Az már most, a szüret kezdete előtt két hónappal is látszik, hogy az átlagosnál kevesebb várható a borszőlőkkel beültetett táblákról. Mindez elsősorban a hosszan tartó aszályos időszakkal magyarázható. A negatív hatás kivédésére pedig igencsak korlátozottak a lehetőségeink.
- Próbáljuk menteni a menthetőt. Ám amikor július végén, a fürtzáródás intenzív időszakában sok tőkén még a borsó nagyságot sem érik el a szemek, a gazda esőért könyörögve kétségbeesetten tekint az ég felé…
- A több éve tartó száraz időjárás negatív hatása most már hatványozottan jelentkezik – vallja Varga István benei szőlész-borász, a Pro Agricultura Carpatika falugazdásza. – A talaj vízszintje a legtöbb községben 5-6 méteres mélységbe húzódott, és onnan már nagyon nehezen tudja felvenni az éltető nedvességet kedvenc növényünk. Különösen azokon a parcellákon vált kritikussá a helyzet, ahol évek óta nincs talajforgatás, talajlazítás: a gyomokat évközben a tulajdonos egyszerűen lekaszálja.
- Öntözésre pedig a legtöbb helyen nincs mód. Meglehet, ha a fürtök egy részét ledobáljuk, akkor tudunk változtatni a tőkék kondícióján.
- Mielőtt erre a felvetésre válaszolnék, azt ajánlom, lépjünk kettőt hátra. A tőkék terhelését kora tavasszal, a metszéskor szabályozzuk. Ha a vesszők hossza, sűrűsége alapján úgy ítéljük meg, hogy megfelelő állapotban van a szőlőnk, akkor hosszabbra metszünk, ha pedig a helyzet mást kíván, akkor rövidebbre hagyjuk a hajtásokat, és emellett erősen korlátozzuk azok számát. Majd virágzás előtt is átvizsgáljuk a tőkéket, és a feleslegesnek ítélt fürtkezdeményeket, illetve a föld közeli hajtásokat ledobáljuk. Mindezt megismételjük a virágzást követően is, csak akkor már odafigyelünk arra is, hogy a fürtökön a szemek mennyire kötődtek be. Nyilvánvaló, hogy igyekszünk a maximálisan berakódott fürtöket meghagyni. Ezután, ha a helyzet úgy kívánja, még a hajtatásválogatás során is megszabadítjuk néhány fürttől a szőlőbokrokat.
- De most kritikus helyzet állt elő!
- Ezzel egyetértek. Ez megint új hozzáállást követel. Tessék tehát újból átnézni a lombozatot, s a feleslegesnek ítélt fürtöket pedig vágjuk le. Aki ezt, úgymond, sajnálja, az a borszőlők esetében a fürt aljának egyharmadát csípje le metszőollóval. A csemegeszőlő esetében pedig szóba jöhet a fürt vállának a megkurtítása is. A legfőbb cél mindenképpen az, hogy a tőke az erősen vízhiányos időszakban is be tudja érlelni a hajtásokon található fürtöket.
- Néhány gazdától azt hallottam, hogy estére vállukra veszik a permetezőgépet, és a sorok között járva ködszerűen lefújják az ültetvényt.
- Valószínű, hogy ez a segítség is több a semminél. De ha már ilyen plusz munkára vállalkozunk, akkor célszerű, ha a permetlébe megfelelő mennyiségű tápanyagot keverünk. Ezúton ajánlom a sorstársaim figyelmébe a kálium és a magnézium tartalmú műtrágyákat: az első a cukorképződést segíti elő, a másik pedig a betegségekkel szembeni ellenállóságot növeli. Emellett külön kiemelném a kalciumot, amelyik a fentiekkel ellentétben csak külön szórható ki és a hajtások erősítésében a levél-, valamint a bogyók héjának vastagsága növelésében játszik fontos szerepet. Ne feledjük, mindkettő a betegségekkel szembeni ellenállóságot növeli.
- Növényvédelem aszály idején…
- Nagyjából két-háromszori permetezéssel eddig meg tudtuk védeni az állományt. Azért azt ne feledjük, hogy a lisztharmat és a szürkerothadás bármikor tud kellemetlen meglepetést okozni, ezért jó, ha, úgymond, szárazon tartjuk a puskaport. Tehát a kamrában legyen odakészítve az a vegyszer, amelyik e két betegség ellen hatásos. Ilyen például a Luna, Beneluc, Cabrio Top elnevezésű készítmény, amelyet, ha esőre fordulna az időjárás, bátran szórjunk ki.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke