Digitálisan csomagolták ki a pompás, érintetlen fáraómúmiát

Háromezer év óta most először csomagolták ki I. Amenhotep fáraó múmiáját – és most is csak digitálisan, CT-vel.

Nemcsak mumifikálásának eredeti körülményeiről, de a halála után több száz évvel történt újratemetéséről is sokat megtudtunk - írja az Origo.

Ez az egyetlen megbolygatás nélküli fáraómúmia

A 19-20. században talált egyiptomi királyi múmiák között már egy sem akad, amit ne bontottak volna még ki tanulmányozás céljából. Helyesebben pontosan egyetlen ilyen van még: az egyiptológusok sosem vették a bátorságot ahhoz, hogy I. Amenhotep fáraó múmiáját felnyissák.

Nem valamiféle titokzatos átoktól tartanak, hanem a testet ókori mesterei olyan tökéletesen csomagolták és díszítették fel virágfüzérekkel, az arcot és nyakat pedig lélegzetelállítóan életszerű, színes kövekkel berakott maszkkal borították, hogy ehhez a lelethez senki nem mert eddig hozzányúlni.

Egyiptomi kutatók először láttak neki I. Amenhotep földi maradványainak feltárásához, de most sem fizikailag, csak virtuálisan: háromdimenziós CT képalkotás segítségével mintegy digitálisan kicsomagolták a királyi múmiát, hogy tanulmányozhassák a tartalmát.

Egyenként, virtuálisan hántották le a rétegeket a király bebalzsamozott testéről

Évezredek teltek el tehát úgy, hogy Amenhotep múmiáját senki sem bolygatta. Utoljára a Kr.e. 11. században, eredeti bebalzsamozása és temetése után több mint négy évszázaddal „csomagolták újra" a testet. A hieroglif leírások beszámolnak arról, ahogy a későbbi 21. dinasztia idején a papok helyreállították és újratemették a korábbi dinasztiák királyi múmiáit, hogy helyrehozzák a sírrablók által okozott károkat.

„Egyedülálló lehetőséget adott a kezünkbe az a helyzet, hogy I. Amenhotep múmiáját a modern időkben sosem csomagolták ki: nem csak eredeti bebalzsamozásának és temetésének körülményeit tanulmányozhattuk rajta, de azt is, miként kezelték és temették újra Ámon főpapjai évszázadokkal a halála után – fogalmazott Sahar Saleem, a Kairói Egyetem orvosi fakultásának radiológia professzora, aki az Egyiptomi Múmia Projekt radiológus szakértője és a közlemény vezető szerzője.

– Azzal, hogy digitálisan kibontottuk a múmiát és egyenként lehántottuk róla a rétegeket – az arcmaszkot, a gyolcskötözést, eljutva végül magához a múmiához –, mindeddig példátlan részletességgel tudtuk vizsgálni ezt a rendkívül jó állapotban megőrzött fáraótetemet."

Aranykornak tartották a fiatalon meghalt fáraó uralmát

„A feltárás eredményei azt mutatják, hogy I. Amenhotep megközelítőleg 35 éves lehetett halálakor. Nagyjából 169 cm magas volt, körülmetélt, jó állapotú fogakkal. A gyolcskötésen belül 30 amulettet és egy egyedülálló, arany gyöngyökkel ékesített arany díszövet viselt – mondta el Saleem. – I. Amenhotep fizikumát tekintve az apjára hasonlított, keskeny állal, kicsi és keskeny orral, göndör hajjal és enyhén előreálló felső fogsorral."

„A testen sem sérüléseket, sem betegség okozta torzulás nyomait nem találtuk, amely halálát magyarázná, bár a tetem számos post mortem csonkítást szenvedett feltehetőleg az első temetését követő sírrablások nyomán – folytatta a kutató. – Zsigereit az agy és a szív kivételével már első bebalzsamozói eltávolították." I. Amenhotep múmiáját – akinek a neve egyébként annyit jelent, hogy „Ámon elégedett" – több másik újratemetett királyi múmia mellett 1881-ben fedezték fel a dél-egyiptomi Deir el Bahari régészeti lelőhelyén.

A 18. egyiptomi dinasztia második uralkodójaként apját, I. Jahmeszt követte a trónon, aki kiűzte a megszálló hükszoszokat és újraegyesítette Egyiptomot.

Hozzávetőleg Kr.e. 1525 és 1504 közöttre tehető uralma egyfajta aranykorként vonult be a birodalom történetébe: Egyiptom biztonságban és prosperitásban élt, a fáraó vallási épületek egész garmadáját rendelte meg és sikeres katonai expedíciókat indított Líbiába és Észak-Szudánba. Halála után őt és anyját, Jahmesz-Nofertarit istenként tisztelték.

Saját hipotézisüket cáfolták meg a kutatók

Sahar Saleem és a cikk egyiptológus társszerzője, Zahi Hawass korábban azt feltételezték, hogy a Kr.e. 11. századi helyreállító-újratemető papok elsődleges célja a temetési kellékek későbbi fáraókhoz történő újrahasznosítása volt, ám a jelen munkában saját megelőző hipotézisüket cáfolják.

„Bizonyítottuk, hogy legalábbis I. Amenhotep esetében a 21. dinasztia papjai szerető gondoskodással javítgatták a sírrablók okozta sérüléseket, visszaállították a múmia egykori pompáját, és maradéktalanul megőrizték a lenyűgöző ékszereket és amuletteket" – erősítette meg Saleem. Az Egyiptomi Ókori Minisztériumi Projekt 2005-ös indulása óta Hawass és Saleem több mint 40 újbirodalmi királyi múmiát tanulmányozott.

Ezek közül 22, köztük I. Amenhotepével, 2021 áprilisában egy új kairói múzeum gyűjteményébe került át. I. Amenhotep múmiájának arcmaszkját választották a 2021. március 3-án Kairóban rendezett látványos Királyi Arany Múmia Felvonulás ikonjának. „Munkánkkal megmutattuk, hogy a CT képalkotás eredményesen használható a múmiákon végzett antropológiai és régészeti feltárás során, és ez más civilizációk, például a perui ősi kultúrák emlékeire is vonatkozik" – zárják tanulmányukat a szerzők.