Rák, szívbetegség és vörös hús: ezt mutatják valójában a kutatási eredmények
Rák, szívbetegség és vörös hús: ezt mutatják valójában a kutatási eredmények

A vörös hús mindennapi fogyasztásának egészségügyi hatásairól nem adnak egységes képet a kutatások. Miközben több vizsgálat összefüggést talált a húsfogyasztás, valamint egyes daganatos, szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség között, más elemzések szerint a feldolgozatlan vörös húsra vonatkozó bizonyítékok gyengék. A feldolgozott húskészítmények esetében ugyanakkor következetesebbek az eredmények.

Az Origo beszámolója szerint a marha-, sertés- és bárányhús sok ember étrendjének rendszeres része. Ezek a húsok értékes fehérjeforrások, emellett vasat, cinket és B12-vitamint is tartalmaznak, egészségügyi hatásaikról azonban eltérő következtetésekre jutottak a kutatások.

Egy 2022-es elemzés, amely több évtized vizsgálatait összegezte, gyengének minősítette a feldolgozatlan vörös hús és több betegség közötti kapcsolat bizonyítékait.

Ez nem jelenti azt, hogy a kockázatok nem léteznek. A bizonytalanság egyik oka, hogy az egyes kutatások eredményei jelentősen eltérnek, és a legtöbb vizsgálatban nehéz teljes bizonyossággal elkülöníteni a húsfogyasztást az étrend más elemeinek hatásától.

Hirdetés

Nem mindegy, milyen hús kerül a tányérra

A vörös húsok közé tartozik a marha-, sertés-, borjú-, bárány-, kecske- és lóhús is.

A feldolgozott húskészítmények azonban külön csoportot alkotnak. Ide sorolható többek között a sonka, a bacon, a szalámi, a virsli és egyes kolbászfélék, amelyeket sózással, füstöléssel, pácolással vagy más eljárással tartósítanak.

A kutatások egyik visszatérő eredménye, hogy a feldolgozott húsoknál erősebb és következetesebb egészségügyi összefüggéseket figyelnek meg, mint a feldolgozatlan vörös húsok esetében.

A World Cancer Research Fund értékelése szerint a feldolgozott hús fogyasztása bizonyítottan összefügg a vastag- és végbélrák kialakulásával, míg a vörös húsnál valószínűsíthető az összefüggés.

Egy 2021-es, korábbi kutatásokat összesítő elemzésben a legtöbb vörös húst fogyasztók körében 10 százalékkal magasabb volt a vastagbélrák előfordulása azokhoz képest, akik a legkevesebbet fogyasztották. Feldolgozott húsok esetében 18 százalékos különbséget mértek.

Ezek a megfigyeléses vizsgálatok azonban nem bizonyítják, hogy önmagában a húsfogyasztás okozta a betegséget. A kutatók az emberek étkezési szokásait és későbbi egészségi állapotát vetették össze.

A szív- és érrendszeri betegségeket vizsgáló 2023-as metaanalízis a feldolgozott és a feldolgozatlan húsok fogyasztását egyaránt magasabb kockázattal hozta összefüggésbe.

Hirdetés

Az elemzés szerint napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 26 százalékkal magasabb szív- és érrendszeri kockázattal társult, míg napi 100 gramm feldolgozatlan vörös hús esetében 11 százalékos összefüggést mértek.

Egy másik, 2022-es kutatás 37 hosszú távú vizsgálat adatait elemezte. Ebben a feldolgozatlan vörös hús fogyasztását a vastagbélrák, az emlőrák, az iszkémiás szívbetegség és a 2-es típusú cukorbetegség magasabb kockázatával is kapcsolatba hozták, a szerzők azonban gyengének minősítették az ezekre vonatkozó bizonyítékokat.

Az ajánlások sem teljesen egységesek

A World Cancer Research Fund azt javasolja, hogy aki fogyaszt vörös húst, lehetőleg legfeljebb heti három adagot egyen. Ez összesen körülbelül 350-500 gramm főtt vagy sült húsnak felel meg. A feldolgozott húskészítmények mennyiségét pedig érdemes minimálisra csökkenteni.

Más szakértői testület ugyanakkor eltérő következtetésre jutott. A NutriRECS 2019-es ajánlása szerint a felnőttek folytathatják megszokott vöröshús-fogyasztásukat, mert a lehetséges egészségügyi ártalmakra vonatkozó bizonyítékokat alacsony bizonyosságúnak ítélték.

A különbség tehát nem feltétlenül abból fakad, hogy a szakértők teljesen eltérő kutatási eredményekből indulnak ki, hanem abból is, hogyan értékelik a bizonytalan és viszonylag kis mértékű kockázatokat.

A vizsgálatok értelmezését tovább nehezíti, hogy a résztvevők gyakran kérdőívek segítségével számolnak be arról, milyen gyakran és mennyit fogyasztanak bizonyos élelmiszerekből. Az emlékezet pontatlansága és az étkezési szokások időközbeni megváltozása egyaránt befolyásolhatja az eredményeket.

Az sem mindegy, hogy valaki mivel helyettesíti a vörös húst. Más következménye lehet annak, ha hüvelyeseket vagy zöldségeket választ helyette, mint annak, ha finomított szénhidrátokra cseréli.

A jelenlegi eredmények alapján ezért nem indokolt minden vörös húst azonos módon kezelni. A feldolgozott húskészítményekkel kapcsolatos egészségügyi aggályok egyértelműbbek, míg a friss, feldolgozatlan vörös hús hosszú távú hatásainak pontos mértéke továbbra is bizonytalan.

A Kárpátinfo.net júniusban részletesen foglalkozott azzal, hogy a zsíros vörös húsok és a feldolgozott húskészítmények milyen összefüggésben állhatnak a szív- és érrendszeri kockázatokkal. A bemutatott szakértői álláspont szerint nem feltétlenül a hús teljes elhagyása a cél, hanem a mértékletesség, a megfelelő húsfajták kiválasztása és a növényi élelmiszerek arányának növelése.

A vörös hús és a daganatos betegségek kapcsolata korántsem egyszerű. Egy korábbi elemzés kapcsán a Kárpátinfo.net arról írt, hogy egy vitatott tanulmány új megvilágításba helyezte az állati fehérje és a daganatos betegségek kapcsolatát. Az eredmények azonban nem indokolják a korlátlan húsfogyasztást, ráadásul a vizsgálat nem különítette el a friss és feldolgozott húsokat.

Hirdetés

A feldolgozott húskészítményekkel kapcsolatban egy onkológus is óvatosságot javasolt. A Kárpátinfo.net által ismertetett álláspont szerint a feldolgozott húsok fogyasztásának csökkentése mérsékelheti egyes daganatok kockázatát. Feldolgozott húsnak számítanak többek között a füstöléssel, pácolással vagy sózással kezelt húskészítmények.

A vastagbélrák és a vörös hús közötti kapcsolat lehetséges biológiai hátterét is vizsgálják. Egy korábbi kutatásban a szakemberek azt elemezték, miként játszhat szerepet a vörös húsban található vas a vastagbélrák kialakulásában. A kutatás egy lehetséges mechanizmus feltárására összpontosított, miközben a betegség kialakulásában számos genetikai és életmódbeli tényező is szerepet játszhat.

Hirdetés

Forrás