A kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről tanácskoztak magyar tannyelvű iskoláink vezetői a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának szervezésében. A Tanítók Házában létrejött fórumon gyakorlati konferencia-workshop keretében a résztvevők megvizsgálták, hogy miként alakul a magyar oktatás helyzete az európai integrációs program és a kompetencia alapú értékelés kontextusában.
Megnyitó beszédében Gabóda Béla, a Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának vezetője beszámolt az általuk szervezett nagyobb lélegzetű eseményekről, a 2022 óta rendszeresen megtartott s egyre szélesebb népszerűségnek örvendő Beregszászi Módszertani Napok szemináriumi sorozatról, s beszélt a további tervekről. Mint hangsúlyozta, tevékenységük egyre inkább gyakorlatorientált. Nyitottak az oktatási intézmények felé, gyakorlati szemináriumaik jelentős részét már ezeken a helyeken tartják, ahol a jó és élő példákat a résztvevőknek helyben mutatják be az erre felkért pedagógusok. Gabóda Béla annak a reményének adott hangot, hogy Ukrajna és Magyarország kormánya között létrejött új megállapodásoknak köszönhetően a jövőben még inkább megélénkül a pedagógus-továbbképző működése, és mind több anyanyelvi képzést tarthatnak.
Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem és a KMPSZ elnöke, a megyei tanács képviselője átfogó előadásában arra emlékeztetett, hogy 2027-ben véget ér az a tízéves átállási korszak, amelyet az illetékesek az ukrán oktatási rendszerben kívántak megvalósítani. Ennek megfelelően ismét a tizenkét éves oktatási rendszerre térünk át, melyben négy elemi, öt általános és három felső osztály elvégzése után kapnak érettségit a diákok. A nagy kérdés számunkra az, hogy miként valósul meg a rendszer utolsó láncszeme, a líceumi képzés. Egy ilyen intézmény indításához és működtetéséhez az előzetes irányelvek szerint minimum 60 tanulóra van szükség. Ha tartjuk magukat ehhez az elváráshoz, akkor bizony a kárpátaljai magyar oktatás igencsak nehéz helyzetbe kerül, mert legfeljebb hét kistérségben adottak ehhez a feltételek. Ám ne feledjük, hogy Ukrajnában a tanintézmények önkormányzati fenntartásúak, tehát valamennyi helyben lakó állampolgár – képviselőin keresztül – maga dönthet az iskolák sorsáról. Ehhez tehát az kell, hogy a helyi önkormányzat még kisebb tanulói létszám esetén is megszavazza a meglevő oktatási intézmény megtartását, s ha kell, pótlólagos költségekkel járul hozzá azok működtetéséhez. Sorsunk tehát a mi kezünkben van.
Orosz Ildikó beszámolt arról, hogy az utóbbi évtizedekben megyénkben központilag miként építették le a magyar nyelvű szakképzést, s hogy jelenleg milyen erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy fiataljaink piacképes szakmákhoz jussanak. Végezetül ő is annak a reményének adott hangot, hogy az ukrán-magyar legfelsőbb szintű tárgyalások nyomán a kárpátaljai magyarság anyanyelvi, politikai, kisebbségi jogai rendeződnek.
Molnár D. Erzsébet történész, a beregszászi egyetem oktatója, a Lehoczky Tivadar Intézet vezetője beszámolt arról a kutatásról, amely a Magyar Tudományos Akadémia anyagi és erkölcsi támogatásával valósult meg, s amely azokra a kompetenciaképességek vizsgálatára fókuszált, amelyek jelentősen elősegítik a végzősök munkába való elhelyezkedését és ottani feladataik maradéktalan ellátását. Harmincöt magyar tannyelvű intézmény közel 1100 diákja töltötte ki a kérdőíveket, így a kutatás reprezentatívnak tekinthető. Amit a mostani kutatások és a diákok további sorsának alakulása kapcsán elmondható, hogy az alapos matematikai ismeretek és a szövegértés nagyban befolyásolja fiataljainknak a munkaerőpiacon való boldogulását. Mindezen képességeket a széleskörű természettudományi ismeretek is erősítik.
Híres-László Kornélia szociológus, a Rákóczi Egyetem oktatója, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy lehetnek bármennyire különbözőek azok a tanulási módszerek és ismeretszerzési formák, amelyeket a mai szülők és gyerekeik előnyben részesítenek. Az ismeretek átadásában továbbra is jelentős szerepet játszanak az édesapák és édesanyák. Tehát ezen a téren mindenképpen meg kell találni a közös nevezőt, mert az komoly hozzáadott érték, és az átadott tudás ugyancsak hasznára válik a felnövekvő nemzedéknek.
Pallai Katalin docens, a Rákóczi Egyetem Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszék oktatója az Ukrajnában és más szomszédos országokban megejtett kompetenciakutatások kapcsán megjegyezte, hogy tanulóink ilyen jellegű képességei nem maradnak el a közép-európai átlagtól.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
