A várható peronoszpóra-járvány ürügyén - Permetezzünk hatékonyan!

Az idei uborkatermesztési szezonban eddig amolyan „kegyelmi időszakot” éltünk át a peronoszpórával kapcsolatban. A hosszan tartó száraz és meleg időjárás, amikor sokszor még az éjszakai harmat is elmaradt, nem igazán kedvezett ennek a rettegett uborka-betegség terjedésének. Azonban az ősz beköszöntével megváltoznak a körülmények. Ha nem is fordul csapadékosra az időjárás, az egyre hosszabb éjszakák egyre hűvösebb hajnalokat, ezzel együtt egyre hosszabb harmatos időszakokat eredményez majd, ami már a különböző gombás betegségek melegágya lehet. Ebben a cikkünkben újra átvesszük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek betartása elengedhetetlen a hatékony növényvédelem szempontjából.

Körkörös védelmet!

Mielőtt a konkrét vegyszerekre rátérnénk, tisztáznunk kell néhány alapszabályt. Ezek közül az egyik a tökéletes befedettség elérése. Különösen fontos ez a kontakt, valamint  a helyileg (lokálisan) felszívódó szerek esetében. Ezek a vegyszerek csak úgy tudják maximálisan kifejteni a hatásukat, ha a permetlével a levelek színét és fonákát is tökéletesen lefedtük. Ha nem teljes a lefedettség, akkor a védtelenül maradt részeken nyugodtan befertőződhet a növényünk. Úgy, ahogy egy szakaszosan, nagy hézagokkal körbekerített területet sem véd meg a kerítés. Az uborkánál ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a permetszert nagy nyomású, tökéletesen porlasztó permetezőgéppel juttatjuk ki. Eközben lehetőleg a szórófejet alulról fölfelé irányítsuk, így tudjuk csak lepermetezni (pontosabban „fölpermetezni”) a levél fonáki oldalát is.

A permetezésnél a cseppméreteket csökkenteni tudjuk a különböző tapadós szerek hozzáadásával. Ezek az adalékanyagok csökkentik a víz felületi feszültségét, ezáltal lényegesen lecsökken az átlagos cseppméret is a leveleken. A sok apró vízcseppel tökéletesebb lefedettséget tudunk biztosítani, mint néhány naggyal.

Helyes koncentrációt!

Sajnos, nagyon sok gazdának mai napig a permetszerek mértékegysége a decispohár, valamint az evőkanál. A jelenlegi vegyszerárak mellett ez nagy luxus. Nem is beszélve arról, hogyha a permetlébe nem teszünk elegendő vegyszert, akkor hatástalan lesz, ha többet teszünk, akkor pedig perzselhet. A két mennyiség között gyakran nagyon kicsi az eltérés. Az a néhány hrivnya, amibe egy kis műanyag vegyszermérleg kerül, nagyon hamar megtérül. Ajánlom mindenkinek, ha még nincs sürgősen szerezze be!

Ha már van mivel mérni, elkezdhetünk a grammokról beszélni, azaz mennyi permetszert kell tenni 10 liter vízbe. Sajnos a cégek nagy része vagy helytelenül tünteti fel ezt a mennyiséget, vagy fel sem tünteti. Ezért ezt magunknak kell kiszámolni. Például ha egy szerből az ajánlott hektárdózis 2,5 kg, s ezt 400-600 liter vízzel kell kijuttatni, akkor könnyen kiszámítható, hogy átlagosan minden 5 liter vízhez 2,5 dkg permetszert kell tenni. Ez azt jelenti, hogy 10 literhez 5 dkg-ot. Nagyon gyakran a kézi permetezéshez a vegyszerek csomagolásán többnyire a szükséges koncentrációnak éppen a fele van feltüntetve. Tehát feltétlenül érdemes átszámolni.

Elegendő permetlevet!

A levélzet megfelelő lefedettségéhez, bármennyire is takarékos a gépünk, egy minimális lémennyiségre feltétlenül szükség van. Ennek meghatározására nem a fóliasátor alapterülete a meghatározó, hanem a lombfal területe. Tapasztalatom szerint egy 2 méter magas, 100 méter hosszú uborkasor lombozatának a lepermetezésére kb. 10 liter permetlé szükséges.

Ez a lémennyiség nemcsak az egyenletes lefedettséghez szükséges, de a felszívódó (szisztematikus) hatóanyagok dózisa is erre a lémennyiségre van kiszámolva. Tehát minél nagyobb a lombozat, annál több permetlé kijuttatására van szükség, mivel a szisztematikus szereknek a lombozat tömegével kell, hogy arányban legyenek. Éppen úgy, mint a malacoknak is a testsúlyuknak megfelelően adjuk az antibiotikumot. De míg a malacok esetében ezt természetesnek vesszük, az uborka esetében erről elfeledkezünk.

Csodaszerek pedig nincsenek!

Megpróbáltunk az Interneten utánanézni, hogy mely szerek hatásosak a peronoszpórával szemben. Eléggé meglepő információkhoz jutottunk. Például az egyik amerikai felmérésben több „csodaszernek” kikiáltott vegyszernél is nagyobb volt a fertőzöttség, mint a teljesen kezeletlen állományban. (No, erre varrjon valaki gombot!) Ebben a kísérletben a vidékünkön is ismert szerek közül a Tanosz + Dithane, Curzate + Bravo, valamint a Previcur + Bravo szerkombinációk váltak be a legjobban. Itt azonban nagy szerepet játszott az is, hogy az időjárás nagyon hűvös volt, amikor a cymaxanil hatóanyag jól működik. A saját tapasztalatom szerint azoknál a gazdáknál okozott kevesebb gondot a peronoszpóra, akik rendszeresen és alaposan végezték a permetezést. A felhasznált szerek nevének meglepően kicsi volt a jelentősége.

Mégis van csodaszer?

 Hollandiában, ahol nagyon szigorúan ellenőrzik a vegyszer-maradványokat, igyekeznek minimálisra csökkenteni a permetezések számát. Ott azon az elven vannak, hogy a megfelelő klímaszabályozással kell megelőzni a fertőzést. Ehhez azt használják ki, hogy a peronoszpóra befertőzéséhez legalább 4 órányi nedves lombfelület szükséges. Ha a vegetációs fűtéssel és szellőztetéssel folyamatosan szárazon tartják a lombozatot, akkor ez nem tud megtörténni. Ennek eléréséhez meglepően kicsi hőenergia szükséges, hisz csak 3-4 0C ráfűtés szükséges. Így gyakorlatilag a gombás megbetegedések nagy részét megelőzik, ami óriási vegyszerköltség-megtakarítást eredményez. A magasabb termésátlag, amit a magasabb éjszakai hőmérséklet eredményez, pedig többszörösen fedezi a fűtési költséget. E módszer alkalmazására már vidékünkön is vannak próbálkozások, nagyon ígéretes eredményekkel.

Gál István falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány