ezek a konstellációk folyamatos kilövéseket igényelnek, hogy aktív műholdakkal lássák el őket - írja az origo.hu.

Hogy megtudják, hány jövőbeni kilövés van hatással az ózonrétegre, a Canterbury-i Egyetem kutatói először létrehozták a jelenleg használatban lévő rakéták által kibocsátott ózonkárosító vegyszerek adatbázisát. Aztán ezt az adatbázist betáplálták a Föld légkörének és éghajlatának egy modelljébe és szimulálták a légköri kompozíciót: megvizsgálták, hogy mi történik, ha növelik a rakétakilövések számát. Számos forgatókönyvet megvizsgáltak és azt találták, hogy ha évente világszerte 2.000 kilövést hajtanak végre, akkor az ózonréteg 3%-kal elvékonyodik.

A rakéták által kibocsátott vegyszerek légköri szállítása miatt a legnagyobb ózonveszteség az Antarktisz felett történik, még ha a legtöbb kilövés az északi féltekén történik is. Szerencsére, az ózonveszteség kicsi. Nem várható katasztrófális károsodás az emberekre, vagy az ökoszisztémákra nézve. A veszteség azonban jelentős, mivel globális erőfeszítések zajlanak az ózonréteg gyógyulása érdekében. Az ózon globális bősége még mindig körülbelül 2%-kal alacsonyabb, mint a klórozott-fluorozott szénvegyületek által okozott veszteség kezdete előtt volt. 

Fontos a rakéták üzemanyagának megválasztása

Bátorító, hogy nem találtak jelentős ózonveszteséget egy mérsékeltebb forgatókönyv esetén, melyben a kilövések száma évente körülbelül 900. Ez azonban azokra a rakétatípusokra vonatkozik, amiket jelenleg használnak az egész világon. A kutatók a jelenlegi rakétákra fókuszálnak, mivel bizonytalan, hogy a jelenleg fejlesztés alatt álló új és masszív rakéták mikor kerülnek használatba. Hanem ezek a nagyobb rakták gyakran sokkal több üzemanyagot igényelnek, mely minden egyes kilövés esetén több kibocsátással jár. A rakéta üzemanyagának megválasztása nagy különbséget jelent légköri szempontból. A kutatók azt találták, hogy a legnagyobb hatása az ózonrétegre a olyan üzemanyagok vannak, melyek klórgáz tartalmú vegyületeket, vagy kormot bocsátanak ki.

Ahhoz, hogy az ózonréteg jelenlegi gyógyulását elősegítsük, kulcsfontosságú, hogy a kilövések számának növelésével ezen az üzemanyagok használatát csökkentsük. A visszatérő űrjármű és a műhold törmelék szintén károsodást okoz. A globális tudományos közösség azonban még nem teljesen ismeri a visszatérés kémiáját.

Kapcsolódó hírek:

• Párnával alszik? Akár életveszélyes is lehet

• Nincs több titok: kiderült, mit rejt a Hold legfélelmetesebb helye

• Ezzel a trükkel még egészségesebbé teheti a gyümölcsöket

• Daganatpusztító csodafegyvert találtak a tudósok

• Aggasztó méreteket ölt ennek a létfontosságú anyagnak a hiánya

Ez a munka reálisan bemutatja, hogy mi az a legalacsonyabb szintű károsodás, ami történni fog. De fontos emlékezni arra, hogy ezek a hatások nincsenek kőbe vésve. Teljes mértékben lehetséges egy olyan kilövő ipar létrehozása, ahol elkerüljük a káros hatásokat, de ehhez az új rakétáknál csökkenteni kell a klórgáz tartalmú üzemanyagokat és minimalizálni kell a korom kibocsátást és monitorozni kell a kibocsátásokat. Ehhez az iparnak, szabályozóknak erőfeszítéseket kell tenniük és együtt kell működniük a tudósokkal. És ezt már most el kell kezdeni, nem miután a baj már megtörtént. 

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!