A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem régészei mozaikokat fedeztek fel Galileai-tenger partján, a korai iszlám kalifa, Khirbat Al-Minya palotájához közeli településen. Az Omajjád által emelt épület Kelet-Galileában, a Tiberias-tó északi végétől csaknem 200 méterrel nyugatra helyezkedik el.
Khirbat al-Minya helyi közigazgatási központként Galileai-tenger partján.a Jund al-Urdunn („Jordán járás") alrégiójában, valamint kapcsolattartó pontként is funkcionált az umar és a helyi arab törzsek számára. Karavánszerájként is használhatták a Galileai-tenger mentén vagy a tó partjától a tengerpartig északkeletre utazó kereskedők számára - írja az origo.hu.
A csapat geomágneses felszíni felméréseket és egy sor próbagödör ásását végezte el, amelyek segítségével felfedezték, hogy a kalifa a 8. század elején adott megbízást a palotájának építésére, benne egy mecsettel és egy tizenöt méter magas átjárótoronnyal.A régészek különböző időszakokból származó, bazaltból készült kőépítményeket, víztartályt, vakolt falakat és díszes mozaikpadlót is találtak itt.
A mozaikok az 5-6. századból származnak, és az egyiptomi Nílus völgyében honos növény- és állatvilág úgynevezett nílusi jeleneteit ábrázolják.
Hasonló példákat találhatunk a közeli templomokban. Az ugyanebből az időszakból származó kerámialeletekkel együtt ezek arra utalnak, hogy egy település úgymond megelőzte a kalifa palotájának építését. Ennek eredeti lakói a szakemberek szerint keresztények vagy zsidók lehettek, akikhez később egy kis iszlám közösség is csatlakozott, akiknek a kalifa a 8. század elején oldalbejáratot épített, hogy bejuthassanak a palotájába.
A feltárt kerámiákból kiderült, hogy a helyszín az Omajjád, majd az Abbászida kalifátusok fennhatósága alatt maradt a 7. és a 11. század között. Ebben az időszakban új építési projektek indultak, amelyek során a mozaikok egy részét eltávolították a régi falak egy részét pedig lebontották. A közelben a mainzi csapat egy kőből épített kemencét is felfedezett, amit valószínűleg cukornád feldolgozására használtak.
Legfrissebb ásatásaink azt mutatják, hogy Walid kalifa a Galileai-tenger partján építtette palotáját, egy már régóta lakott, gondosan felépített területen – mondta Dr. Hans-Peter Kuhnen professzor, a Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A későbbiekben itt szerzett jelentős pénzeket a cukornád termesztésével, ami sajnos maradandó károkat okozott az ökoszisztémában.
Hozzátette: a kutatásuk során ismét napvilágra került a kalifa palotájával szomszédos település, amit a Szentföld emberi betelepülésének történetében a megfelelő kontextusba helyeztek. Ahogy arra a tudósok rámutattak, az évszázadok során váltakozó innovációs és hanyatlási periódusokat élt át, de nem volt valódi fennakadás a létezésében.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
Ha Oroszország agressziót indítana a Suwalki-folyosó körzetében, elveszíthetné Kalinyingrádi területét.
Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
A tavaly április 21-én elhunyt Ferenc pápa emlékére a Santa Maria Maggiore pápai bazilikában mutattak be misét.
Ebben a hónapban a TeSó blogon sorra vesszük és kicsit boncolgatjuk Jézus boldogmondásait (Mt 5, 3-12).
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
