Kétszeresére nő a demencia kockázata azoknál, akik herpeszvírussal fertőződtek meg – erre jutott egy svéd kutatás, amely több mint ezer embert vizsgált meg.
Ma Svédországban a felnőttek nagyjából 80 százaléka hordozza a herpesz vírusával, a HSV-1-el (Herpes simplex vírus-1) kapcsolatos ellenanyagokat. Ez azt jelenti, hogy immunrendszerük valamikor a múltban ki volt téve a kórokozónak - írja az origo.hu.
Míg sok herpeszesnél soha nem jelentkeznek tünetek, másoknál időről időre gyulladásos fellángolások és hólyagok jelennek meg a száj és az ajkak körül. Függetlenül attól, hogy az élethosszig tartó fertőzés külsőleg hogyan mutatkozik, a Svédországból származó új eredmények arra utalnak, hogy a HSV-1-nek lehetnek más alattomos hatásai, amelyek belülről pusztítják a szervezetet.
Erika Vestin epidemiológus, a svédországi Uppsalai Egyetem munkatársa szerint a mostani felfedezés korábbi tanulmányok hipotéziseit erősíti meg, amelyek kapcsolatot feltételeztek a herpeszvírussal való fertőződés és az Alzheimer-kór kialakulásának megnövekedett esélye között.
Az Alzheimer-kór és a vírusok kapcsolata – elszabadult immunválasz lehet a bűnös?
Habár intenzíven kutatják, a demenciát és annak kiváltó okait a mai napig számos rejtély övezi. Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demenciatípus, amelyet gyakran az agyban felhalmozódó kóros fehérjecsomók jellemeznek. Az idegtudósok és a gyógyszerkutatók egy jelentős része évek óta arra összpontosít, hogy megállítsák ezeknek a csomóknak a felhalmozódását az agyban. Reményeik szerint ezzel akadályozni lehetne a kognitív hanyatlást, és mérsékelhetővé válhatnának a tünetek.
Más szakértők azonban úgy vélik, ez egy tévút, és az agyi fehérjecsomóknak konkrét biológiai funkciójuk van, például szerepet játszanak a központi idegrendszer immunválaszában, javítják az idegrendszerben keletkező károkat, vagy akadályozzák a kórokozók pusztító tevékenységét.
Ezen elgondolás szerint tehát az Alzheimer-kór bizonyos fajtái idegen kórokozókra adott kontrollálatlan immunválasz következményei lehetnek.
Az elképzelés, hogy fertőzések válthatják ki az Alzheimer-kór egyes változatait, először 1907-ben merült fel, de a hipotézist a tudományos közösség évtizedekig figyelmen kívül hagyta és "nagy elutasítással" kezelte. Ez a kutatási irány csak a közelmúltban kezdett elfogadottá válni.
Megtalálták a herpeszvírus DNS-ét az Alzheimeresek agyában
Az 1990-es években először találtak szokatlan mennyiségű HSV-1 örökítőanyagot elhunyt Alzheimer-kóros betegek agyában. Később, 2008-ban ismét Alzheimerben elhunyt betegek agyát vizsgálták, és kiderült, hogy a HSV-1 DNS-e az agyi fehérjeplakkok 90 százalékában jelen volt. Mi több, a vírus DNS-ének túlnyomó része (72 százaléka) csak a plakkok belsejében volt felfedezhető.
Az eredmények arra utaltak, hogy a herpeszvírusra adott immunválasz szorosan összefügg a kognitív hanyatlással.
Emellett idén egy mintegy 500 000 orvosi adatot vizsgáló tanulmány megállapította, hogy egyes súlyos vírusfertőzések, például az agyvelőgyulladás és a tüdőgyulladás növelhetik a neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kockázatát.
Közel félmillió ember egészségügyi adatát nézték át, megrázó felfedezést tettek
Az eddigi legátfogóbb tanulmány vizsgálta a herpeszvírus és az Alzheimer összefüggéseit
A fentiekből tehát látható, hogy több jel is utal a herpeszvírus és a demencia kapcsolatára, a bizonyítékok azonban továbbra is vitatottak, és viszonylag kevés van belőlük. Éppen ezért a svédországi Uppsalai Egyetem és az Umeå Egyetem kutatói több mint ezer beteg állapotát követték nyomon hosszabb ideig.
Az általuk 15 éven át követett 1002 felnőtt résztvevő 82 százalékánál azonosították a herpeszvírus antitestjeit.
E betegeknél kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia a vizsgálat során, mint azoknál, akik nem hordoztak HSV-1 antitesteket.
Érdekesség, hogy az összefüggés az életkortól és az Alzheimerre hajlamosító genetikai tényező, az APOE-4 egyik génváltozatának meglététől függetlenül fennállt.
A kutatók most azt tervezik kideríteni, hogy a herpeszkezelés segíthet-e megelőzni vagy késleltetni a demencia kialakulását. Az egyik ezzel kapcsolatos, jelenleg is folyamatban lévő II. fázisú klinikai vizsgálat 2024 decemberében fejeződik be.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
