Azonosítottak egy agyterületet, amely kiemelt szerepet játszik a szervezet vérnyomásának szabályozásában. A magas vérnyomás egy eddig ismeretlen mechanizmusának feltárása magyarázatot adhat arra, miért bizonyul hatástalannak a jelenlegi kezelés számos betegnél. A kísérleti eredmények egyúttal egy új, invazív beavatkozás nélküli terápiás stratégia lehetőségét is felvázolják.
A brazil és új-zélandi tudósok együttműködéséből született kutatás egy alapvető biológiai folyamatot tárt fel. Az adatok szerint az agy laterális parafaciális (pFL) területe közvetlen hatással van a vérerek állapotára. Amennyiben ez a régió kórosan aktívvá válik, az erek tartós összehúzódását idézi elő, ami döntő tényező lehet abban, hogy a magas vérnyomás kialakuljon és rögzüljön a szervezetben – írja a Science Alert.
A magas vérnyomás és a légzés meglepő kapcsolata
A pFL régió elsődleges feladata a légzés ritmusának szabályozása, különösen az olyan erőteljes kilégzések során, mint a köhögés, a nevetés vagy az intenzív testmozgás. A patkányokon végzett vizsgálatok során azonban a szakemberek egy eddig ismeretlen funkciót is azonosítottak:
ez a terület képes az erek falának szűkítésére is.
Amikor a kutatók mesterségesen stimulálták ezeket az idegsejteket, az állatok vérnyomása megemelkedett, igazolva, hogy a hipertónia bizonyos esetei mögött ez a szabályozó központ áll. A kísérlet legígéretesebb eredménye az volt, hogy a régió célzott deaktiválásával a vérnyomásértékek azonnal visszatértek a normális szintre.
A magas vérnyomás rejtett okai és a hatástalan gyógyszerek
Ez a népbetegség a világ lakosságának közel egyharmadát érinti, ám a becslések szerint a páciensek 40 százalékánál a hagyományos vérnyomáscsökkentő szerek nem hozzák a várt eredményt. A frissen feltárt agyi idegpálya létezése végre tudományos magyarázatot adhat erre a jelenségre. A jelenleg elérhető gyógyszeres terápiák ugyanis eddig nem ezt a specifikus útvonalat vették célba.
Miért veszélyeztetett az alvási apnoe betegségben szenvedő?
A tanulmány egy régóta fennálló orvosi összefüggést is megvilágított. Köztudott, hogy az alvási apnoe – az éjszakai légzéskimaradással járó állapot – jelentősen növeli a súlyos keringési panaszok kockázatát. A pFL idegsejtjei ugyanis éppen olyankor aktiválódnak, amikor a vérben megemelkedik a szén-dioxid szintje vagy lecsökken az oxigénmennyiség, ami pontosan megegyezik az alvás közbeni légzészavarok élettani hatásaival.
Új remény a gyógyításban
A tudósok már egy forradalmi kezelési módszer gyakorlati megvalósításán dolgoznak. A cél a pFL terület túlműködésének gátlása, méghozzá úgy, hogy elkerüljék a kockázatos, közvetlen agyi beavatkozásokat. Ehelyett a nyakban található carotis testeket – apró érzékelő sejteket – választották célpontul, amelyek képesek kívülről befolyásolni az agyi központ működését.
A kutatócsoport egy már ismert gyógyszer újrahasznosításával tompítaná ezen érzékelők jelzéseit, így biztonságosabb módon csökkenthetnék a vérnyomást.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
