Az Universitat Autònoma de Barcelona régészei a Varsói Egyetem lengyel Mediterrán Régészeti Központjával együttműködve Sikait római kori lelőhelyét tárták fel Egyiptom keleti sivatagában. A területet az ókorban „Mons Smaragdus" néven ismerték, mivel ez volt az egyetlen hely a Római Birodalomban, ahol smaragdot találtak.
Egy most publikált tanulmány azt sugallja, hogy a bányák a blemmik vagy más néven blemmük, a Núbiában és Egyiptom déli és délkeleti részén a Keleti sivatagban élő ókori nomád, félnomád népcsoportok irányítása alatt működtek már a Krisztus utáni 4. században - írja az Origo.
Ezek az emberek arra összpontosítottak az ókorban, hogy kibányásszák és forgalmazzák a smaragdokat, de dokumentálták a bányák tipológiáját, valamint a kitermelési módszereket,
illetve a drágakövek szerepét a temetési szertartásokon, és a lakosság és a munkások társadalmi szervezetében.
A bányák valószínűleg az időszámításunk szerint a 4. és 6. század közötti késő római korszakban működtek, de a kutatásokból kiderül, hogy az épületek egy részét a környéken élő blemmi törzsek lakták, sőt építették a 4. század végén.
A Sikait főtemplomában végzett munka most lehetővé tette a régészek számára, hogy dokumentáljanak két tökéletesen megőrzött rituális szentélyt.
amelyek közül az egyik az utolsó fogadalmi felajánlásokat rejtette, amelyeket a 4. és 5. század között kerültek oda és máig sértetlenek. A kutatók emellett feltárták a Tripartite Building néven ismert épületegyüttest is, amelyet valószínűleg lakóhelynek és a bányákból kitermelt smaragd raktárjának is használtak.
A felfedezés megerősíti a vallás és a helyi rituálék jelentőségét a késői időszakban, és ez arra utal, hogy a bányák kiaknázása ebben az időben a blemmik kezébe kerülhetett, még a Római Birodalom bukása előtt – mondta Joan Oller Guzmán, az UAB Ókor- és Középkorkutatási Tanszékének oktatója a HeritageDaily online tudományos portálnak.
A régészek most először tudtak részletes topográfiai vizsgálatot végezni két elsődleges bányászati területen, amelyek közül az egyik több száz galériaszerű struktúrából áll, és mélysége meghaladja a negyven métert. A felmérés azt is lehetővé tette, hogy meghatározzák a bányákon belüli munka felépítését:
a nagyszabású bányászat csak akkor kezdődött, amikor a legtermékenyebb részeket azonosították.
A területen kistelepüléseket, nekropoliszokat, rámpákat, utakat, munkaterületeket és őrtornyokat is építettek.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
