Világszerte a nők csaknem egyharmada szenved vashiányos vérszegénységben, ami fáradékonysággal, légszomjjal és egyéb kellemetlen tünetekkel jár. Különösen veszélyeztetettek azok, akiknek jelentős a menstruációs vérvesztesége. Most kiderült: az intravénásan adott vas-dextrán komplex lényegesen hatékonyabb megoldás, mint a szájon át szedett vaspótlás.
Az egy dózisban intravénásan beadott vas-dextrán komplex jelenti a leginkább költséghatékony megoldást az erős menstruációs vérzéssel összefüggő vashiányos vérszegénységben szenvedő nők számára – állítja a Blood Advances hematológiai szakfolyóiratban frissen napvilágot látott közlemény - írja az origo.hu.
„Általában szájon át szedhető vaskészítményeket adnak a kezelés első vonalában, mert látszólag ez az olcsóbb és kényelmesebb – fejtette ki Daniel Wang, a tanulmány egyik szerzője és a Yale Egyetem orvosi fakultásának negyedéves medikusa, aki jelenleg az Amerikai Hematológiai Társaság ösztöndíjának köszönhetően egy teljes évre a kutatásnak szentelheti idejét. –
Mi azonban arra jutottunk, hogy ebben a betegcsoportban az intravénás vaspótlást kellene első vonalbeli kezelésnek tekinteni, mivel ez mutatja a legkedvezőbb költség-haszon arányt, és lényegesen javít a páciensek életminőségén.”
Rengeteg nőt érint a vashiányos vérszegénység
Az egész világon a nők közel egyharmadát érinti a vashiányos vérszegénység, vagyis az az állapot, amikor a szervezet nem rendelkezik elégséges vaskészlettel a kellő mennyiségű hemoglobin előállításához. A hemoglobin a vörösvérsejtekben található fehérje, amely azért felelős, hogy a tüdőbe jutó oxigént a test többi részébe szállítsa.
A hemoglobin lelke a hem nevű, fehérjeláncba ágyazott szerves vaskomplex, amely a tüdőben megköti, a szövetekben pedig elengedi az oxigént. A vashiányos vérszegénységben szenvedők szervezete nem jut elég oxigénhez, ami egy sor kellemetlen következménnyel – extrém fáradékonysággal, légszomjjal, mellkasi fájdalommal, illetve az egyéb fennálló egészségügyi problémák súlyosbodásával – járhat.
Azoknál a nőknél, akik havonta 80 milliliternél több vért veszítenek a menstruációval, különösen nagy a vashiányos vérszegénység kialakulásának kockázata.
„Ezek a páciensek legtöbbször nem is kerülnek be az egészségügyi rendszer látókörébe: nem diagnosztizálják őket, nem részesülnek ellátásban, és tartósan negatív vasmérleggel kénytelenek élni – hangsúlyozta Wang. – Amikor aztán egy ilyen páciens várandós lesz, még tovább növekszik a szervezetének vasigénye, hiszen már nemcsak az anyai, hanem a magzati szervezetet is el kell látnia, és ennek messze kiható következményei vannak a gyermek további fejlődésére nézve.
Ezért kulcsfontosságú, hogy megtaláljuk azt a leghatékonyabb orvosi beavatkozást, amellyel feltölthetjük a vaskészleteiket.”
Mi a baj a vastablettákkal?
Az Egyesült Államokban és a világ számos részén a vashiányos vérszegénység első vonalbeli kezelése szájon át bevehető vaskészítményekkel történik, mivel ezek könnyen elérhetők és beszedhetők, és kisebb egyszeri költséget jelentenek. A szájon át szedett vas ugyanakkor számottevő emésztőszervi mellékhatásokat okoz, és tökéletlen felszívódása okán kevésbé hatékonyan pótolja a szervezet vasdeficitjét. Az intravénásan beadott vas ezzel szemben száz százalékban hasznosul, és rendszerint teljesen mellékhatásmentes. Mindezen előnyei ellenére az USA-ban a jelentős menstruációs vérveszteséggel és vashiányos vérszegénységgel küzdő nők csak átlagosan 4.4 évvel a tünetek jelentkezése és 1.4 évvel a diagnózis felállítása után kapják meg az első vaskészítmény-infúziójukat.
Mi volt az újdonság a mostani kezelésben?
A jelen tanulmányban a kutatók egy modell segítségével hasonlították össze az első vonalban alkalmazott intravénás vas-dextrán, intravénás vas-szacharóz, illetve a szájon át szedett vas-szulfát költséghatékonyságát a termékeny korú, erős menstruációs vérzéssel és vashiányos vérszegénységgel küzdő nők körében. A modellt a teljes reproduktív életszakaszra – a 18. és az 51. életév közé eső időszakra – alkalmazták. Havi 120 milliliteres vérveszteséggel és 35 milligrammos vasdeficittel számoltak, és a modell kimeneteit három hónapos ciklusokban olvasták ki. A költségeket és eredményeket társadalmi perspektívából értékelték, így beleszámították például a költségekbe az infúziós kezeléssel kieső munkaidő okozta bércsökkenést.
A modell jóslatai szerint az intravénásan adott vas-dextrán infúzió egyetlen, 1000 mg vasat tartalmazó adagja mintegy 30 hónapra megoldást jelent a vashiányos vérszegénység tünetei ellen; ennyi időbe telik ugyanis, amíg a páciensek újra 1000 mg-nyi vashiányt halmoznak fel a kezelés után.
Hasonló eredményt lehet elérni az intravénás ferumoxytol-készítmény kétszeri 510 mg-os, illetve a vas-szacharóz ötszöri 200 mg-os dózisával.
Ugyanakkor azok a modellezett páciensek, akik minden másnap 65 mg elemi vasnak megfelelő 325 mg vas-szulfátot vesznek be szájon át (aminek a 20.6 százaléka szívódik fel), a folyamatos szedés ellenére is nagyjából 36 hónap alatt újra felhalmozzák az 1000 mg-os vasdeficitet.
A kutatók ennek alapján részletes költségszámításokat végeztek, melyekből az derült ki, hogy az egyszeri 1000 mg-os vas-dextrán infúzió a leginkább költséghatékony kezelés még havi 240, sőt 420 milliliteres menstruációs vérveszteség esetén is.
Kezeljük óvatosan az eredményeket!
A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet modelljük néhány hiányosságára, például hogy a számítások a teljes reproduktív életszakasz során változatlan havi menstruációs vérveszteséget feltételeztek, illetve nem számoltak sem egyéb használatban lévő intravénás vaskészítményekkel (így a vas-derizomaltózzal és -karboximaltózzal), sem az egyes készítmények közötti váltogatás lehetőségével.
- Ezzel együtt hitük szerint az eredmények elég meggyőzőek ahhoz, hogy segítsék a közegészségügyi döntéshozókat a jelenleg érvényes irányelvek revideálásában.
„Világszerte mindenütt gyakran előforduló problémáról van szó, így abban bízunk, hogy más országokban is felhasználják majd a modellünket, a helyi viszonyokhoz igazítják, és építenek majd a jóslataira” – fogalmazott a tanulmány egyik szerzője, George Goshua, aki a Yale orvosi fakultásának onkológus-hematológus szakorvosa.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
