Február 18-án száll le a NASA Perseverance marsjárója a vörös bolygóra. Újabb lépést tehet az emberiség az űr felfedezésében, a mostani küldetésen már egyértelmű cél a földönkívüli életre utaló nyomok megtalálása.
Február 18-án éri el a vörös bolygót a NASA Mars 2020 nevű űrszondája.
Ez szállítja a Perseverance marsjárót, ami magyar idő szerint 22 óra körül landolhat majd - írja a Hirado.
Ha sikerrel jár a művelet, akkor új fejezet kezdődhet a vörös bolygó felfedezésében. A legújabb marsjáróról és a küldetésről beszélgetett Neil deGrasse Tyson Jim Green-nel, a NASA vezető tudósával a StarTalk rádió műsorában.
Februárban igazán nagy a forgalom a Mars körül, a NASA eszköze előtt kicsivel az Egyesült Arab Emírségek és a kínaiak űrszondája is most érte a vörös bolygót.
Az első kérdés ami felmerülhet az emberekben, hogy miért kell még újabb marsjárókat küldeni a bolygóra, hiszen 2004-ben a Spirit és az Opportunity, 2012-ben a Curiosity rover már sikereresen teljesítette küldetését. Erre egyszerű a válasz, az eddigi marsjárók és egyéb források is rendkívül sok információt szolgáltattak a Marsról az elmúlt években, amelyek új, a helyszínen megvizsgálandó kérdéseket vetettek fel. Newton szavaival élve, nem csak a földi tudósok, de a marsjárók is egymás vállán állnak.
Tehát a korábbi tapasztalatokra építve tudnak előrelépni a kutatók.
Jelenlegi tudásunk szerint 4 milliárd évvel ezelőtt hatalmas mennyiségű víz volt a Marson, és ezért akár élhető környezet is kialakulhatott. A Mars rendkívül változatos, ezt tudjuk már a korábbi küldetések tapasztalatai alapján is. A mostani új lépésben olyan területet célzott meg a NASA, ahol a feltételezések szerint kialakulhatott az ősi élet.
Ezért választották ki a Jezero nevű, 250 méter mély krátert a landolásra, ahol korábban egy folyó deltatorkolata lehetett.
Bár még mindig a legveszélyesebb résznek számít, a landolás hatalmasat fejlődött a korábbi küldetések során. Régebben még légzsákokkal tompították a marsjárók érkezését, inkább zuhanás volt ez korábban, mint landolás. A Spirit és az Oppurtinity kevesebb mint 200 kilót nyomott, a Perseverance viszont már egy tonnás.
Ez a nagy tömeg is szükségessé tette, hogy a Curiosity-t és a mostani marsjárót, már ahhoz hasonlóan tegyék le a Mars felszínére, mint ahogyan a Földön a helikopterek szállítják maguk alatt rögzítve egy kötéllel a rakományukat.
A Perseverance leszálló platformja a rover felett 20 méterrel lebegve fogja letenni a marsjárót.
A mostani küldetés egyik fontos része is az, hogy megalapozza a jövőbeli küldetéseket. Ennek része a Perseverance által szállított helikopter. Ez lehet az első eszköz az emberiség történetében, ami egy idegen bolygón repülni fog. A helikoptert arra fogják használni, hogy a Mars légkörén belül tudjanak nagy területekről felvételeket készíteni.
Kis, kocka formájú teste, és rendkívül nagy rotorjai vannak a repülő eszköznek, hiszen a mérnököknek tervezésekor figyelembe kellett venni a Mars ritka légkörét. Ha beválik a technológia, akkor a következő küldetéseken még nagyobb szerepet játszhatnak majd az ilyen repülő eszközök.
A marsi küldetésekben új eszköznek számítanak a környezet hangjait felvevő mikrofonok is. Ezek teljesen új dimenziót adnak hozzá az eddigi érzékelőkhöz, először lesz lehetőségünk belehallgatni a marsi táj hangjaiba. Sőt, az egyik mikrofont már a landolás közben bekapcsolják, tehát a landolás hangjait is hallhatjuk. Az eszközök által felvett hangok a marsjáró mozgásában is fontos szerepet játszanak majd, amikor nehéz talajon fog mozogni a Perseverance.
Az elemzés után a kerék alá kerülő kövek reccsenései segíteni fogják az eszköz koordinálását.
Külön érdekesség, hogy a mikrofonok által felvett hangok nem éppen a Földön megszokottak lesznek, mivel a ritka marsi légkör hatással van a hangok terjedésére. Valószínűleg nagy élmény lesz először hallani földi füleinkkel egy másik bolygó hangjait.
A Perseverance egyéb érzékelői is bámulatosak. Fő kamerája olyan képeket szolgáltat majd, mintha egy ember nézne körül a Marson. A rover különböző pontjain további nagy felbontású kamerák lesznek. Ezekkel nem csak a tájat, hanem az egyes kőzetmintákat is meg tudják vizsgálni, ami segít a kiválasztásukban. Sőt olyan eszköz is van a marsjárón, amivel el tudják porlasztani a kőzeteket, és meg tudják állapítani az összetételüket, ez a PIXL spektrométer.
Ezek a megvizsgált összetevők pedig már átvezetnek az egyik legizgalmasabb kérdésre a küldetéssel kapcsolatban: van-e arra esély, hogy megtalálják az első bizonyítékokat a földönkívüli élet létezésére?
z ilyen idegen életnyomok után kutatva érdekes lehet az, hogy hogyan tudjuk megtalálni ezeket, ha azok tényleg nagyon különböznek a földitől. Ebben a kérdésben a tudósok szerint az a legfontosabb, hogy nem csak a földihez hasonló életet kell keresni.
A most kinyert mintákat előkészítik arra, hogy későbbi küldetések során vissza is juttathassák őket a Földre, további, igazán átfogó vizsgálatokra. Ezeket a későbbi küldetéseket már tervezik is.
„A küldetés fő célja, hogy a kőzetek megvizsgálásával bizonyítékot találjunk arra, hogy a Mars korábban élhető volt. Reméljük, hogy akár az élet nyomait is megtaláljuk” – Jim Green, a NASA vezető tudósa igazán bizakodó.
Az biztos, hogy minden, a Perseverance-ről kapott friss információ megtekintése egyfajta időutazást jelent majd. A Mars nagyjából nyolc fénypercre van tőlünk, tehát nyolc perc alatt érnek a Földre a marsjáró által küldött jelek. Ezért amikor február 18-án elkezdjük figyelni a küldetés legveszélyesebb részét, a hét perces leszállást, akkor az valójában már éppen véget is ért. A NASA „élőben” közvetíti majd a landolást, tehát együtt izgulhatunk majd az amerikai kutatókkal, hogy sikerrel jár-e az emberiség következő nagy lépése a világűr felfedezésében.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
